...egy szadista pillantása

A szadizmus egy sötét szoba.

Valaki áll.

Valaki térdel.

Szíjcsapások hangja.

Tévedés.

Nem a hatalom számít.

A pillanat,

amikor a másik már majdnem feladja –

és mégsem.

Látom a szemében.

Erős.

Volt idő, a bukásom biztosnak tűnt.

Elfordítottam volna a tekintetem.

Egyedül akartam.

Nem hagyta.

Nem a gyengeségemet látta.

Hanem azt,

amit én már nem akartam.

Ott maradni –

nem az uralom.

A felelősség.

A szemében valami megfoghatatlan.

Nem könyörgés.

Nem nagy szavak.

Nem üres póz.

Jelenlét.

Ami megtart.

A minden.

Aki látja, tudja.

Aki tudja, érzi.

Láss egy szadista szemén át.

Szadista vagyok, igen.

Kemény vagyok a világgal.

Magammal.

Vele.

A szívem...

Ver.

Nem birtoklom.

Megtartom.

Állok előtte.

Kezem a mellkasomon.

Nem fölé.

Elé.

Lélekben meghajlok.

,L