2019. 11. 03. 00:25 | Megjelent: 1150x
Egy hűvös kora délután, valahol a spanyol nyárban Ombréval (hogy közérthetőbb legyen errefelé: Urammal) betértünk egy szimpatikus büféféleségbe. Bár hideg volt, de szépen sütött a nap, így egy szabadtéri asztalt választottunk. Én kint letelepedtem, rendelni bent lehetett, Ombré bement és rendelt enni- és innivalót. Gyömbéres limonádét, burritót és helyi specialitás édességet. Majd hozta is ki. Azt hiszem, igen szépen néztem rá (legalábbis, ha tükröződött az, amit mindig érzek, ha ránézek), és kicsúszott a számon egy tekjeró. A mellettünk lévő asztalnál egy középkorú (jó, nálam középkorúbb) hölgy felkapta a fejét, s kedvesen, nem tolakodóan figyelni kezdett, oda-odapillantva asztalunkhoz. Egy idő után hozzánk lépett, s megszólított minket. Minket, de inkább Ombrét. Először spanyolul (azt hitte, azok vagyunk), majd bevallottuk, magyarok. Kiderült, ő olasz, így angolul mondta el, amit szeretett volna. Nagy vonalakban annyit, hogy Ombre vigyázzon rám, becsüljön meg (nyitott kapuk döngetése), mert amit látott köztünk, az nagy kincs.
Vajon mást látott volna, ha történetesen én domina, Ombre szubmisszív férfi lett volna? Más lett volna az a valami, amit meglátott? Azt gondolom, nem. Bár, tévedhetek.
Egy férfit látott és egy nőt, akik szeretik egymást. Egy férfit, aki gondoskodott a hozzá tartozó nőről. És egy nőt, aki ebben a gondoskodásban feloldódott.
Domináns gondoskodás - szubmisszív szolgálat. Valahogy számomra egy tőről való. És a domináns/szub reláció fölé tornyosult a férfi-női lét és az azt összekötő és élettel-érzékiséggel megtöltő érzelem. Az, hogy hogy szeretünk szeretni, mellékessé, nem láthatóvá vált.
Ez sem lett vad BDSM-es blog. Elnézést érte. :)
Hozzászólások (29)
(Mondjuk úgy, nem töretlen a nepszerusegem 😀)
Jobb lenne több BDSM-es írást olvasni errefele. Sajnos, úgy néz ki, én nem leszek képes rá.
Máson tetszik 😊
Jó olyan blogot is olvasni, ami a,, játékon "kívüli boldogságról szól.
letépem a fejét!!!!!!:)))))))))))))
egy bunkó máris írt levelet Nyuszifül megszólítással
hát, ilyen népek is vannak errefelé :)
nem könnyen
erre kitolod még két mérfölddel :D
nekem van (volt) is, nincs is
olyan alapok kellenek, amiből nem enged az ember
ahogy telnek az évek ez kijegecesedik, és ez talán jól is van így
tudja az ember, hogy mi kell neki, de talán még inkább azt, mi nem
ugyanakkor meg tuti kell rugalmasság
ill. inkább kíváncsiság
kíváncsiság a másik emberre
és vágy arra, hogy adjon a másiknak, törekvés, szándék ilyesmire
akár az ő módszereivel, sőt, inkább az ő módszereivel, mert az ember a saját szeretetnyelvéből ért inkább
aztán a szeretetnyelvek összecsiszolódnak
velem azért nem egyszerű az élet
vagy inkább: nem sima terep
nem unalmas, az biztos
ellustulni nem enged, de talán izgalmas és szórakoztató
szerncse?
az mindig kell
és bár vagy 50 évre tervezek, minden napnak örülök
nem, ez nem észosztás
hangos (billentyűbe kopogott) elmélkedés, rendszerezés
Nyuszifül (Liliom) egy CsúcsNő ! ..és nem csak azért, mert az enyém (bár azért is:) Általában nem nagyon kell gardírozni, ritkán esik pánikba, bár azért szokott:), könnyen teremt kapcsolatot az emberekkel, rendkívül beszédes az arca, és főleg a szemei, és alaposan felvágták a nyelvét (főleg velem szemben, ilyenkor nevelésre szorul:P)
De akkor ott az olasz nő nem egy domot és szubot látott, hanem egy férfit és egy nőt, akik nagyon szeretik egymást, és a férfi gondoskodik a párjáról, A Nőről, aki minden porcikájában élvezte a helyzetet és nem győzött metakommunikatív jeleket küldeni , hogy hálás érte, és értékeli a férfi erőfeszítéseit (hozzá tartozik a sztorihoz, hogy akkor már kb 15-20 km. volt a hátunk mögött, és alig vártuk, hogy lerogyjunk, mert igencsak botorkáltunk a 10-14 kilós hátizsákok alatt)
Végtelenül megtisztelő volt a Hölgytől, amiket mondott, mint egy anya, aki rám bízza a féltve őrzött lányát.
Ennek a világon semmi köze nem volt a bdsm-hez..
Nekem elsősorban Nő a nő, főleg egy ilyen nő (!), és csak utána jön a szub.. (amúgy minél inkább szub, annál jobban becsülöm , és vigyázok rá, és gondoskodok róla )Ráadásul az út felelőssége , mint általában a Domináns fél esetében mindig, többnyire a Férfi vállát terheli. Tehát a gondoskodás is javarészt az enyém:) én így gondolom, így vagyok összerakva:D
megj.: a szub felvetésedért még kapsz a seggedre szuka!:P ..mindig kiprovokálod:)
Yo te quiero!
lám, az én szépen kifejtősömet se sikerült szépen kifejtenem, hisz félreérthető volt
(ahogy jellemzően én nem vagyok könnyen érthető errefelé, viszont sajna nekem így esik jól írni errefelé, és biztos gáz, de nem a közérthetőség az elsődleges szempont)
én úgy "általában" sokkal inkább a kétsoros (kétszavas) odabaszásokat szeretem
Határozott elképzelésem van a férfiről. Nem a magasságáról, szeme színéről, cipőméretéről.
Hanem a hozzám való viszonyulásáról, viselkedéséről.
Ha neked ez meg van, szerencsés vagy.
és pont azt akartam kifejezni (akkor jól nem sikerült :), amit leírtál :)
hogy ehhez sem dominánsnak, se szubmisszívnek nem kell lenni, hanem beállítottságtól függetlenül egyforma
Nekem ez a természetes. A nézés is. :)
Ugyanezt várnám bármelyik Féfitől legyen bármilyen a beállítottsága.
Nagyon rosszul vagyok kódolva, tudom.