Gerecse 50 – egy barátság metaforája és egy nem mazo szub kínjai
Valamikor az 50. kilométer közelében jártunk ereszkedtünk lefelé, addigra már megbántam, hogy belevágtam, megfogadtam, hogy ezt soha többet. Már csak halvány remény élt bennem azzal kapcsolatban, hogy megleszünk szintidőn belül (12 óra). A jobb térdem már kész volt igyekeztem a balra terhelni. Utolértem a barátnőmet, aki a lépcsőn ülve sírt… Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok mazochista. Mint szubmisszív elviselem a verést, mint büntetést, de nem élvezem és...