2018. 05. 10. 07:14 | Megjelent: 1193x
alá-, fölé-, mellé.... kinek, kinek habitusa szerint....
mert görcsösen hisszük, hogy mindig és mindenhol rendnek kell lenni...
leginkább bennünk...
mire kifáradva lerogyunk egy pohár borral a kezünkben, észrevesszük, hogy hatalmas igyekezetünkben megteremtettük a káosz csodáját...
ha tudunk nevetünk magunkon, és legyintünk... majd holnap....
mert tudjuk, a holnap az a nap, ahol bármi lehetséges...
Hozzászólások (14)
De az egyértelmű dolgok közelebb állnak hozzám.
Alárendelt vagyok ezzel tehát feladtam önmagam vagy pont az alárendeltségben mutatkozik meg az igazi önvalóm?
Életuntnak nem feltétlenül nevezném azt, aki sodródik az árral.
mégis kinek kell egy életunt, genetikai alárendelt?
Így lesz valakiből alárendelt.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a káoszában később nem talál valamit, amitől újra küzdeni támad kedve.
Ezzel szembeszállni meg erő kell, ami olykor nincs meg.
megéri?
Van akinek egyszerű uralkodni, van akinek nem. Akinek nem, az inkább alkalmazkodni próbál a káoszhoz, és minden máshoz.
nem egyszerűbb uralkodni a káosz felett? ;)
A holnap pedig szép nap lesz biztosan, a káosz elsuhan, ha úgy akarjuk.