fikció - 5.rész

A lány egyre csendesebben sírdogált Ura lábainál. Annyi érzés rohanta meg egyszerre, hogy képtelen volt érteni, mi történt vele. Már tudta, azt is élvezi, ha Gazdája másnak szolgáltatja ki őt. Egyszerre volt örömteli és ijesztő az élmény, hitetlenkedve tudatosult benne, igen, vele történt mindez. A KÉZ továbbra is simogatta őt, teljes biztonságban döbbent rá, igen, erre is képes imádott Uráért. Boldog volt, hogy elégedettséget okozott, hogy a kéz és a csendes hang dícséri őt. Lassan elcsendesült és élvezte a nyugalmat és az otthonosságot, amit a helyén ülve érzett. Gazdája megvárta, amig abbahagyja a sírást, majd fürödni küldte. Botladozó lábakkal indult el a fürdőszobába. A tükörbe nézve látta a kisírt szemeit, a zilált haját és a kipirult arcát. Csak nézte önmagát a tükörben, egy lányt látott, a szubot, aki ma is tanult valamit önmagáról. A forró víz alatt állva érezte csak, semmi szégyenteljes nem történt vele, hiszen Ura kedvére tett. Már értette, miért nem kapott engedélyt egy hónapig elélvezésre. Hálát érzett, hiszen most elélvezhetett, ezt is felajánlhatta Gazdájának. Szeretett adni, mindent odaadni magából. Mire végzett a fürdéssel, ráébredt ismét, semmi nem az övé. Boldog volt ettől a tudattól. Kilépett a fürdőből, az idegen férfi addigra már nem volt ott. Ura még mindig a fotelban ült, szeretetteljes mozdulattal hívta a lányt magához, aki ismét átölelte a lábait és hirtelen ólmos fáradtságot érzett. Fejét a férfi térdéhez fektette és lehunyta a szemét, szenderegve hallgatta, ahogyan Ő a laptopján dolgozni kezdett. Csendben és megnyugodva szunyókált el. A férfi időnként megsimogatta a fejét. Csend, nyugalom és biztonság honolt. A lány úgy érezte magát, mintha egy pihepuha, meleg fészekben lenne, ahol semmi baj nem érheti. Nem is érhette, hiszen szeretett Gazdája őrködött felette. Ez volt számukra a világ rendje.
A férfi egyszer csak felállt és a lányt a hálóba küldte. Elvonult a fürdőbe, addig a lány a megtanultak alapján térdelt az ágy mellett, úgy várta Urát. Szinte szédelgett a fáradtságtól, leragadó szemekkel várakozott. Bízott benne, hogy Gazdájával aludhat éjjel. A férfi hamar végzett, elégedetten látta, hogy a lány minden fáradtsága ellenére a szabályoknak megfelelően térdelve várja. Az ágyhoz lépve megsimogatta szubja fejét és lefeküdt. A lány várakozott, mit kíván tőle Ura. Legnagyobb örömére a lábához feküdhetett, de előtte Gazdája végigsimította az arcát, megdícsérte, és homlokon csókolta. A lány szertartásosan egy kézcsókkal kívánt jó éjszakát az Urának és alázatosan megköszönte, hogy szolgálhatja őt. Ezt minden este örömmel tette meg. Majd elfoglalta a helyét, finom csókokat lehelt Ura lábaira és átölelve azokat azonnal álomba zuhant, békében és biztonságban. Utolsó elalvás előtti gondolata az volt, milyen szerencsés, hogy ennyire jó Gazdája van.

VÉGE