A mennyország útja

https://www.youtube.com/watch?v=ob_AK9-vMKo

Rákaptam a Meghökkentő mesék c. filmsorozat újra nézésére.
Roald Dahl szarkasztikus és kissé feketébe hajló világnézete.

Maguk a képkockák (igen, a film hordozón még valódi képkockák voltak) mind egy kis retro életérzés. Amikor még a Rolls Royce-ok teljesítménye nem ennyi vagy annyi kilowatt volt, hanem "éppen elég". Amikor még valódi tárcsás telefonok voltak (tudom, ma már a nyomógombos is retró...)
Amikor még leveleztek az emberek, és a postai küldemény általában hajón ment, kivéve, ha Par Avion/Air Mail (kék-piros-fehér szegélyes boríték)

Azonban nem ez a lényeg. (Csak a szokásos bevezető. Vagy elriasztó.)
Ezen filmecskében az arisztokrata férj ügyesen kínozgatja elegáns, bár öregedő feleségét.
(Vagy öregedő, bár elegáns? nem is tudom...)
Egyfajta kifinomult lelki szadizmus.
Valódi alárendeltség, az utolsó cseppig kiélveze.
Talán annyi, hogy a nej nem élvezi, hanem "csak" fogyasztja. Neki itt nem úgy nem jó, hogy igazából jó.
Hanem tényleg és valóban nem jó.

No de: alkalom szüli a bosszút.
A filmecske egy elképzelt szeánsznak sem rossz.

Tanulság:
Mi a legfölöslegesebb foglalkozás?
Földszintes házban a liftesnek lenni.
De ha mégis ezt a hivatást választod, legalább legyen nálad a mobiltelefonod!

Nézzétek meg, 25 perc a mai kor gyermekének is kezelhető összpontosítási időtartam - kéne, hogy legyen.