2018. 08. 05. 00:09 | Megjelent: 1415x
Persze, lesz majd kutyám. Megint.
Ha tudok róla megfelelően gondoskodni.
Ha tudok vele megfelelően törődni.
Ha tudok rá szánni elég időt, figyelmet.
Szeretetet. Ha már elvárom, hogy szeressen.
Hisz ez a felelős kisállattartás alapja. Nem?
Állatoknál jól tudjuk ezeket.
Embereknél miért nem?
Ne szelídítsd meg, ha nem tudsz vagy akarsz a szelídségével mit kezdeni!
Ne szoktasd magadhoz, ha aztán nem akarod, hogy veled legyen!
Ne szoktasd hozzá a gondoskodásodhoz, ha nem akarod gondozni!
Ne hagyd, hogy megszeressen, ha nem akarod szeretni!
A felelős embertartás alapjai nem ezek lennének?
Hozzászólások (25)
Vegre!
Hogy eddig senki sem... mert ez (is) erlelte, amit irtam.
Csak ponthogy nem gyengitette, hanem erositette.
Ha a kutyaval tudjuk, hogy kell, tudjuk mar a kutyaemberrel-emberkutyaval is!
Jó is lenne akárhol, de nem itt, ahol sokan direkt kutyaként akarnak embert tartani, mások emberként vágynak kutya életre.
(nekem van szakemberre szükségem.. rengetegre :)
az ígéretek, a ráutaló magatartások nem lehetnek kötelezően betartandó és betartható elköteleződések a jövőre vonatkoztatva... persze, hogy változhat... a jelen max. szándéknyilatkozat lehet a körülmények felmérésével a jövőre
kezdeteknél a lehetőségek
ha eleve tudod, nem adhatod/bírhatod/tudhatod/stb., ne hitegesd
ha neked van szabad kapacitásod (nem, ez nem ígéret, hogy rá fordítod, csak elvi lehetőség), rendben... az nincs rendben,ha végigjáratod vele a kezdeteket, elkezditek, majd te: ja, tök jó, de bocs, nincs rád időm/kedvem/lehetőségem stb. (én sajna a nem annyira történelmi múltban tettem ilyet... zavar is kurvára... és nem mentség, hogy kicsit megszédített a lehetnerohadtjó-fíling)
és nem.. messze nem csak párkapcsolatról írom mindezt (blog hsz-ek).. hanem ugyanúgy érvényes... barátságra, mindenfélére... de akár gyerekvállalásra is...
nem szmájliztam agyon... bocsánat :)
amúgy tényleg nagyon más világ vagyunk
de mindig örülök világok találkozásának
Sajna elofordul, hogy nem veszem eszre magamat. Ha sok lesz belolem csak szolj.
Sajna elofordul, hogy nem veszem eszre magamat. Ha sok lesz belolem csak szolj.
Tegnap fogalmazasgatlot szedtem be ezert a drogos blogra is itt valaszolok ha nem baj.
A mostani szubom teljesen kivulallo volt. Az oldalrol is es a BDSM-bol is. Amikor elkezdett velem ismerkedni elmondtam neki mit varok tole es o mire szamithat. Elottem sem volt es utanam sem lesz mas urnoje mert neki EN jelentem ezeket a vagyakat. Senki massal nem akarna es nem is tudna megelni. Akar ugy is fogalmazhatnek hogy en lettem a drogja.
A regisztracioval kapcsolatban: elolvastatom es elfogadtatom vele mielott barmi komolyabbra fordulna. Ha ugy velem nem jol ertett valamit es nem aszerint cselekszik akkor visszadobom az elozo oldalra hogy gondolja at ujra biztosan akarja-e.
Ha megugorja a minimumot akkor lesz ra kapacitasom. A kerdes ott van hogy neki is lesz-e ram... ;)
messze nem tökéletes az analógia, sőt
és minden hozzászólásodnak úgy örülök
szembesít vele, mennyire mások vagyunk.. és milyen szerencselánya vagyok, hogy hímneműben is van olyan más, mint én.. mert mi lenne velem (3 perc után)
Az emberi kapcsolatokban mindket fel egyarant felelos(az extrem szelsosegeket leszamitva) a kialakult helyzetert.
Akar a peldaban szereplo kutyanal, minden felelosseg az egyik fele, az embere.
Bar igaz van egy kinai fajta, vetekszik az emberrel. :D
ez is lényeges eltérés... és még sorolhatnánk: a kutyának van nyakörve meg szőrös meg... ja, nem
a kérdés: neked van kapacitásod az új (legyen akármilyen) kapcsolatra?
valamiért a hsz-edről a bárhova való regisztrációkor a tájékoztató jutott eszembe.. bejelölöd, hogy elolvastad, elfogadod... elolvasod (tényleg rendesen) és elfogadod? :)
:)
Az ember önálló akarattal bír, míg az állat nem, neki nincs választása.
Onnantol mar az o dontese felvallalja-e kiprobalja-e. Ha igen nekem csak az a valaszom hogy: en szoltam...