Gyász:(
Elvesztettem a legszeretőbb édesanyámat:( Sír zokog a lelkem.:(((
Aki mindig ott volt, ha kellett,
biztatott,
tanácsot adott,
olykor morgott Velem.
Értette a poénokat.
Vidám volt mindig.
Imádta az unokáját azt a nagy laklit.
Mindig igyekezett levenni a vállamról a terheket.
Már most hiányzik, hogy megmondja, hogy mit csináljak, pedig tudta jól, hogy egy 47 éves embernek már nem lehet megmondani.
Hiányzik, hogy jót nevessen amit mondok Neki.
Hiába Ő is egy...