Rád gondoltam!

Rád gondoltam!
Rád gondoltam ma is
Itt vagy a fejembe
Itt vagy velem szüntelen
Itt vagy a lelkembe

Rád gondoltam!
Még nem láttalak soha
És mégis ismerlek
Tudom, hogy keresel
Tudom, hogy kereslek

Rád gondoltam!
Arra, hogy velem vagy
Találkoztunk végre
Nevetve szaladtunk
S felnéztünk az égre

Rád gondoltam!
Beszéltél velem vidáman
Hallottam a hangod
Te felém futottál
A kezeid kitárva

Rád gondoltam!
Amikor megértettél engem
Az én kicsi világom
Elvenni nem tudod
De érzed a hiányom

Rád gondoltam!
Szomorúan búcsúztam
Tudtam itt az idő
Az ami elmúlt
Ami nem legyőzhető

Rád gondoltam!
Karjaim feléd nyújtottam
El már nem értelek
De feladni nem tudom
E kétlaki életet

Rád gondoltam!
Hogy milyen is voltam
Te tudtad én tudtam
Amit mi akarunk
Nem mindig úgy van

Rád gondoltam!
Hogy miért is akartam?
A lelkemet adtam
S vettem el tőled
Egy darabot belőled

Rád gondoltam!
Lelkem égett, emésztett
Azt hittem, hogy
Könnyebb lesz ez
Nem értem az egészet

Rád gondoltam!
Tudtam, hittem, akartam
Sokat kibír a mi lelkünk
S viseli bár nehezen
Ha van együtt két életünk

Gondolj rám hát te is kicsit
Fogad el mi szívem viszi
Ne riassz el hisz akarlak
Szívem lelkem megkaphatod
De mindörökre sose akarj magadnak