Beletüsszentünk a nulláslisztbe 1.

Egy álmos koratavaszi délutánon (vagy kora nyár volt, ki tudja azt már 30 év távlatából) történt. Odakint talán még a nap is sütött, a korai kapitalizmus éveiben - egy kései szocializmusból itt maradt katonai elektronikai kutatóintézetben....

A rajzolók rajzoltak, a mérnökök mértek - az események is lassan, álmosan csordogáltak tehát.

- Én most szájbalövöm magam!
Így szólt ekkor az egyik kutatómérnök.
Élő adásban, mondanánk, ha ez a médiaipar lett volna.
Nem az volt, mindazonáltal a szobában megfagyott a levegő.

zárójel
A krónikák hiányosak arra nézvést, hogy kik voltak a szobában; Tehát a tények hiányos tégláinak közeit töltse ki a képzelet habarcsa!
bezárva

A rajzolók kezében megállt az egér (az autocad egy korai verziójában, intel 386-os csúcsgépeken) vagy a - Német Demokratikus Köztársaságban gyártott - Reiss Ordinat márkájú rajzasztalon a vonalzó (nem forgott el a szögvonalzó, s a többi).
Az áramkörszámoló mérnökök abbahagyták a számolást (a mérésről nem is beszélve).
Tán még az oszcilloszkópokon is megállt az ábra. (Vagy csak az EMG-s triggeráramkör javult meg?)

Ifjú hősünk nem tréfált és nem blöffölt.
Ténylegesen a kitátott szájához emelte a pisztolyát, szájba vette a csövét, és elsütötte.
(Meghúzta a ravaszt, mondanánk, de hát a róka ravasz, nem pedig az elsütőbillentyű, mondja erre akármelyik lövész/vadász.)

A szoba érzelmi hőmérséklete egy pillanatra megközelítette az abszolút nullát.
Hősünk viszont mérgesen köpködött.

A pisztoly riasztópisztoly volt.
A hőmérséklet (az a bizonyos kollektív EQ) fölengedett, a krónika nem idézheti az elhangzó hozzászólásokat, mert krónikásunk tolla alatt elfüstölne a papír.
Nagy polgárpukkasztás az ilyesmi, csak hősünk arról felejtkezett el, hogy a szája tele lesz valamilyen ízre és színre nézve tintaszerű anyaggal.
Majd' egy hétig lila volt ezután a nyelve, ha nem több.