Egy Vámpír naplója!
A hold fénye sejtelmesen világítja meg az ódon kastély sötét folyosóit, míg lépteim visszhangzanak a hűvös, kövezett padlón. Szívem hevesen dobog, ahogy közeledek a nagyteremhez, ahol várom azt, aki alázatosan keresi sötét ölelésemet, az örök éjszaka urát, aki ígéretet tett neki a végtelen sötétség titkairól. Belép a terembe, és figyelem, ahogy izgalommal és félelemmel vegyes tisztelettel közeledik felém. Megpillant engem, ahogy egy bársonyborítású fotelban ülök. A fény csak éppen hogy...