A csend és a megszólalás, a szép szó és a kritika között ingadozom. Pihenni vágyom, elvonulni a világ elől mégis belekiáltani fájdalmas szavaimat.
Zárok, nyitok, zárok, nyitok, áradok… lassan hullámzok.
A csendem lehet tapintat, érlelődés, hiány, félelem, tehetetlenség, gyomrot szorító fájdalom.
Ne hidd, hogy egyszerűbb formálni, mint formálódni.
Inkább csak kényelmesebb.
Mi tölt el nagyobb elégedettséggel, ha magunknak bocsájtunk meg, vagy másoknak? Egyáltalán minden hiba megbocsájtható?
Addig jobb míg hallgatok.
Igen, mindent meg kell tudni bocsátani, magunknak és másoknak.
Másoknak nem azért, hogy neki jobb legyen, hanem azért, hogy a saját lelkünk gyógyulni tudjon.
SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elmúltam 18 éves és a rám vonatkozó törvények szerint jogom van szexuális tartalmú oldalak megtekintéséhez.
Elfogadom, hogy az oldal tartalma erősen szexuális jellegű. Az oldalra való belépéssel kijelentem, hogy a szado-mazoval, a fétissel vagy egyéb szexualitással kapcsolatos képek, írások és egyéb dolgok nem ütköznek elveimbe, nem zaklatnak fel.
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elolvastam a Felhasználási szabályokat és feltételeket. ÁSZF
Amennyiben közvetlenül valamelyik belső oldalt nyitom meg, tudomásul veszem, hogy közvetve elfogadtam a fenti szabályokat.
Hozzászólások (1)
Másoknak nem azért, hogy neki jobb legyen, hanem azért, hogy a saját lelkünk gyógyulni tudjon.