Blog - Aranyliliom (2/16)

A nagyonemberek
A jóga szuper. Testnek-léleknek-szellemnek egyaránt. Mindenkinek ajánlom. Voltam jógán. Nem először, nem másodszor... időnként (ilyen-olyan okból) elmegyek. Az elmélyülés, a befelés fordulás, elcsendesedés, gondolati mélység nem távoli tőlem, de amit a jóga kínál... hát, vagy nyolcszor meghalok egy óra alatt (csörgedező patak mentén, mezőn, hegytetőn), és kelletlenül kelek új életre... mert ha ilyen az élet, akkor minek. Mint a Korpovit keksz. Persze, tudom, egészséges, de totál íztelen,...

Mozdulhatatlanság
Játsszuk azt, hogy fel akarok kelni (helyszín: ágy), de te nem engeded! Ombre átölel (ha épp nem voltam átölelve). Én megpróbálok moccanni, de nem tudok. Szervesanyag borítású acélpántok nem engednek. Nekifeszülök (nem vagyok gyenge virágszál), de semmi, újra, de semmi. Miért szeretem én ezt annyira, de annyira?

Az önismeret kezdete a BDSM vége?
Az emberek szeretnek normálisak lenni. A normalitás a "falkába" való befogadottság, így a biztonság, a túlélés záloga lehet. Zsigeri-ösztönös szinten (is) szükség van a közösséghez tartozáshoz. A normális (hevenyészett megközelítésben) az adott közösség kívánt (a morál szerint jó) és elvárható (a tagok jelentős része által teljesíthető) magatartása. De mi van akkor, ha valaki nem tudja teljesíteni a normálisat? Akár csak egy nagyon fontos területen. Egyszerűen, mert nem megy, mert lénye...

Énismeret, teismeret, őismeret
Talán hasznos (de biztos nem haszontalan) lesz errefelé ez a videó. Hogyan ismerjük fel első randi után a szociopata férfit? https://www.facebook.com/tekasztorik/videos/1432032610627923 A női változata kerestetik, bár talán megalkotható a férfiváltozatból is könnyedén.

Honnan tudod?
Lábadozóban-dögledezőben (a pixie mellett) épp a Honnan tudod? című cukker limonádét nézem. És ott hangzik el a kérdés: honnan tudod, hogy szerelmes vagy? Eddig (felénél se tartok) az a válasz hangzik el, hogy mikor a többi nőnél gumit húzok. (Érzem, lesz sajna ennél romibb válasz is :) Te honnan tudod?

A oldal vagy B oldal? Mi az?
Kigondolod, meddig fogsz élni. 70? 80? 90? Megfelezed, előtte A, utána B oldal. A oldal, befelé mész az életbe (vagymi), B oldal kifelé. A felező az fordulópont (vagymi). Sosem éltem meg így. Biztos van, akinek az élete egy szépen felrajzolható ív. És ott van értelme felfelé haladást, csúcsra érést, majd lassú (talán, remélhetőleg) ereszkedést felfedezni. De valahogy nem ezt látom, nem azt látom, hogy az emberélet ilyen lenne. Ill. "az" emberélet lehet, hogy ilyen, de x meg y meg z...

Mindent vagy csak valamit
Megismerni egy embert - csoda. Mikor valaki meg akarja mutatni a világból, ami neki fontos, megtisztelő. A bizalom, a figyelem, a szimpátia élénk megnyilvánulása. Mikor valaki meg akarja mutatni a világát, az intimitás, az már valami közös, ott már kapcsolódások indulnak, kis fonalkák egymás felé, amik akár kötelekké is sodródhatnak. Mikor valaki a világából a szexualitását tárja fel, arra nem maradtak szavaim.Mélység. De ha valaki csak a szexualitását mutatná meg a világából, az... az...

Test-szellem-lélek-szellem-lélek-test-lélek-szellem -test stb.
- A testemért és a szexért szeretsz, ugye? - Gondolod? (meg se kísérelem leírni azt a hangsúlyt és tekintetet, amely kísérte, és amit úgy szeretek) - Szeretném... --------------------- Nyilván a három, test - lélek - szellem hármassága együtt játszik, összeforr. Valamiért nekem a legfontosabb, megnyugtatóan legfontosabb, ha a test, a testiség van első helyen (ha mégis lehet rangsorolni). Az okát nem tudom. Mikor azt hallottam bármikor is, hogy az agyamat-eszemet szereti valaki,...

Félreértés
Ma nyilvános helyen: - Most annyira, de annyira szeretném megfogni a hatalmas farkad! (kezem indul) - Még valaki meglátja, és félreérti... Félre? Hogy lehet ezt félre?

Mi a jó ebben? - közért előtt elcsípett párbeszéd
Jövök ki a hiperszupermegagiga marketből, szembejön velem két ember: egy szimpatikus 70-es úr és egy 40-es, helyes-szimpatikus nő. A nő magyaráz valamit a férfi felé fordulva félig, lelkesen-kedvesen, a másik fura, olyan elnéző mosollyal hallgatja. Mikor elhaladok mellettük, csak egy mondatot hallok: - Apa, miért nem lehet soha az, hogy én vagyok a jó gyerek? Aki valamit jól csinál, nem pedig elront? Tényleg, miért nem lehet? Miért teszik ezt szülők felnőtt (nem, nem jobb, ha nem...

A kezdetek...
Azt szoktam mondani (ha felmerül), hogy azért eléggé harmonikus a kapcsolatom a körülöttem lévő férfiakkal, mert jók voltak a kezdeteim, jó tapasztalatokkal indultam neki a világnak. De ha jobban belegondolok... az első élményeim: az óvodában egy ebéd előtti kézmosás során kiderült, hogy Attila, aki előtte való nap kérte meg a kezem (és én igent mondtam), aznap a legjobb barátnőm, Zsófi kezét is megkérte... elzártuk a csapot, és megállapítottuk, hogy a férfiak ilyenek, de mi örökre jó...

Meztelenség - kérdőjelek
Szaunában voltam. Fürdőruhátlanban. Lehetőség volt, persze, a teljes meztelenség, ajánlás, nem kötelező valami. Mindenki ült a kis lepedőjében. (Amúgy baromi jó volt.) Egy nő viszont totál felfedte meztelen valóját. Egy bőven középkorú, finoman szólva nem sovány (kb. 40-50 kg súlyfelesleg, nem szépen elosztva) nő. És elgondolkodtam, szabad-e. Jó-e. Hol vannak határok, vannak-e határok? Mit tehetünk magunkkal, mit tehetünk másokkal? Mennyire és mire kell tekintettel lenni... meztelenség...

Igazából... nem is tudom
Kedvenc karácsonyi filmem (mert ember az, akinek nincs kedvenc karácsonyi filmje?) az Igazából szerelem. Idén is szerét fogom valamikor ejteni annak, hogy megnézzem (partnert már nem fogok találni hozzá, az előző években minden potenciális partnert le- és kimerítettem). És azon gondolkodom, ki nem voltam még életemben a filmben szereplők közül? Melyik élethelyzet az, amire saját életemben nem volt még példa, megközelítő, nagyjábóli, ráfogható példa? Idén majd így nézem.:) Ha valaki...

Félbehagyott beszélgetések
Hívhatjuk sokféleképpen... a félbehagyott beszélgetéseket. Nem, nem arról akarok beszélni, mikor el sem kezdődik a kommunikáció, hanem arról, amikor valakivel beszélsz, és esetleg már nem először beszélsz, és úgy marad félbe. Most pont azt élem meg, hogy valaki nem válaszol. Nem válaszol, és ez fura. Nem, nem fura, hanem rossz, no, mondjuk ki. Mert azt hittem, vagyok minimum olyan fontos, hogy válaszoljon (az átkozott egó). Mert vágytam a társaságára/a vele való beszélgetésre. Mert kicsit...

A romantika megöli a vágyat, de belédszeretek, ha látlak munka közben
Baromi jó megtapasztalni a nem múló vágyat, hogy hiába telnek az évek, ugyanúgy gerjedünk egymásra. Mikor a demiérdemiért-en töprengek, eszembe jut Esther Perel TED-es videója. Hogy egy kapcsolat akkor él intenzíven sokáig, és marad meg benne a vágy, ha a biztonságra, kiszámíthatóságra, stabilitásra való igény megélése uyanúgy jelen van, mint az újdonság, a kaland, a változatosság iránti igény. Nem semmi kettősség. És ezt pl. megélhetjük-feléleszthetjük akkor, ha látjuk a másikat egy olyan...

Hova trollkodjam?
Jöttem, és olyan okoskodhatnékom, beletrollkodhatnékom támadt. És nem tudok, mibe, hol, mit...szörnyű ez a frusztráló izé.

Az ölelés, az valami...
Nem voltam sosem az a testi érintős, ölelgetős fajta, aki ha kell, ha nem, érint, nyakbaborul, minden ismerőst puszival köszönt stb. stb. Az intim zónám igen nagy, az engedélyem nélküli behatolás halálos vétség (jó, pont szexben/BDSM-ben nem, ott pont a rosszból élvezet lesz, de ez egy extrémül más terület). És most fiatal művészek közé kerültem. Akik számomra a legváratlanabb pillanatokban egyszer csak szótlanul megölelik egymást, ritkábban, gyakrabban, hol csak futó érintésként, hol...

Szó szót követ...
Mikor ezt írom, már 23 lájkja van az ekőzményblognak. Ha ott módom lett volna, megkérdezem a lájkolóktól: mire lájkoltak? Ha a blognyitó személyére, értem és megértem. De ha nem? Akkor mire? ------------------------------------------------------------------------------- És már a blogtól (még inkább a blognyitótól) elvonatkoztatva: Ismerkedős oldalon vagyunk. Ki örök társat, ki alkalmi partnert, partnereket, ki barátokat, ki kiscicát, ki mosógépet vagy akármi mást keres. És az ismerkedés...

Megszerettem Prágát!
Nem, nem szerettem meg, már szerettem...:) De annyira megörültem a megidézett blognak (és ott nem tehettem szóvá, ím, így kényszeríttetik rá az ember reakcióblog írására)! Annyit olvasni a "másik" oldalról: nem ír vissza, hogy ír vissza, nem keres, keres, minek keres, nem hagy békén, nem jön el, mit akar, mit nem akar, mit küld, mit nem küld, mit kér, mit nem ad, köszön, nem köszön, hogy köszön blablabla... biztos, ez is van. És nem véletlenül van. De megörültem a prágás blognak,...

Szexmániás-e vagy?
Nekemszegezték a kérdést: szexmániásnak tartom-e magam. Meglepő kérdés. Nem, nem tartom annak. Egészséges (pont jó) szexualitásúnak. :) És azt gondolom, a legtöbben így vagyunk ezzel, a saját szexualitásunk az etalon, max. időnként szembesülünk másfajta normákal is, és a fene tudja, mi a "normális". Valójában, fogalmam nincs, ki minősül szexmániásnak. De azt - olvasom errefelé nem ritkán - nagyon furcsállom, mikor valaki azt írja, azt várja, hogy valaki felébressze a vágyát. Wtf?!?!...