Miért nem képesek törekedni a tökéletességre?!

Komolyan, miért van az, hogy a szolgalányok közül sokan úgy gondolják, hogy elég "elég jónak" lenni? Mintha a gazdáért való szolgálat nem követelne meg a legnagyobb odafigyelést, precizitást és tökéletességet, amikor valaki azt gondolja, hogy elég csak *félig* megtenni a dolgokat, az egyenesen felháborító!

Hogyan lehetséges, hogy egy szolgalány képes nap mint nap megjelenni úgy, hogy nem tette meg a legapróbb erőfeszítéseket sem, hogy tökéletes legyen a gazdája számára? Hogy lehet, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a részleteket, amik tiszteletet és odaadást fejeznének ki? Hogyan képzelheti, hogy rendben van önmagán elhanyagolni dolgokat, hogy kifogásokat gyártson és nem dolgozik keményen önmaga fejlesztésén?

Minden egyes pillanat, amit azzal tölt, hogy kifogásokat keres ahelyett, hogy fejlődne és tökéletesítené magát, sértés! Sértés a gazdára nézve! Hogy képes valaki azt gondolni, hogy elégséges egy szinten maradni, hogy a gazda majd elfogadja ezt? Hogy mindez *elég*? Ha valaki azt gondolja, hogy a gazdáért nem kell maximális odaadással lenni, az egyszerűen elfogadhatatlan!

És tudod, mi a legrosszabb? Hogy *szólni kell érte*. Hogy a gazdának kell közbeavatkozni, és büntetéssel kell érvényt szereznie annak, ami alapvető elvárás: hogy a szolgalány dolgozzon önmagán, ne hanyagolja el a részleteket, és törekedjen a *tökéletességre* minden egyes nap! Miért nem képes erre? Miért nem érzi a súlyát annak, hogy minden, amit tesz, a gazda elvárásainak való megfelelésről szól? Minden egyes apró részlet számít, minden elhanyagolt pont sértés, és *azonnal* helyre kell tenni!

Komolyan, ha valaki ezt nem érti meg, akkor ott nagyon súlyos büntetés jár, mert ennek a szolgalét legelső szabályának kell lennie: a gazdáért minden pillanatban tökéletességre kell törekedni, kifogás nélkül, maximális odaadással!