Cikkek idő szerint
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Beteljesülés és ujjászületés

Törölt felhasználó
2008. 08. 21. 13:50 | Megjelent: 887x
Éva, amíg a szappanzsíros víz lefolyt a nagy és széles kádból, megszabadult a fürdetéstől átnedvesedett maradék fehérneműitől és anyaszült meztelenül, valódi istennőként szemlélte magát az egész alakos tükörben. Boldog volt és nyugodt. Úgy érezte, hazatért. Biztonságban érezte magát egy tulajdonképpen még idegen férfi lakásában, a közelségében. Tudta, hogy felöltözhetne és hazamehetne, Zoltán nem tartóztatná, de maradni akart, mert kívánta a férfit és a további gyönyöröket, bárilyen út vezet el hozzá az éjszaka hátralévő óráiban. Használták és játszottak vele. Ez az, amire már nagyon ki volt éhezve.

Ohhh kívánlak Uram, használj kedvedre. A tied vagyok – sóhajtott fel kéjesen és kitakarította a kádat, majd teleengedte friss vízzel önmaga számára. Ugyanolyan illatú habfürdőt választott magának is, mint amivel Zoltánt kényeztette.

A vízbeereszkedéskor a kellemesen meleg víz hozzáért a veréstől érzékeny és még rózsaszín színű fenekéhez. Felszisszent és fészkelődött, majd kéjesen elmosolyodott. Kinyújtotta lábait, bársonyos bőrű combjai csillogtak a víztől a kád sarkain álló gyertyák fényében és nagyot sóhajtva behunyta szemét. Nem telt el néhány másodperc és csukott szemei előtt megjelent Zoltán merev farkának képe. Őrülten kívánta a férfi faszát. Keze önkéntelenül elindult öle felé és combjai szétnyíltak. Az orrában érezte a férfi tömény illatát. Halántéka lüktetett, orrcimpái kitágultak, mellkasa ritmikusan süllyedt és emelkedett, szíve kalapált. Bimbói megduzzadtak és ujjai elérték az érzékeny területet a combtöve és a nagyajkai között.

- Nem mehetsz el! Vedd el a kezed! – mondta neki agya.
- Ohh – sóhajtott fel. Csak egy kicsit még, miközben körkörös mozdulatokkal masszírozta a meleg vízben ajkait. Olyan rég nem voltam ennyire közel és feltüzelve! - feleselt teste az agyával. Teste ívben megfeszült, ahogy a közelgő gyönyör előhulláma elöntötte.
- Neem! – kiabált agya. Méééég nem!

Végül visszahúzta ujjait és lassan csitult a vágy benne. De nem annyira, hogy fel ne toluljanak az élmények a régmúltjából. Egymás után ugrottak be a képek férfiakról és farkakról, akiket kielégített szájával és nyelvével. Büszke volt fuvolázó tudományára. Imádott szopni. Örökre hálás lesz a fiúnak, aki 4 évvel volt idősebb nála az egyetemen. Az ő farka volt először a kezében és szájában, bár 19 évesen már nem volt szűz. Talán Imre. Így hívhatták. Nagy türelemmel és gyengédséggel tanította őt, a tapasztalatlan csitrit, hogyan kell visszahúzni az előbőrt, végig szántani nyelvével és ajkaival az ondóvezetéket, kényeztetni a makk perem alatti részét, visszahúzni a fogakat, ha kell és szétkenni az előnedveket a fényesre keményedett makkon. Külön éjszakákat szenteltek a heréknek és a farok bekapásának. Csodálatos esték és időszak volt! Az évek során tökélyre fejlesztette tudományát.

Éppen az egyik kollégájának farka jelent meg előtte, mikor egy hangos koppanást hallott; Ez kizökkentette és megriadt. Agya kitisztult és rájött, óriásit hibázott. Szélsebesen ugrott ki a kádból, húzta ki a dugót és törülközött.
Te hülye picsa! – korholta magát. Most nem neked van játékszered, hanem te vagy a játékszer! Ezért biztos nagyon vörös lesz a segged! De megérdemled kis ribanc!

Nem telt el két perc és ott állt meztelenül a becsukott hálószoba ajtó előtt. A szíve a torkában dobogott, combjai remegtek. Vett egy mély levegőt és bekopogott.

- gyere be szolgalány. – jött a hang belülről.
Kinyitotta az ajtót és amint belépett térdre ereszkedett és elkezdett magyarázkodni
- Bocsásson meg Uram a ribancának, amiért megvárakoztatta és élvezkedett, ahelyett, hogy Önt szolgálta volna. Én…
- Maradj csendben. Nincs semmi baj. – mondta kedvesen a férfi. Tudom, mi játszódik le benned. Gondolom éhes vagy? – kérdezte.
Éva eddig nem érezte az éhséget, de most, hogy Zoltán kérdezte, nagyon erős késztetés fogta el az étkezés iránt és gyomra hangosan megkordult.
- Igen Uram, éhes vagyok.
- Akkor gyere és fogyassz, amennyi jólesik. – mondta a férfi és magához hívta.

Ekkor látta meg a nő, hogy a férfi egy karosszékben ül, mellette kis asztalkán egy megnyitott üveg fehérbor és egy félig töltött pohár, a másik oldalon, szintén kis asztalkán különböző eszközök hevertek. A lábai előtt, a földön egy nagy tál cukrozott málna vonzotta magára tekintetét. Négykézláb odamászva a férfi lábaihoz megállt a tál málna fölött és fejét lehajtva engedélyt kért a finomság elfogyasztására.

- Egyél csak szolgám – mondta a férfi és kortyolt egyet a behűtött borból.

Éva lehajolt, a mozdulattól feneke az égnek meredt és beletemette arcát, nyelvét és száját a málnába. Kutya módjára evett. Mikor az egész tál eltűnt hasában, kissé felemelte a fejét. Ekkor megpillantotta, hogy a férfi mindkét lábfején két – két szem málna várakozik. A tálkát orrával félretolva közelebb kuporodott gazdája lábaihoz és egyenként megette a málnaszemeket, közben csókolva a férfi lábfejét.
- Köszönöm Uram ezt a fenséges vacsorát és amiért ilyen jó szukájához, aki neveletlen és visszaél türelmével valamint bizalmával.

A férfi szabad kezével lenyúlt a nő fejéhez és megsimogatta haját, illetve tarkóját. Majd egy hírtelen mozdulattal megmarkolta a haját és felhúzta fejét, hogy a szemébe nézhessen.
- Az enyém vagy! Azt teszed, amit mondok és nem azt, amit te szeretnél! Megértetted szuka?! – kérdezte a férfi mélyen a nő szemébe nézve.
- Igen Uram, megértettem! – válaszolta a nő könnybe lábadt szemmel.
- Helyes. Töröld meg a szád és nyald tisztára a lábaimat szuka! – mondta a férfi a földre ejtve egy szalvétát és elengedve Éva haját.
- Igen Uram! Kész vagyok Uram, jött a halk válasz a földről egy kis idő után.
- Fordulj meg, fejed hajtsd a padlóra, kezeidet tedd hátra a combjaid mellé, térdeidet tárd szét és seggedet terpeszd ki szolga – hallotta az utasítást a nő.
A nő gyorsan megfordult és a kívánt pózba helyezkedett. A férfi elegendő időt hagyott magának a látvány kiélvezésére. Egy csodálatos alakú, kitárt puncijú okos és intelligens nő megalázkodó pózban várja büntetését és a beteljesüléssel együtt járó újjászületést. Megérte várni hónapokat. Tudta, olyan partnere talált Éva személyében, akivel a legmerészebb álmait is képes megvalósítani.

Kényelmesen felállt, a mellette álló asztalkáról elvett egy korbácsot és a nő fejé elé lépdelt.

- Most megbüntetlek szuka, amiért megvárakoztattál. Beszéd közben a korbács szíjával cirógatta az előtte kuporgó nő hátát. Válaszra nem várva lesújtott a felmeredő fehérségre.
- Auuuúúúú – szakadt ki a nő szájából és megrándult. Testét betöltötte a fájdalom tüze és ahol a korbács szíjai elérték, bepirosodott a bőre.
A férfi nem törődött a nő fájdalmával, folytatta a verést. A 10. ütés után oldalra lépett és az ütéseket keresztben helyezte el a már vörös és erősen vonagló, helyenként mélybordó színű csíkokkal tarkított fenéken. Erőseket ütött. Nem kímélte a nőt. Tudta, hogy Évának erre van szüksége. Sokat beszélgettek erről a találkozásukat megelőzően. A 25. ütés után hagyta abba a verést és ejtette a földre a fenyítő eszközt.
A nő halkan sírt és szipogott. Hallotta, hogy a férfi léptei távolodnak tőle, majd érzete, hogy teljesen magára maradt. Nem mert megmozdulni és hozzányúlni égő fenekéhez, hiszen nem kapott rá engedélyt. Tudta, hogy a férfi bármikor visszatérhet és folytathatja a büntetését. Amennyire lehetett könnyített a helyzetén és megpróbált ellazulni. Ez nem volt könnyű, mert vulvája lüktetett. Bármennyire is hihetetlen, de felizgult a verés hatására. Nem tudta megmondani, mennyi idő telt el, amióta így kuporgott, de megérezte, hogy Ura visszatért hozzá és mögötte térdel.

Megrándult és felszisszent, mikor Ura kezével hozzáért fenekéhez. Ekkorra valamennyire megnyugodott és lecsillapodott. Ennek ellenére a segge nagyon érzékeny volt és egy merő fájdalom, illetve tűz még mindig.

- Maradj nyugton! –csapott egy nagyot a nő fenekére Zoltán.
- Ahh! Igen Uram, bocsánat Uram.
- Fel fogok dugni egy japángolyót a fenekedbe szolga, a puncidba pedig egy jégkockát. Ezek után villámkérdésekre fogsz válaszolni. Ha jó választ kapsz, megrezgetem benned a golyókat. Ha rossz a válasz, hajkefével kapsz ki. Gondolkodási időd nincs. Azonnal kell felelned. Minden rossz válasz 3 – 3 ütés. Megértetted a szabályokat?
- Igen Uram, tökéletesen.
- Helyes. Tudtam, hogy okos nő vagy és elég egyszer elmondanom a szabályokat. Nem véletlenül végeztél egyetemet)

Jégkockával izgatta és lazította Éva anusának izmait Zoltán, majd egy hirtelen mozdulattal mélyen benyomta a jégkockát a nő kitárt pinájába. Ugyanabban a pillanatban a nyelvével kezdte masszírozni a záróizmot, hogy kitáguljon. Egy kis időre elhúzta a nyelvét és babaolajat csepegtetett a meglazított lukba és a golyókra. Az egyik aranyszínű golyót a lyukhoz illesztette és elkezdte befelé nyomni. A nő ösztönösen ellentartott és segíteni próbált, bár az élmény kellemetlen volt de csak addig, míg a golyó be nem csusszant helyére. Kis pihenőt tartott Zoltán, mialatt simogatta a nő fenekét és a belső combjait, hogy megnyugodjon az átélt megrázkódtatástól. Amikor érezte, hogy szolgája ismét ellazult, benyomta a második golyót is helyére.

- Kezdődik a játék szolga. Felkészültél?
- Igen Uram.

Összesen 36 kérdést tett fel Évának Zoltán, a legváltozatosabb területekről és témákból válogatva. Éva nagyon élvezte a játékot. Többször kapott a hajkefével, mint ahányszor érzete a golyók tánca nyomán testét elöntő apró kéjhullámokat, amik tovább fokozták izgalmát és tolták a csúcs felé. A férfi nem spórolt erejével és minden ütése után tűz terjedt szét már amúgy is megkínzott fenekében és testében, ám ez a tűz és forróság tisztította. Szüksége volt rá. Kellett neki. A játék végére feneke vérvörös volt, sose nem látott mértékben fel volt izgulva és nagyon szomjas volt, ajkai kiszáradtak.

- fordulj meg és térdelj fel – mondta Zoltán. Ülj a sarkaidra, combjaidat tedd szét. Úgy. Ügyes vagy. A golyók bennmaradnak szolga.
- Igen Uram – válaszolta Éva és nyelt egyet.
- Szomjas vagy?
- Igen Uram
- Ihatsz a boromból, mert jól viselkedtél.
- Köszönöm Uram.
- Egészségedre – és egy tele pohár bort adott a nőnek, aki élvezettel kortyolta el a nedűt.
- Köszönöm Uram, ez jólesett.
- Szívesen. Feküdj fel az ágyra hanyatt fekve, kezeid és lábaid szétterpesztve, mert ki foglak kötözni.
- Igen Uram. – válaszolta a nő és felfeküdt az ágyra a kívánt pózban. Az ágy kényelmes volt és puha.

A férfi minden végtagját lekötözte az ágy lábaihoz és egy fekete kendővel bekötötte a szemét. Ott feküdt teljes kiszolgáltatottságban, a fejébe szállt bortól kissé bódultan, a kielégületlenségtől feltüzelt és apró belső görcsökben szenvedő testtel és várta a következő tortúrát.

Nem tudta megmondani, mennyi idő telt el, mialatt a férfi a legváltozatosabb módszerekkel fokozta a vágyát és használta a testét. Paskoló, jég, vibrátor váltakozva játszadozott húsával és legrejtettebb zugaival. Többször érezte a férfi farkát szájában. Szophatta a drága faszt, miközben egy vibrátor dolgozott pinájában.
Többször is magára maradt egyedül, verítékben és nedvekben fürödve, a kétségbeesés szélén. De a férfi mindig visszatért és tovább játszott vele. Végül beléhatolt. Ekkor felsikoltott és majdnem elvesztette az eszméletét. Ettől a pillanattól kezdve csak annyit érzékelt, hogy hullámokban öntik el az orgazmussorozatok. Extázisban vonaglott kötelékeiben, nyögve és dobálva magát. A szájában ment el a férfi. Az utolsó cseppig lenyelte ondóját. Többször is az éjszaka folyamán.



A legutolsó mozzanat, amire emlékezett, hogy lekerül szeméről a csatakos kendő és végtagjairól a kötelék. Ezután elsötétült minden és nyugtató, pihentető és az újjászületést magában hordozó álomba zuhant partnere és kedvese mellett, aki egyben Ura és bármit tehet testével.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.