A lábaim elé
Sokat járok ki a Margitszigetre, de most máshogy vagyok itt. Most Veled vagyok itt, ezen az első igazi késő tavaszi napon. Visszaadsz nekem valamit, ami sosem volt valójában az enyém. Ebben a Duna-, fű-, fa, vattacukor- és derűszagú délutánban visszaadod nekem a valódi, beteljesült, kölcsönös, sohanevolt és sohanemlesz szerelmet. Elmeséljük egymásnak magunkat, évekre határozzuk meg most egymást ezzel az egymás szavába kapó beszélgetéssel, ami csak azért türelmetlen, mert nem tudunk betelni a...
Megjelent:
2020. 01. 25. 18:23 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások száma: 0