2019. 02. 17. 07:59 | Megjelent: 1503x
Ha a könnyen hozzáférhető, tetszetős, sokszor olcsóbb cukrászsütiket vesszük, akkor azoknak az ízvilágához szokunk hozzá. A nagyon jellegzetes, nagyon élénk, markáns ízekhez, amelyek felfokozott, extra élményt nyújtanak. Mindezeket köszönhetik az ízfokozóknak, állományjavítóknak, sokszor a tartósítószereknek és a rengeteg cukornak. Azt gondolom, mindannyian tudjuk, ezek nem annyira jók nekünk. De talán arra nem gondolunk, hogy pl. azért sem jók, mert felborítják-eltorzítják az érzékelésünket, eltömik finom érzékelőpórusainkat, hozzászokunk ezekhez a dózisokhoz, intenzitásokhoz, és nem fogjuk tudni élvezni a finom, árnyalatokat is megmutató, igazi, valódi, természetes ízeket, tápanyaggazdag, éltető, jótékony hatású, nekünkvalós finomságokat. A mű fog kelleni.
Ugyanígy, ha szappanoperákon, júliaromana újságokon, vérromi regényeken vagy fészbukkos nagy bölcsességeken, mülleroraveczidézeteken stb. szocializálódunk, még ha a belőlük sugárzó értékrenden, történeteken felül is tudunk talán emelkedni, tudjuk, hogy csak mese, nem ez a valóság, a hangulat, a kifejezésmód, a kiválasztott-megszólított érzelmi érzékek előtérbe helyezése és erősítése marad, a forma rögzülését látom a veszélyesebbnek, mert még ha a torzítást bele is kalkuláljuk, messze nem annyira, mint amennyire észrevétlenül is hat.
És ha jön egy "igazi" férfi, "normális" (férfias :D, nem, nem alpári) kommunikációval, észre se vesszük, meg se érezzük az ízét.
Ha meg a női igényekhez kondicionálódva, ha nem is perfekt, de alapfokon megtanulja azt a nyelvet, amit a nők várnak (jaj, nem, dehogy, a nők az igaz értékeket keresik, és igazán semmi, de semmi elvárásuk nincsen - iróniairónaiirónai) rögtön vonzóvá válik. Ha valaki a másik kedvéért alkalmazkodik, igyekszik alkalmazkodni, az lehet szép is. Én, mondjuk, alapból utálnám, ha nem én kellenék, hanem a magamra csurgatott máz, és meg is lenne a véleményem arról, akinek ez kellene, tisztelet ilyen alaphelyzetből nehezen fakad. És aki a műcuccok minden jellemzőjét magára tudja ölteni, sanszosan ő lesz a nagy átverő, szélhámos. akinek az útját síró, átvert, ártatlan (hátperszehátpersze) áldozatok szenvedő tetemei szegélyezik.
Nőtársaim! Fogadjuk már el, a férfiak igen csekély része bír a kedvünkre való verbális készségekkel (vannak azért jópáran, sokszor tényleg arany, ami fénylik), és ha olyan nyelven szól egy férfi hozzánk, ami elvarázsoló-tetszetős, és ráadásul, amit mond, az szintúgy, fogjatok már gyanút, ne tévesszen meg hamis érzékelésetek (se éhségetek).
De leginkább, amiért ezt a blogot írom: vegyük észre az "igaz" értékeket, még ha nem is olyan hivalkodóak, nem is olyan tetszetősek... a simaszájúság ne tudja már lenyomni az őszinte, nyíltszívű közeledést, kommunikációt.
Hozzászólások (38)
viszont azt is szeretem-teszem-elvárom, hogy aki nem fér bele a nagyon kevés skatulyába, azt ne is akarjuk beszuszakolni
sokkal több férfiminta kellene a fiúknak
de nagyon kevés van
egyik nagy vesszőparípám, hogy manapság a fiúk igen jelentős része úgy nő fel, hogy semmilyen férfimintája nincs
mert mindenütt nők veszik körül
az meg saját tapasztalat, és másoktól is hallott, hogy szinte tökmindegy, milyen alapjáték kerül a gyerek kezébe, hogy mit játszik vele, az bizony nem mind tanult, nekem csodálatos felfedezés, emmyi minden van bennünk alapból
(elsőszülött fiam csodaszépen játszott autósat, értsd: tologatta a nővére babáit, pont, mintha autók volnának... voltak autóink is)
de a nemi sztereotípiák elég erősen bennünk vannak
pl hány szülő gondol arra h a fiának babát vegyen és a lányának tűoltó autót ?
alapban azt látom gondnak h kb sehogy sem fejezik ki magukat egyesek ... nem az h a nők szája íze szerint...??? mert h ez nem férfias.
mert nem hiszek a nevelésben
abban a szerencsében részesültem, hogy figyelhettem, ahogy felnőnek, formálódnak, alakulnak, okosodnak, gyönyörködhettem (és gyönyörködhetem) bennük
ők meg tapasztalhattak az együttélés során mindenfélét (pl. lányreakciókat is)
és nem gondoltam sosem, hogy a feladatom lenne pl. megtanítani nekik az érzelemkifejezést (az egyiknél aztán igen, de ez más történet), hogy a nők majd jól megértsék őket
azt viszont gondolom, hogy arra ügyelnie kell egy anyának (is), hogy ne fojtson beléjük dolgokat, ne gátolja őket, ne legyen "hiba" az érzelmi megnyilvánulás pl.
én azt látom-tapasztalom, nincs a férfiak érzelemkifejezésével több gond, mint a nőkével
csak nem a nők szája íze szerint fejezik ki magukat
(ill. sokan tudnak olyat is, de abban nem hiszem, hogy van köszönet, hogy az valós-mély kapcsolat alapja lehet)
szerintem kurvára azt várják a nők, hogy de, az ő szájízük szerint fejezzék ki a férfiak magukat, az ő elgondolásaik szerint udvaroljanak nekik, az ő normarendszerük szerint mutassanak érzelmeket
te azt látod - én ezt
és így haladunk, és tudok meg új dolgokat
tanulok tőled-belőled
(a helyesléseknek ritkán látom értelmét)
kérlek, olvasd el ismét, ha időd engedi, a blognyitót
nagyon fontos a kettő összhangja
az egyik legintőbb jel, ha nem kongruálnak
műizék
Nem nőül kell beszélniük. Senki nem ezt várja. Kicsit szerintem túl szoktál esni a ló túloldalára, amikor mindenáron véded a pasikat...pedig egyáltalán nem is szorulnak védelemre.
Én is el merem ezt neked mondani, mert tudom, hogy közös nyelvet beszélünk amúgy.
én ezzel úgy voltam, ha nem akar relatíve gyorsan találkozni (max. 1 hét), akkor egy szerencsétlen, tutyimutyi balfasz, nem is akar igazán
:DD
(hát így legyél errefelé domináns férfi :D)
Nem nőül kell beszélniük. Senki nem ezt várja. Kicsit szerintem túl szoktál esni a ló túloldalára, amikor mindenáron véded a pasikat...pedig egyáltalán nem is szorulnak védelemre.
Én is el merem ezt neked mondani, mert tudom, hogy közös nyelvet beszélünk amúgy.
csak nem úgy fejezik ki az érzéseiket, mint a nők, nem nőül teszik, és ez jól is van így
a nőknek (is) meg kell tanulniuk érteni a szavaikat-jeleiket, ahogy a férfiaknak is venni a nők jelzéseit
és ne feledjük: verbalitásban jellemzően mi vagyunk a jobbak, ne feltétlenül szavakkal kommunikáljunk, ne csak azokban keressük a tartalmat
persze, ismerkedős oldalnál kikerülhetetlen a szavakkal való kommunikálás
meg az is döbbenet nekem, mennyire ki vannak éhezve az emberek (férfiak, nők egyaránt) a jó szóra, a figyelemre, a törődésre... és ez mennyire sebezhetővé, prédává teszi őket
ki kell várni, érdemesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki az érzelmeiről megnyilatkozzon
nem gondolom, hogy "leblokkol", csak nincs még itt az ideje, nem érett még meg rá a kapcsolat stb.
és nyitottnak kell lenni a jelzések vételére
mert a férfiak nem nőül beszélnek-kommunikálnak az érzéseikről
és pont ebben a kiragadott két mondatban érem én pl. tetten a szivárgó-.sunyin támadó feminizmust, amit észre se veszünk, nincs benne tudatosság, de működik (és neked merem mondani, mert tudod, hogy jókat gondolok rólad). Mert a férfit nem férfiként fogadja el, hanem nővé akarja tenni, miközben ráadásul még negatívan is közelíti meg (leblokkol, nem tudja kifejezni, nem tanították meg -hát miféle alacsonyabb szintű lény????!!!).
a férfiak tök jól ki tudják fejezni az érzéseiket
nem kell őket tanítani erre
csak nem úgy, ahogy a nők
mindenki nyomja-tolja önmagát elég rendesen - én ezt látom jellemzőbbnek
Kinek vagy minek higyjek inkabb.
Ha valaki felismeri a gyengeségeit és tudja, hogy van min dolgoznia a múltjából az jó és lehet. De valóban nagyon nehéz a démonainkkal megküzdeni.
A Szürke filmek sikere szerintem az, hogy valaki aki ennyire sötét, gyerekkorban elrontott, megsebzett, torzult személyiség, még ő is képes valakiért változni és szeretni és még önmagát is feladni. Ez a nagy átverés, mert ilyen nincs.
Ettől meg ő kapna kiütést :) (,ezért nem is mondom. Meg mert nem küldetésem az embereket szembesíteni a saját önbecsapásaikkal)
De meg el az a elmelet h a fiuk nem sirnak nem mutatja ki az erzelmeket nem beszelnek rola mert az nem ferfias.
Igy nem is tanuljak meg ezt. Kesobb meg mar rogzul a minta es ebbol kilepni nagyon nehez.
De a blog tetszik tenyleg igy van. Ezert eszunk hazisutit :-D
Most majd lehet kapok néhány nyers levelet, hogy "gyere szuka, akkor majd én megmutatom", de nem szükséges. :D
Én elhiszek mindent. De jogom van a megérzéseimre hallgatni, és ha valaki túl sok, akkor állást foglalni és nemet mondani.
Ezért kellene önmagunkat adva ismerkedni. De úgy látom ez egyre nehezebb.
Szerintem az önmagukat verbálisan kifejezni alig tudó férfiak, meg a kiváló sales-es dumával önmagukat eladni igyekvők között van azért még fokozat...mondjuk az értelmes, laza, nem görcsös, akár cinikus, karcos, de pozitív és érdeklődő hozzáállás, stílus...