Ön? Értékel? És?

A pszichológia a nárcizmus fogalmát tartja fenn arra, ha valakinek a saját magával való kapcsolatáról gondolkodik. Sajnos a hétköznapi nyelvben ennek leginkább a negatív vonatkozása ismeretes, ha valakire azt mondják, hogy nárcisztikus, akkor egy önző, rátarti, fölényes emberre gondolnak.
Pedig az egó is csak olyan, hogy védekezni próbál. És mikor van erre szüksége? Ha kicsinek, ha sebezhetőnek érzi magát ott legbelül, ha gyenge az önértékelés. Ilyenkor van szükség a túlzott magabiztosság, a cinizmus, a leértékelés eszközeire.
Azt hiszem, hogy ezt az oldalt használva mindenki járt már úgy, hogy nem úgy, akkor kapott választ egy levelére, ahogy, amikor szeretett volna. A kérdés, hogy mit kezd ezzel. Azzal a dologgal, hogy " nem figyelnek rá" ( az olvasó eddig biztosan rájött, hogy a cikk írója hajlamos az intellektualizációra;) . Egészen pontosan a mellőzöttségből fakadó harag, sértődöttség, magány, lehangoltság esetleg bosszúvágy kínzó érzéseivel.
A csapda itt az, hogy a másik reakciójából - vagy annak elmaradásából - következtet a saját értékeire. Esetleg egy olyan valakiéból akit sosem látott, nem is biztos, hogy fiú - avagy lány , ízlés dolga - de, hogy jól nem ismeri az egészen biztos.
Hogy mi a megoldás? Ez. A dolog megértése.
És ha legközelebb egy kellemetlen tartalmú levelet kapunk, - vagy válasz nélkül maradunk - ahelyett, hogy terméketlen vitába bonyolódnánk, megvonhatjuk a vállunkat :
"Ön? Értékel?És?"
( az olvasó nyilván rájött , hogy a cikk írója ezúton kívánta felhívni magára a figyelmet..... , az ego nem alszik ;))