Transz és cisz.

Nos igen. A cisz és a transz.
Ezek a latin szavak fontosak mostanság. A blogfelületen is, meg a sajtóban is.
A blogtémára tekintettel "fel is szállok" egy bejegyzés erejéig erre a "vonatra".

A cisz azt jelenti, hogy "melletti". Mondjuk azonos oldali.
A transz azt jelenti, hogy (talán) szemközti. Mondjuk átellenes, ellentétes oldali.

(Van persze egy másik transz, a misztikum világában, a transzba esés, transzállapot, meg ilyenek, de az egy másik mese. Ahhoz sem értek. Ahogy ehhez sem.)

Szóval vannak mindenféle vegyületek, összegképlettel leírva. (Az ABC betű egymás mögött. Mengyelejev táblája, meg minden.)
Azonos összegképlet esetén lehet különböző a térszerkezet. (Tudjátok, az az ágas-bogas kis rajz, a fenti betűkkel.)
Ezt konstitúciós izomériának nevezik.

Ezen belül is vannak eltérések, hiszen az az ágasbogas rajz két dimenzióban, papírra van lerajzolva. Főleg szénatomnál nem mindegy, hogy milyen sorrendben mennek rá a mindenféle betűk. Ha a szénatomok között egyszeres kötés van, akkor elforoghatnak. Ha többszörös, akkor nem. (Vagy legalábbis nagyobb energia kell az átbillentéshez. Mechanikai hasonlatként úgy képzelem, mint egy arretáló vájatokkal ellátott gyűrűt. A potenciálgátat a rugós golyócska benyomódása vagy kiengedése jelenti)
No ekkor beszélünk cisz-transz izomériáról.

Mindez középiskolás kémia.

HAHAHA,
fiúk és lányok, jó sokan hittétek azt, hogy a divat-témáról van szó. És jöttetek be a csőbe.
Tudom, ez nem volt valami udvarias. :)

Nézegessetek természettudományos weboldalakat (a cisz-transz izomériának is van, meg mindenféle vegyületnek a szénmonoxidtól a fenolátionon át ki tudja meddig)! Egész jó vegyületábrázolások vannak azóta, hogy én érettségiztem. wikipédia is jó, ha egyébként van az ismereteknek keret.

Addig is mosoly és kacaj az olvasóknak (néha az olvasókon).
(Jelige: jólesik lököttnek lennem.)