A hétköznapi életben független, határozott, talpraesett nő vagyok. Tehát a mindennapi életem irányításához nincs szükségem segítségre... és ezen nem kívánok változtatni. Túl sokáig - sokszor magamat és vágyaimat háttérbe szorítva - alkalmazkodtam máshoz. Most már csak azt teszem meg ami nekem jó.
Tudok nagyon kedves és nagyon undok lenni. Ha nem tetszik valami azt kertelés nélkül megmondom... na jó a cél érdekében néha becsomagolom :)

Számomra a BDSM alapvetően férfi és nő egyenrangú kapcsolata, melyet a megfelelő partnerrel, a kölcsönösség jegyében, egymásra figyelve játszhatunk. Az élvezetet nem kiérdemelni, hanem feltétel nélkül adni és kapni szeretem.

A mai napig nem tudom a magyarázatát, hogy miért izgat, vonz ez a világ, az alá-fölérendeltség a kiszolgáltatottság érzése. De borzasztóan élvezem, hogy nem kell megjátszanom "Na, de kérem!!! Én egy jól nevelt nő vagyok"-ot, hanem gátlástalanul felszínre engedhetem a mélyen belül rejtőzködő énemet.

Keresek:
Egy olyan férfit, aki nem megváltoztatni akar, hanem kellő türelemmel, odafigyeléssel képes lehámozni rólam a jól neveltség mázát és persze élvezi az átalakulásom folyamatát. A célja nem az, hogy egy érzéketlen, "agynélküli" bábuvá váljak a kezei között. Ellenkezőleg - minden alkalommal élvezi, hogy kívül-belül egy megzabolázandó nő vagyok. Szeretek fizikálisan is elveszni a férfi karjaiban, felnézni rá.

Nem keresek:
- nálam jóval fiatalabb fiúkat,
- majd én megmutatom, hogy betörlek típusú egyedeket,
- a dominanciát durvasággal, erőszakkal összetévesztőket, továbbá
- párokhoz sem csatlakozom.


Ja... és van egy "rossz" tulajdonságom:

Mint NŐT, NEM a deréktól lefelé található paraméterek és ezek látványa mozgatnak meg.

Keresés felfüggesztve.

Nincs szégyellnivalód az életben. Csak a gyávaság szégyenletes, mellyel az ember nem tud adni vagy nem mer elfogadni érzéseket.