Egy késő este

A fotelban ülök. Várom, hogy a fürdőből begyere a szobába, és elém tárd felfrissült, meztelen testedet.
Mikor belépsz az ajtón, a köréd tekert törölköző lehullik rólad, és megpillantom gyönyörű borotvált pinádat.
Parancsolom, hogy hozd ide a ruhacsipeszekkel teli dobozt a szárító mellől. Te követed az utasításomat, és mikor odaérsz vele átnyújtod nekem.
Letérdelsz, lábaid terpeszben, kezed a tarkódon.

Ügyes kislány!

Jutalomképpen megsimítom az arcodat, és lehelek egy forró csókot a nyakadra, közben már nyúlok a csipeszért, amit rá rakok az ágaskodó érzékeny bimbódra.
Látom az arcod rezzenését, ahogy a csipesz szorítani kezd, és ez beindít.
Kezeimmel végig simogatom csupasz testedet, és szeméremajkaid lángolni kezdenek.
Ismét érte nyúlok, és már szisszensz is, ahogy a facsipesz rád kerül, és nem enged szabadulni.
Van még bőven, és én csak fogyasztom az egyre aljasabbul viselkedő fadarabokat, sorra kerülnek fel az erogén zónáidra, a melledre, a puncidra, a nyelvedre.
A szorításuk lassan édes érintésből egyre fájdalmasabb lesz.
Már egyre érzékenyebb a bőröd, és az arcodon már nem mosolyt látok, hanem apró szenvedést, ahogy megérintem sorban a csipeszeket.

Csak úgy lengnek bőrödön, és ahogy hozzád érek, érzem forró nedvedet az ujjaimon.
Beléd mártózom, és kézfejem széttárja az ajkaidat kínzó eszközeimet.
Megroggyansz, de azzal a lendülettel vissza állsz az elvárt pozícióba.
Szerencséd van, hogy tudod mit várok tőled.

Egy darabig ujjazlak, majd abbahagyom, és az egyik csipeszt hirtelen leveszem a melledről.
Az érzés beléd hasít, és nyögés hagyja el szádat, ami zene füleimnek.
Sorban veszem le a csipeszeket, és te csak tűröd az utánuk érződő, hasító rövid fájdalmat.
Most lent teszem ugyanezt.
Sorban engednek el a csipeszek, megkönnyebbülnél, de máris masszírozni kezdem sajgó bőrödet.
Hunyorgó tekintettel nézel mélyen a szemembe, ahogy ismét beléd nyúlok.
Amikor már elélveznél megállok, és ahelyett hogy elvinnélek leveszem az utolsó csipeszt a nyelvedről is. Megragadom a torkodat, és szorítani kezdem.
Érzed, ahogy a levegő hiánya bizsergetni kezdi a lyukadat.
Elengedem a nyakadat, míg köhintesz egyet, de máris szorítom tovább.
Élvezettel nézem, ahogy az arcod vöröslik, és kivárom, míg sóvárogsz a levegő után.
Újból elengedlek, és hagyom hogy szusszanj egy kicsit, amíg felállok a fotelból, és kigombolod a farmerem.
Amikor lehúztad rólam a gatyát, a szádat magamra szorítom, hogy érezhesd a bokszeremen belül duzzadó farkamat.
Sejted már, hogy mi fog történni, így nem húzom sokáig az időt.
Parancsolom, hogy húzd le rólam az alsómat, és vedd a szádba a farkam.
Te megteszed, de nem erre gondoltam, és elkapom a hajadat.
Erősen, egész a tövénél markolva tolom a torkodba, szád felé meredő tagomat....