"A valóság józan fanatikusai vagyunk..."
BDSM Blogok »
Blog - Aranyliliom »
"A valóság józan fanatikusai vagyunk..."
- VIP
- Van nyilvános albuma
- Van nyilvános őt ábrázoló képe
- Van blogja
Bejegyzések idő szerint
2024. 04. (1)
2023. 11. (1)
2023. 10. (3)
2023. 09. (2)
2023. 06. (2)
2023. 04. (4)
2023. 03. (9)
2023. 02. (2)
2023. 01. (4)
2022. 12. (8)
2022. 08. (7)
2022. 07. (7)
2022. 03. (2)
2022. 02. (4)
2022. 01. (2)
2021. 12. (2)
2021. 11. (1)
2021. 10. (1)
2021. 09. (2)
2021. 08. (3)
2021. 06. (4)
2021. 05. (1)
2021. 04. (2)
2021. 03. (3)
2021. 02. (2)
2021. 01. (3)
2020. 12. (2)
2020. 11. (4)
2020. 10. (7)
2020. 09. (2)
2020. 08. (4)
2020. 06. (2)
2020. 05. (2)
2020. 04. (6)
2020. 03. (5)
2020. 02. (3)
2020. 01. (4)
2019. 12. (9)
2019. 11. (4)
2019. 10. (9)
2019. 09. (6)
2019. 08. (7)
2019. 07. (3)
2019. 06. (3)
2019. 05. (6)
2019. 04. (5)
2019. 03. (7)
2019. 02. (8)
2019. 01. (7)
2018. 12. (15)
2018. 11. (10)
2018. 10. (9)
2018. 09. (11)
2018. 08. (11)
2018. 07. (15)
2018. 06. (6)
2018. 05. (4)
2018. 04. (13)
2018. 03. (10)
2018. 02. (8)
2018. 01. (3)
2023. 11. (1)
2023. 10. (3)
2023. 09. (2)
2023. 06. (2)
2023. 04. (4)
2023. 03. (9)
2023. 02. (2)
2023. 01. (4)
2022. 12. (8)
2022. 08. (7)
2022. 07. (7)
2022. 03. (2)
2022. 02. (4)
2022. 01. (2)
2021. 12. (2)
2021. 11. (1)
2021. 10. (1)
2021. 09. (2)
2021. 08. (3)
2021. 06. (4)
2021. 05. (1)
2021. 04. (2)
2021. 03. (3)
2021. 02. (2)
2021. 01. (3)
2020. 12. (2)
2020. 11. (4)
2020. 10. (7)
2020. 09. (2)
2020. 08. (4)
2020. 06. (2)
2020. 05. (2)
2020. 04. (6)
2020. 03. (5)
2020. 02. (3)
2020. 01. (4)
2019. 12. (9)
2019. 11. (4)
2019. 10. (9)
2019. 09. (6)
2019. 08. (7)
2019. 07. (3)
2019. 06. (3)
2019. 05. (6)
2019. 04. (5)
2019. 03. (7)
2019. 02. (8)
2019. 01. (7)
2018. 12. (15)
2018. 11. (10)
2018. 10. (9)
2018. 09. (11)
2018. 08. (11)
2018. 07. (15)
2018. 06. (6)
2018. 05. (4)
2018. 04. (13)
2018. 03. (10)
2018. 02. (8)
2018. 01. (3)
Egyre ritkább, hogy egy-egy kulturális élmény igazán mélyen megérintsen, hasson rám.
Nemrégiben azonban ilyenben (bátran mondhatni, katarzisban) volt részem. A Trafóban láttam Pintér Béla és Társulatának előadásában a Titkaink című, műfajmegjelölése alapján: zenés-prózai szatírát.
http://trafo.hu/hu-HU/titkaink
Mind a téma, mind a színrevitel különleges, magával ragadó, egyszerre félelmetes, mégis vonzó.
Aki teheti, nézze meg!
És ha tőlem nem szeretne semmi többet megtudni, ne olvasson tovább! (Spoilerveszély!!)
Persze, egy zseniális alkotást se lehet röviden, egy-két mondatban bemutatni. A történetét talán el lehet mesélni, de pont a lényegéből iszonyatkeveset mondhatni így el. Most sincs ez másként. Egy aspektusra hívnám fel csupán a figyelmet...
A darab főhőse szimpatikus ember, nem különösebben különleges, bármelyikünk lehetne. Tehetséges, szorgos, munkájában elismert, derék férfi.
Azonban (nyilván, hogy kell egy de) szörnyű vágy gyötri... igen, az egyik, ha nem a legnagyobb tabunk jön: pedofil hajlammal.. és itt megállok, mert nem írhatom azt, hogy van megáldva... szóval pedofil hajlammal van megátkozva... az első döbbenet itt éri a nézőt.
De a főhős küzd a vágya ellen, elfojtja, és nem nehéz belátni, a vágyairól senki nem tehet, szegény ember, mély együttérzés, mi mást érezhetnénk?..igazán-igazán szimpatikus, rettenetes lehet ilyen teherrel élni...
A második, még nagyobb döbbenet (ez nem is szimplán döbbenet, sok minden mással keveredik) akkor következik, mikor kiderül: nem, nem fojtotta el vágyát... és ezzel nem lehet mit kezdeni (piszok kényelmetlenül fészkelődik az ember a helyén, és nem azért, mert eltelt már vagy jó fél óra)... mert ha így ismerem meg, sima ügy: távolságtartás, egyértelmű, kérlelhetetlen, merev elhatárolódás és társai... de így már, ilyen előzményekkel azért nehezebb... és messze nem ennyi a történet, de én itt most elejtem...
Fogalmam nincs, hogy van...
A vágyainkat tényleg "kapjuk"?
Velünk születnek? Én hajlanék arra, hogy ez a legmeghatározóbb...
A környezeti hatások (családon belüli, majd társadalmi szocializáció) alakítják?
Esetleg e kettő együtt?
Esetleg alakítjuk-formáljuk mi őket?
Tehetjük akár tudatosan is?
A vágyaiért senki sem ítélhető el... (Vagy de?)
Felelősségünk a vágyaink megélésében van... vélem én...
Nemrégiben azonban ilyenben (bátran mondhatni, katarzisban) volt részem. A Trafóban láttam Pintér Béla és Társulatának előadásában a Titkaink című, műfajmegjelölése alapján: zenés-prózai szatírát.
http://trafo.hu/hu-HU/titkaink
Mind a téma, mind a színrevitel különleges, magával ragadó, egyszerre félelmetes, mégis vonzó.
Aki teheti, nézze meg!
És ha tőlem nem szeretne semmi többet megtudni, ne olvasson tovább! (Spoilerveszély!!)
Persze, egy zseniális alkotást se lehet röviden, egy-két mondatban bemutatni. A történetét talán el lehet mesélni, de pont a lényegéből iszonyatkeveset mondhatni így el. Most sincs ez másként. Egy aspektusra hívnám fel csupán a figyelmet...
A darab főhőse szimpatikus ember, nem különösebben különleges, bármelyikünk lehetne. Tehetséges, szorgos, munkájában elismert, derék férfi.
Azonban (nyilván, hogy kell egy de) szörnyű vágy gyötri... igen, az egyik, ha nem a legnagyobb tabunk jön: pedofil hajlammal.. és itt megállok, mert nem írhatom azt, hogy van megáldva... szóval pedofil hajlammal van megátkozva... az első döbbenet itt éri a nézőt.
De a főhős küzd a vágya ellen, elfojtja, és nem nehéz belátni, a vágyairól senki nem tehet, szegény ember, mély együttérzés, mi mást érezhetnénk?..igazán-igazán szimpatikus, rettenetes lehet ilyen teherrel élni...
A második, még nagyobb döbbenet (ez nem is szimplán döbbenet, sok minden mással keveredik) akkor következik, mikor kiderül: nem, nem fojtotta el vágyát... és ezzel nem lehet mit kezdeni (piszok kényelmetlenül fészkelődik az ember a helyén, és nem azért, mert eltelt már vagy jó fél óra)... mert ha így ismerem meg, sima ügy: távolságtartás, egyértelmű, kérlelhetetlen, merev elhatárolódás és társai... de így már, ilyen előzményekkel azért nehezebb... és messze nem ennyi a történet, de én itt most elejtem...
Fogalmam nincs, hogy van...
A vágyainkat tényleg "kapjuk"?
Velünk születnek? Én hajlanék arra, hogy ez a legmeghatározóbb...
A környezeti hatások (családon belüli, majd társadalmi szocializáció) alakítják?
Esetleg e kettő együtt?
Esetleg alakítjuk-formáljuk mi őket?
Tehetjük akár tudatosan is?
A vágyaiért senki sem ítélhető el... (Vagy de?)
Felelősségünk a vágyaink megélésében van... vélem én...
Hozzászólások (59)
én úgy regisztráltam ide, hogy le lettem perverzezve
és el lettem küldve a hozzám hasonlókhoz
(messze nem ilyen durván, sőt... valójában kétségbeesésből)
én meg jöttem
megnézni-megtudni, milyen is vagyok (nem partnertkeresni.. rmeéltem, partnerrel megtaláljuk a közös pontot, a félúton a még mindenkinek jót)
de
bennem ott volt a vágy eziránt a világ iránt
ill. szexuális vágy, ami már tudta, nem tud máshol, másfajta szexusban kiteljesedni/beteljesedni/keilégülni
az alaptézisem (amely nem tudom, helyes vagy helytelen, ezt vizsgálnám) az lenne, hogy aki idejön, abban él a vágy
partnerkeresési vágy, és nem is akármilyen partneré, hanem olyané, akinek a szexuális magatartása-vágyai sajátosak
innentől próbálom ízlelgetni azt, hogy valakinek nem a vágy az elsőbb, hanem az érzelem
de nem az érzelem, a valaki iránti érzelem hajtja ide
hanem egyfajta szexualitás iránti vágy
nyilván van e - nekem való - ellentmondásnak feloldása
(pl. a korábbi tapasztalatokban rejlő)
valamint azt is gondolom, a szexualitással kapcsolatban hazudunk... másoknak, de magunknak is (általános alany a "mi")...és nem megtévesztésből, nem haszonszerzésből, nem rosszindulatból, hanem mert így "illik", így "kell"
és köszönöm, hogy hozzászólsz a blogomhoz
sokat szoktam tőled tanulni
aztán lehet, a valóságban is így működik :)
eltérő látásmódot nem látok
hasonlóságokat igen
miközben nyilván vannak különbségek is
nem tudok válaszolni, nincs válasz
mert nincs köze szingliséghez-házasságban/élettársikapcsolatbanéléshez, nem függ tőle
a (látszólagos) motiválatlansághoz van
ha már megtalálta az ember azt, amiért ide kell jönni, azaz nem keres - ez a motiválatlanság
(és írtam, nem csak az a motiváció létezhet, hogy partnert akar találni)
(és lehet, most adtál ötletet elszánt férfiaknak... ha sikert akarnak elérni, vagy legalább elindulni annak az útján... készítsenek jópár reget, írjanak lefektetnélekcicalehetőlegtagnap leveleket.. kivéve eggyel.... és az majd üde színfolt lesz a többi között... az ő levelét olvasva úgy fog kisütni a nap, mint most mögöttem... és csicseregni kezdtek a madarak is... na jó, ennyi romiság nekem már elég magamból :DD)
értelmes embernek tartalak. magamat is. és furcsállom, hogy néha nagyon el tudunk egymás mellett beszélni
vagy regisztrálhat esetleg házasember is? mert bizonyos életkori határ fölött már elég sokat vannak, akik házasságban, élettársi kapcsolatban élnek, még ha az nem is tökéletes
milyen jellegű?
szeretem a rendhagyó történeteket, ahol van egy számomra való logikai csavar :)
úgy vélném, aki itt van, abban mind van vágy
a vágy már megvan
partner vagy van, vagy nincs
a vágyainkat nem mindig akarjuk, vagy nem mindig merjük megélni, vagy nem mindig merjük akarni megélni
vagy akarjuk, de nem tehetjük (ezt azért kétkedéssel fogadom)
meg olyan is lehet, akit valamikor vágy vagy valamikori vágyak nyomán maradt megszokás hoz ide, tart itt
nem gondolom, hogy ez mennyiségi kérdés lenne :)
a mennyiség meg nem a vágyakról szól
eggyel is meg lehet minden vágyat élni, eléggé széles spektrumon mozgókat is
és a sok partner nem mutatója még a vágy meglétének sem
szóval akkor te mindkét esetben először érezni kezdtél, utána jött a vágy
és mikor valaki iránt érzelmet éreztél, akkor regisztráltál erre az oldalra
a flexibilitásom lehet a túlélésem (a génkészletem túlélésének)záloga
alkudjam meg a jobb híjánnal vagy várjam ki a kvázi tökéletest
mindkettő lehet zsákutca...
(nem, nincs kész válaszom)
csak mert az ember jólneveltsége/szocializációja okán érez olyat is, amit tudja, hogy illik, és nem vél érezni olyat, amit nem illik
egy tisztességes-jóravaló-derék lánynak érzelmek kellenek és utána szexuális vágy
csak én azt is tökjól el tudom képzeli, hogy úgy szocializálódik, hogy a vágya tudatossá válása előtt "találjon" érzelmi célszemélyt (mert úgy lehet, azt tanulta, azt szabad)
pl. pont egy bdsm oldalon nehezen rakom össze (attól még összerakható), ha valaki nagy érzelmeket keres vágyak nélkül
az viszont tiszta sor, ha a vágyak hihetetlenül mély érzelmekkel is társulnak
szerintem az előbbit elfojtani tudják csak, az utóbbit megváltoztani is
(engem a vágyak érdekelnek ebben a blogban elsődlegesen, érzelmek és vágyak közé nem tennék egyenlőségjelet)
ez egy ilyen eset :)
amúgy meg válaszaim nincsenek
kérdéseim vannak
és max. tippjeim
ennél az, hogy igen, lehet olyan
ha elég hosszú az idő, szerintem minden érzés befolyásolható (vagy inkább: manipulálható nem csak mások, hanem magunk által is)
mert de, az érzéseket tudod alakítani a gondolatokkal
gondolj bele: lehet táplálni egy alig valami kapcsolatot, és kiszínezni úgy, hogy meséssé, valami komollyá váljék... és ugyanabból a kapcsolatmorzsából a gondolataid/képzeleted segítségével egy rémálmot vagy éppen egy semmiséget is tudsz kreálni...
a vágyaknál, az alapvágyaknál nem hiszem, hogy így lenne
ez a "jobb híján beérik"
mert nem hiszem, hogy ez így működik, hogy minden esetben beléphet a pótlás
talán ahhoz is kell már valami alapvágy, látens, elfojtott, esetleg nem a legerősebb, de valami kell
úgy vélem
Ha ez így van/lenne, én kicsit egyszerűbbeket gondolnék ki magamnak. :)
Gondolatokkal terelni-elfojtani: ezt abszolút elképzelhetőnek tartom. De hogy pl. mely' nem és pl. milyen szerep (pl. domináns/szubmisszív) mentén támad bennem vágy, nem hiszem.
Eltorzult kitörése lásd középkor túlzott elfojtásai... és pl. a Margit-legenda tanúsága (soror Sabina és Margit egymást ostorral vere vala, amit ők élveznek nagy ájhatatosságban vala - persze, nem pont így van, de nincs érkezésem még kikeresni). Az igazán nagy bajok az elfojtásokból lesznek, meg kell találni a lehetséges/senkinek nem ártó gőzkieresztést mindig.
És a vágyaid kiélése okán se mindegy, hova, mikor és minek (társadalomban betöltött hely) születsz. Szélsőséges példaként gondoljunk Caligulára vagy Néróra (akkor is, ha talán a legtöbbet róluk Suetoniustól tudunk, aki nem a tacitus-i történetírói elv mentén dolgozott).
Első körben talán az, hogy kiket "vizsgálna"? Max. bevallásos alapon működhetne.
Ha találsz valamit ezzel kapcsolatban, megköszönném, ha megosztanád.
Vágyaiért szerintem senki sem ítélhető el. De vannak olyan vágyak, melyek megéléséért már igen. A perverzió nem a bdsm-nél kezdődik, hanem ott, ahol a vágyak kielégülése más kárára történik. Addig meg magánügy.
de olyan egypetéjű ikrek megfigyelése során, akik igen eltérő földrajzi-kulturális környezetben éltek-nevelkedtek gyakorlatilag születésüktől fogva, az én ismereteim szerint az figyelhető meg, hogy a genetika sokkal meghatározóbb, mint a környezet... pl. elhízás tekintetében (amiről azt gondolnánk, az étkezési szokások, az életmód függvénye nagyban)... aztán a fene tudja, a szexus mihez közelít
Annyit írtam, hogy különböző nemzet felfogások léteznek. Hozzám a legközelebb @Aranyliliom által említett kulturális nemzetfelfogás áll, de ehhez hozzátenném, hogy szükségesnek tartom azt is, hogy az adott ember a nemzethez tartozónak tartsa magát.
Ezen felül azonban bizonyos politikai helyzetekben a földrajzi nemzet felfogást tartom fontosnak, de mivel az oldal szabályzat tiltja a politizálást ezért erről nem írok.
csak a téma szempontjából mind a földrajzi, mind részben a nyelvi is elhanyagolható
az általad törzsinek hívott (én inkább nevezném antropológiainak) és a kulturális meg pont nem
szerintem ez a kettő fontos
https://www.youtube.com/watch?v=P4_Bxqp2tQU
pedig baromira fontos (a szexuális kultúra is része) e szempontból
(*kultúrához sorolom most itt a hagyományokat, szokásokat, történelmet, művészeteket is)
Földrajzi: egy adott ország területén belül élő emberek alkotják a nemzetet.
Nyelvi: egy adott nyelvet beszélők alkotják a nemzetet.
Törzsi: a származás határozza meg a nemzetet.
Úgy felnőni egy másik országban, hogy számos különbséget látsz az ott élők és magad közt erősen hathat a fejlődésedre. Miként egy Magyarországon élő kínai vagy koreai is sokszor másként él és fejlődik mintha saját hazájában élne. Volt dél-koreai tanítványom, aki nem tudott magyarul 12 évesen és magyar állampolgár. Az első nemzet felfogás szerint pedig ő nemzet része, míg egy itt nevelkedett, de több éve Angliában dolgozó magyart az ilyen nemzet felfogás már angolnak tekint.
Nem értek egyet a földrajzi nemzet felfogással, de ennél rövidebben nem lett volna érdemes válaszolnom a felvetéseidre.
de én nem fogok bele írni :)
Eleve van már olyan keveredés...
Néhány külső jegyen kívül pedig meg sem mondható, hogy nem oda való valaki ahol született és felnőtt.
Amikor másra negatív hatással van onnantól nincsen mentség.
Felért egy megdöbbenéssel, mikor egyébként feministába hajló ismerőseim megpróbálták felmenteni Marton Lászlót, mert hát amit letett az asztalra szakmailag. Szerintem meg amit bizonyíthatóan mások kárára tett azért derékba kell törni a karrierjénél fogva. Kiss László dettó...
indiai szokások/kultúra kombója
vélem én :)
a fétisek kialakulását abszolút a környezeti hatásoknak (pláne korai élményeknek) tudnám tulajdonítani (szóval, el tudom képzelni, hogy így van)
hogy hol és mikor (ld. történelmi korok különböző szexuális engedékenysége a szexuális viselkedés terén) él, az vágyai megélését befolyásolja alapvetően, nem a vágyak meglétét
mondjuk, azt se tudom, a meg nem élt vágyak erősödnek vagy épp halványodnak/elhalnak
biztos az se mindegy, hogy milyen gyakran kénytelen találkozni/szembesülni vágya tárgyával a vágyakozó
(aszta, mennyire bizonytalan/bbizonytalankodó vagyok... de tényleg nem tudom, hogy vannak ezek)
nem szalonképes?
érdekes kategória... :)
(elképzeltem, mi fér be egy szalonba :D)
a kirekesztés részében nem vagyok biztos (ill. abban sem)... hogy mennyire általános... van olyan vágy, amiért tutira.... van, amiért lehet, max. csodabogár leszel, ill. ha amúgy sem szeretnek, akkor lehet a kirekesztés ürügye (ha meg kedvelnek, elfogadnak vele)... és a kirekesztők rétege sem határolható könnyen be
Ha egy magyar ember Indiában születik sokkal nagyobb valószínűséggel lesz lábfétise (a helyi kultúra hatására), mintha ugyanez a magyar ember Mozambikban látja meg a napvilágot. A génjeiknek fontos szerepe van ugyan, de a környezetünk, vagy egyes minket ért traumák is lehetnek meghatározóak. A BDSM kapcsán egy 2000 körüli filmben, a Tábornok lányában láthatjuk, hogy a címadó karakter többes nemi erőszak hatására válik dominánsá/dominává a szexualitásban.
Nem vitatom az öröklődés szerepét, de míg egy jegesmedve valószínűleg elpusztulna ha Afrikába kerülne (nem egy állatkertbe, hanem a vadonba), egy ember nem pusztul el attól ha nem ott éli le az életét, ahol a szülei, ám elképzelhető, hogy teljesen más -szexuális- vágyai lesznek pont a kulturális hatások miatt, mintha hazájában, vagy egy másik országban nevelkedett volna.
és ha a vágyunk nem szalonképes és kitudódik, akkor kirekesztenek minket érte, ugye? vagy mégsem? ;)