Küzdelem

Reménykedsz, csalódsz. Eljátszod magadban némán újra és újra. A lelkedben kupleráj, pedig szereted a rendet. Csak egy halvány mosolyt húzol az arcodra, közben a tested teljesen elgyengül, majd a földre folyik.

Minden bosszantó akkurátus őrültnek tűnő dolga távoli amikor bohókás, amikor megnevettet. Amúgy elviselhetetlen.

Nézed az arcát. A száját. Belefeledkezel a gondolatba hogy hozzáérsz. Józanodj! Ne nézz rá. Ne bámuld. Ne gondolkodj. Engedd el a füled mellett.

Távolodik.
Ölelnéd, de sosem engedte.

Ölni még ráérsz. Bár lehet ideje lenne.