2018. 09. 01. 09:56 | Megjelent: 1426x
Nem úgy terveztem, de a közelmúltban "sikerült" viszonylag nagy létszámú ember (bőven három számjegyű) előtt váratlanul (nem nekem volt igazán váratlan, nekem inkább az, hogy addig nem) elsírnom magam... hát ez van...
És...ééééés... utána öt férfi is megkeresett (egyesével)... nagyon szépen... kedvesen... tisztelettudóan meg minden, hogy elmondja (ketten szó szerint így): "köszönik az élményt"... köszönik, hogy részesei lehettek, hogy láthatták, hogy "engedtem"....hmmmmm....
Valahol olvastam egy cikkben (nem találtam meg), hogy korunk pornója lehet, a sírós-bőgős videó lesz... hogy hihetetlenül dinamikusan növekszik az ilyen filmekre való rákeresések száma (nem, nem szex és sírás, csak sírás)...
A meztelenség, szexuális intimitás olyan könnyen-egyszerűen és nagy mennyiségben érhető el a neten... telítődtünk? csömör? megszűnőben a titokzatossága, a tilosban járás okozta izgalomfokozó ereje?
Valami átbillent igencsak, és már a szexről sokkal könnyebben beszélünk (esetleg engedjük láttatni), mint a bajainkról, fájdalmainkról?
És mi a háttere, titka a női sírás vonzerejének? "Egy férfi agyában genetikailag van kódolva a gyenge, esendő, és védelemre szoruló nő imidzse.. és a könnycsepp ennek a "gyengeségének" az egyik legkifejezőbb megnyilvánulása.. nem tehetünk róla, mi, férfiak így vagyunk összerakva:)"
Kellenek a női könnyek. A könnyek intimitása...
https://www.youtube.com/watch?v=a8IbBsEb6Yc
Hozzászólások (6)
nincs neki megengedve..
csak kulőnleges helyzetekben..
példáu egy nő miatt ha hiányzik neki valaki..
családtag miatt..
tehetettlenségében..
csalodotságában..
és részvétből..
vagy olyan helyzetben amikor helyesnek itéli..
https://www.youtube.com/watch?v=GWm8-jlddaw
Viszont a férfikönnyekről szóló blogot kíváncsian várom!
A férfikönnyekről is kezdtem írni.. de azt hiszem, az megér egy másik fejezetet...
(A szöveg:
Tudom, hogy csak erősnek akarsz tűnni
Bántottak már eleget, volt hogy már sírni sem volt erőd
Én nem akartam beállni ebbe a sorba és nem is fogok
Bár szent nem vagyok
De néha hibázunk, nem nagy dolog.
Én nem fogom szédíteni a szíved,
Kalandból a Földanya ölén már így is volt épp elég.
És aljas egy szerep lenne, ahogy vetíteném,
hogy én jobb lennék itt bárkinél…
Ugyan kinél?!
Mert ismersz, hogy virággal a kezemben,
az tudod nem én vagyok!
És nem bírok sírni sem,
pedig szorít a mellkasom.
Én nem akarok mondani szépeket,
a szavakkal megölném a lényeget.
És nem hoztam, bársony dobozban,
csillogó nemes fémeket.
És nem áll kinn, hófehér
lovak mögött szép hintó sem.
Visszahoztam a tőled kapott világot,
Ami megtanított élni, bár hiányzol.
Már tudom szeretni nem azt jelenti,
Hogy két ember egy igát von,
Hanem a másikat biztatni, repülni
át egy világon…
Tudom, hogy csak szépnek akarsz tűnni.
De amit az Istentől kaptál, annál mi lehetne szebb?
Volt, hogy már gyűlöltem magam én is
de változást is csak ajándékba kapunk,
ha arra végre méltók vagyunk.
Én nem tudom szédíteni a szíved.
Én nem mondhatom, hiszen nem lenne igaz és nem lenne szép.
Hogy az egyetlen voltál és leszel,
hiszen testünk csak porból van,
és ami azután lesz, ott mindenki egy.
Mert ismersz, hogy virággal a kezemben,
az tudod nem én vagyok!
És nem bírok sírni sem,
pedig szorít a mellkasom.
Én nem akarok mondani szépeket,
a szavakkal megölném a lényeget.
És nem hoztam, bársony dobozban,
csillogó nemes fémeket.
És nem áll kinn, hófehér
lovak mögött szép hintó sem.
Visszahoztam a tőled kapott világot,
Ami megtanított élni, bár hiányzol.
Már tudom szeretni nem azt jelenti,
Hogy két ember egy igát von,
Hanem a másikat biztatni, repülni
biztatni, repülni, hogy a másikat biztatni, repülni
át egy világon.
Át egy világon.
Át egy világon)