Upszi - Tanulságok

Ahogy az előző bejegyzésemben ígértem, most jöjjenek az eseményekből levont tanulságok:



1. Folyamatosan azt halljuk, hogy milyen nehéz nőként jelen lenni egy ismerkedős oldalon. Hogy a sok idióta mennyi levéllel árasztja el őket és hogy sokra nem is reagálnak. Régi nünükém, hogy minden levélre, megkeresésre válaszolni kell, vagy legalábbis valamit reagálni, mert nem így tenni bunkóság, tiszteletlenség. Összességében most is ezt gondolom, de már árnyaltabban látom a képet. Legalábbis a nőkkel szemben picit megértőbb lettem, most, hogy megtapasztalhattam az ő valóságukat. Könnyű hűnek lenni ezekhez a szép elvekhez, ha a kutya se kíváncsi rád. Márpedig nálam ez volt a helyzet.

Nagyritkán kaptam egy-egy megkeresést én pedig önelégült mosollyal az arcomon pötyögtem vissza neki, hogy köszönöm, de nem szeretném, hogy úgy megrakjon a hatalmas farkával, hogy még az anyám orra vére is elinduljon...

Tele van a net úriemberekkel.

Berajzoltam a nevem mellé egy piros pontot, elkönyveltem az erkölcsi felsőbbrendűségemet és gondolatban még talán oda is vágtam, hogy: "Látod, bunkó, így kell ezt. Még ez az idióta is megkapta a maga kis napi figyelem adagját tőlem. Te meg még annak se válaszolsz, aki normális üzenetet küld."

Aztán mikor már a sokadik napja kaptam a leveleket olyan mennyiségben, mint Harry Potter a Roxforti behívókat az első filmben, kicsit lefagyott az arcomról a mosoly. Végül mindenkinek válaszoltam, de igencsak megterhelő volt. Egyszerre kimerítő és kiborító. Először persze nagyon tetszett, hogy végre "körülrajonganak". Jót tett az önértékelésemnek, de aztán gyorsan terhessé vált a dolog. A sok bunkóság, kommunikációs problémák, de főképp talán az a tény, hogy véletlenül se olyanok írnak, akikkel szívesen beszélgetnék/ismerkednék, nagyon lelomboztak. Elkezdtem megérteni, hogy miért nem válaszolnak mindenkinek a népszerű emberek (nyilván nem csak nőkre igaz ez). Elfogadni még mindig nem fogadom el igazán, de bizonyos mértékben átérzem a problémájukat.



2. Sok férfi nem fújt visszavonulót, mikor kiderült, hogy nem vagyok nő. Tovább nyomult, csak most már durvábban, tisztelet és udvariasság nélkül, hisz az nekem nem jár.



3. Rossz helyre születtem. Indiában, Törökországban és a Közel-Keleten nagy sikerem lenne. Feltéve, hogy nem köveznek meg már gyerekkoromban...



4. A "nem szeretnék veled találkozni" mondat bizonyos nyelvjárásokban valószínűleg azt jelenti, hogy "küldj képeket a farkadról".