100 év
„Egyszer arcátlanul méregetve Rebeca testét, José Arcadio így szólt: — Hát nőnek nő vagy, húgocskám. — Rebeca minden önuralmát elvesztette. Ismét a régi mohósággal tömte magába a földet, és kaparta le a falról a meszet, s olyan buzgón szopta a hüvelykujját, hogy dudor nőtt rajta. Zöldes pépet hányt, amely döglött piócákkal volt tele. Láztól vacogva, éjszakákon át virrasztott, és a delíriummal küszködve, ébren várta, hogy a ház a hajnalban hazatérő José Arcadio lépteitől megreszkessen. Egy...