2019. 01. 23. 18:41 | Megjelent: 1421x
(Karikírozok, sarkítok, torzítok, nagyítok - értelmezésnél kéretik figyelembe venni.)
A címmondat egy teljesen ártatlan mondat, aki bármiféle furmányt keres vagy vélni talál benne, az vagy végtelenségig kekec, rosszhiszemű vagy elmebeteg (szóval fujjfujj).
Azonban a címmondatot valamennyien ismerjük. Egy vicces játék csattanóját vezeti fel. Mindenféle fehér dolgot kell felsorolnunk, lehetőleg jó sokat, majd elhangzik ez a kérdés. Ami két új infót hoz: tehén + folyékony anyag. És villámgyorsan rávágjuk a belénkégett fehérrel tudattalanul összekapcsolva: tej. Aztán röhögünk saját magunkon, mert viszonylag hamar ráébredünk tévedésünkre (kivéve, aki nem).
Ez a jópofa kis játék az egyik első szembesülésünk azzal, hogyan lehet minket manipulálni.
Könnyen.
A címmondat kiragadva nem manipulatív. Az előzményekkel együtt éri el hatását, kiragadva értelmezni értelmetlen, ahogy a manipuláció egyes elemeit, ha kiveszed, azok is jellemzően "ártatlanok". Igen, valóban azok. Manipulátor meg tágra nyílt szemekkel csodálkozik, méghogy ez? Hát ez mitől manipulatív? (Sokszor meg nem is kell tennie semmit, akad hős, aki jól megvédi az ártatlanul bántottat.) A manipuláció elemei együtt hatnak, rendszerben.
Nézzük például...írok egy blogot arról, hogy a teaivók közül (magam is sokáig ittam teát, csak tudom, már nem élek vele, túlvagyok ezen) sokan szeretik a szép bögréket (ó, igen). Majd egy következőt, hogy a teaivók (én is az voltam, de én már beláttam, hülyeség, talán majd ti is eljuttok erre a szintre) gyakran forralnak vizet (ó, igen). Majd egy következőt, hogy aki sok teát iszik, az sok folyadékot iszik, az pedig a szervezetnek jó (ó, igen). Ahogy mindenki, úgy én is átestem alapfokú túsztárgyaló képzésen, így tudom, érdemi "munkát" csak akkor kezdjek, ha elértem, a célszemély háromszor egymás után egyetért velem (szinte mindegy, miben). Majd írok egy blogot valakiről, aki sok más mellett történetesen a bodzateát is nagyon szereti, és aki csúnyán nézett egy kiscicára, aki emiatt hetekig szomorkodott. Majd egy másikat egy csipkebogyótea-fanról, aki egy kölyökkutya elől megette az utolsó jutalomfalatkáját. Majd hozok egy idézetet (az jó, mert sok ember már az idézőjel láttán is agyműködésileg haptákba vágja magát), mely arról szól, hogy egyszer egy kamillatea rajongó hogyan lépett rá véletlenül egy bébi ékszerteknősre (a következményeket nem írom le, hátha gyerekek is olvasnak). Hadd ne cizelláljam tovább, folytatódik ez újabb és újabb, lényegükben hasonló blogokkal.
Aztán hozok egy tanulmányt, hogy kisállatot bántani, kínozni a legcsekélyebb módon is, gaztett. Bizony az.
Mondtam én egy rossz szót is a teaivókról? Hát szóltam én ellenük? Hogy azt "rakattam" veled össze, hogy fujjfujj teaivók? Nem mondod komolyan!
Jaj, dehogy.. dehogy-dehogy...
Manipuláció mint téma hogy jön tematikájában erre az oldalra? Szerintem nagyon is idevaló. Ahol dominancia, alá-fölé rendeltség van, ott óhatatlanul felmerül. A manipulációra önmagában nem tekintek valami ördögtől való dologra. A manipulációnak sok formája van. A negatív és pozitív manipulációt talán a célja, a módszerei, valamint az, hogy hogyan van tekintettel a másik félre, különbözteti meg egymástól (a fenti példában említett egyértelműen negatív).
Hozzászólások (2)