Kollégium után 3

- Én is boldog születésnapot kívánok. Nem tudtam, hogy most van, így nem hoztam ajándékot.
- Nekem Te vagy a legnagyobb ajándék. Még soha nem volt igazi barátom, és most megkaptalak Téged.
- Nagyon köszönöm, hogy ilyen őszinte vagy hozzám... S most az fog éjszaka történni, amit Te szeretnél. Mivel már tegnap elárultad, hogy mire vágysz, teljesülhet a vágyad. Legyél az uram parancsolóm. Mindent megteszek, amit szeretnél. S mivel tegnap azt kérted, hogy váltsunk szerepeket, készen állok. Minden parancsodat teljesítem.
Józsi egy pillanat alatt meztelenre vetkőzött, és letérdelt barátja elé.
Norbi megsimogatta a fejét, és az öléhez vonta.
- Vetkőztess le. A koleszben is annyira jól esett, amikor Te vettél le rólam mindent.
Józsi azonnal teljesítette a parancsot.
- Hozd ide a korbácsot, és a pálcát!
Józsi ugrott azonnal.
Norbi, letette az asztalra a "szerszámokat". Maga elé állította barátját, és átölelte.
- Most tényleg szeretnéd kipróbálni, hogy milyen kiszolgáltatva lenni?
- Igen. Még eddig nem vágytam rá, de tegnap éjjel elképzeltem, hogy milyen is lenne a Te kezeid alá kerülni.
- Maradjunk annyiban, hogy kapsz egy menekülő szót. S ha ezt kimondod, akkor azonnal abbahagyom.
- Rendben. De én szeretném, ha a szolgád lehetnék... Mindenképpen ezt szeretném. Vedd úgy, hogy ez a szülinapi ajándékom... És elképzelhető, hogy én jobban fogom élvezni, mint Te az ajándékodat.
- Akkor kezdjük. - és az öléhez húzta Józsi fejét. Kezébe vette a korbácsot, elkezdte simogatni vele a hátát. Majd egy kicsit erősebben csapkodta. Közben keményen barátja szájába nyomta a dákóját. Amikor már már érezte, hogy kezd közel lenni a kiteljesedéshez a hónaljánál fogva felemelte maga elé barátját.
Lenyúlt, és érezte, hogy nagyon kemény már ő is.
Odavezette az ágyhoz. A kezét hátrabilincselte. Hasra fektette. A lábait kikötötte a heverő lábához. Kezébe vette a pálcát, és lecsapott nem túl erősen a kidomborodó fenekére.
Józsi felszisszent...
- Ha nem bírod, egy szavadba kerül csak...
- Nem uram. Kérem folytasd!
Norbi kézbe vette a korbácsot is. Lecsapott az előtte fekvő hátára. Nagyon kéjes érzés fogta el... Magához sem nyúlt, és mégis nagyon kemény lett.
Még párat rácsapott pálcával a fenekére, és a hátára.
Elengedte a kötözésből. Maga elé térdeltette. Látta, hogy barátja is nagyon felizgult.
Józsi megszólalt... - Köszönöm. És most nem az uramnak köszönöm meg, hanem neked barátom. Nagyon élveztem. Nem is gondoltam, hogy ilyesmit lehet élvezni is.
- Nagyon nehezen ment, de ha élvezted, akkor folytathatjuk, mert nekem is nagyon jól esettt, hogy a hatalmamban vagy. Térdelj ide elém, és a száddal játszadozzál
velem. De előtte hajolj csak ide!
Magához vonta, s keményen belecsókolt a szájába.
- Térdelj ide elém, s ameddíg játszadozol az én testemmel, addig foglalkozz saját magaddal is...
- Igen uram... Lehet egy kérésem?
- Mondjad!
- Kérlek, még egyszer fenekelj el, de sokkal erősebben. Nem is gondoltam, hogy kívánni fogom valaha is, a megaláztatást. Persze azt hiszem, én ezt nem élvezném más kezétől... Ahhoz Te kellesz, egy JÓBARÁT. Kérlek ne legyél kíméletes velem. Úgy látszik én ilyen vagyok.
- Én is azt élvezem jobban, ha én vagyok a kiszolgáltatott... de a te kérésedre mindent megteszek. Feküdj le a heverőre... Ha túl kemény vagyok, akkor szóljál!
Norbi kézbe fogta a pálcát, és keményen lecsapott barátja kidomborodó kemény fenekére.
Józsi egy szó nélkül viselte el a sokkal erősebb csapásokat.
A tizedik után Norbi letette a pálcát, s lefeküdt barátja mellé. Átölelte, s megkereste szájával a másik száját. Kezével lenyúlt az ágyékához, ami nem maradt viszonzatlanul.
Újra átkarolták egymást. És így egymást ölelve, egymáshoz nyomva altestüket aludtak el.

vége