Szolgatánc

Háromnegyed órája vagyok büntetésben. A sarokban térdepelek tarkóra tett kézzel egy durva dörzspapíron, az egyenes tartásáról egy seprőnyél gondoskodik. Gondosan kitervelte Úrnőm a büntetést, mielőtt térdre ereszkedtem a büntetési pozícióba, kezembe adta a nyelet, hogy a földre támasztva ereszkedjem bele. Most kb. 20- 25 cm- t van bennem, jelentős kényszert biztosítva, hogy ne merjek lazítani. Úrnőm most fejezte be a beszélgetést barátaival. Nem mertem a beszélgetésükre figyelni, mégis hallottam, hogy rólam és a vendégek szolgáiról volt szó. Úrnőm ma öt ismerősét látja vendégül és engem tisztelt meg azzal, hogy szolgálatára lehetek. A beszélgetés végén az egyik baráti házaspár odalépett mellém, a férfi belemarkolva a hajamba hátrafeszítette a fejem, törékeny neje olyan pofont kevert le, hogy könnybe lábait a szemem.
- Csak nem fájt szolga?! - kérdezte a férfi.
- De - rebegtem halkan, miközben felesége leguggolt mellém.
Miközben válaszoltam, az asszony gyengéden végigkarmolt a számtól, a nyakamon és a mellkasomon keresztül, a hasamon át a férfiasságomig.
- Tedd hozzá, hogy uram... - miközben megmarkolta a heréimet és hihetetlen erővel szorítva meghúzta lefelé és csavart rajta egyet.
- Uram - mondtam felszisszenve, mert miközben enyhíteni próbáltam a heréim kínjain, önkéntelenül is én lejjebb, a seprőnyél pedig feljebb csúszott bennem.
- Nem tudsz egész mondatban válaszolni csicska?! - érkezett az újabb pofon a kérdéssel egy időben.
- De Uram...
- És a feleségemnek nem is felelsz csicska?! Na most majd megtanítalak a tiszteletre! - azzal a hajamnál fogva felrántott és seprőnyelestől a fenekemben, a hajamnál fogva maga után rántott. Én a dereka magasságában tartva a fejem, erősen görnyedve rogyasztott térdekkel követtem az udvarra. Ott elengedett és amikor megpróbáltam felegyenesedni a jobb kezében lévő korbáccsal vert végig a hátamon.
- Ki engedte meg, hogy felegyenesedj szolga?
- Senki Uram...
- És Úrnőd! - kaptam a következő figyelmeztetést egy égető korbácsütés kíséretében.
- Nem engedte meg senki, hogy felegyenesedjek Uram és Úrnőm. - még be sem fejeztem a mondatot, amikor záporozni kezdtek az egész hátsó felemre bokától tarkóig az ütések.
- Nem szólsz, ha nem kérdeznek, és azt a kis piszkot, hogy méltóságos, vagy tisztelt, tedd a megszólítás elé! Értetted szolga?!
- Értettem Méltóságos Úrnőm és Uram...
- Na talán működik... De, hogy biztosan megjegyezd, beleégetjük a tudatodba - ugyanebben a pillanatban a felesége egy kb: 2,5 méteres ostorral olyat húzott a hátamra, hogy azt hittem eltöröm a seprőnyelet a fenekemben, ahogy megfeszültem.
- Állj fel szolga! - hangzott az utasítás, miközben szinte remegtem még az előző ütés sokkos fájdalmától.
- Fogd meg a nyelet és told magadba annyira amennyire csak tudod... - mondta az Úrnő és hogy nyomatékot adjon az utasításának, újra lesújtott az ostorral. Ez jóval kisebb, inkább noszogató jellegű ütés volt, de a derekamra csavarodó ostor vége épp a makkomon csattant, így mégis majdnem összecsináltam magam.
- Nem megy mélyebbre szolga?
- Úrnőm kérem bocsásson meg, de még nagyon szűk vagyok és nem.
- Nem baj. Ahány centit kiáll, annyit verünk rád kis kotonszökevény... - Ekkor megmarkoltam és még öt centit feljebb nyomtam, de észrevették. Szinte egyszerre üldözöttek rám:
- Ne csalj csicska! - majd az Úr folytatta:
- Elrontottad a játékunkat te kis geci! - A kurva anyád, ezért megfizetsz! Húzd ki te szarházi! - kihúztam a seprőnyelet a végbelemből, de az ütlegeléseknek meglett a hatása...
- Nyald le te köcsög! Élvezettel, mintha faszt kapnál jutalomból a szádba... - Csak el ne süljön. - Szopasd vele addig, amíg el nem élvez a nyél. - adta az ötleteket a többi vendég, én meg anyaszült meztelen többszörösen megsemmisülve a megalázó helyzetben számba vettem a nyelet és tisztára nyaltam.
- Elég lesz szolga! Kegyelmezett meg az Úrnőm. - Akartok még tőle valamit, mielőtt megbüntetitek?
- Ja. Térdre szolga és tátsd nagyra a szád! Drágám kezded?
- Igen szívem. - ezzel felszívott egy nagy adag nyálat és megpróbálta beleköpni a számba. Nem sikerült, az arcomon landolt a köpete. Még kétszer próbálkozott, amikor két másik vendég lépett elém.
- Így kell - mondták és mindketten próbálkoztak, harmadikra eredményesen köptek egyszerre egyenesen a számba. Addigra az arcom teljes egészében úszott a nyálban, lassan csordogálva a nyakukon lefelé a hasam irányába. Ekkor elém lépett a férj, már csak azt láttam, hogy a méretes farka néz szembe velem. Mikor végzett rámparancsolt:
Nyald fel a földről, ami lefolyt. négykézláb álltam, térdemmel a legszélesebb terpeszben ahogy tudtam és szürcsölni. A végén a nyelvemmel még megtisztítottam a kimaradt részeket. Amikor végeztem a szemem sarkából felnéztem és már jött is az újabb utasítás:
- Állj fel szolga! - felálltam, de nem elég gyorsan. Úgy rúgott tökön, hogy földre visszarogyva vonaglottam.
- Állj fel csicska! Állj fel! Nem érted köcsög?! Állj már fel! - mikor végre sikerült feltápászkodnom, megragadta a kezeimet és a csuklóbilincsek karabinereit egy magasból lógó lánchoz rögzítette.
- A késlekedésért külön büntetést kapsz te fasszopó... - ezzel elkezdte felcsörlőzni a láncot addig, amíg csak a lábam ujjai érték a földet, de azok is csak alig.
- Szolgák! Ide hozzám! - szólt a mindeddig a vendégek körül néma csendben szolgáló három lánynak és két fiúnak.
- Csalánt ide! - mutatott az udvar sarkába. A szolgák engedelmesen hoztak egy - egy csokor csalánt.
- Kényeztessétek a testét! A talpától a feje bubjáig! Semmit se hagyjatok ki, mert ti kerültök a helyére! - a szolgák hihetetlen alapossággal verték a testem, nem kímélve a lábam közét, a hónaljamat, de az arcokat sem. Vonaglásom láttán az Úr a vendégek felé szólt:
- Ez már majdnem szolgatánc - nevetett hangosan.
- Elég! Mindenhová kapott a kis buzi? - kérdezte a szolgáktól, mire még Őt is megdöbbentette egyikük válasza:
- Nem Uram. A farka és a feneke még nem kapott eleget Uram.
- Látod te csicskageci? Így kell tisztelettel válaszolni. És miért nem kapott eleget?
- Mert vannak részek, ahová nem tudtunk hozzáférni Méltóságos Uram.
- Akkor csináld, de gyorsan, mert már nagyon szeretném látni, hogy táncol ez a köcsög. - ekkor ért a meglepetés. Odalépett mellém a szolga, felhúzta a fitymám és először bedörzsölte a makkot, majd egy csalánlevelet gondosan a makkot helyezve visszahúzta rá a bőrt. Már majdnem felkiáltottam fájdalmában, amikor rámszólt az Úr:
- Kussolsz szolga, vagy megduplázzuk a következő büntetéseket! - mire ezt elmondta az Úr, a szolga már a fenekemnél matatott és a végbélnyílás környékének alapos bedörzsölése után, az ujjaival feltolt egy csokor csalánlevelet a fenekembe. Nem tudtam nem vonaglani, miközben a szolga halkan, de jól érthetően közölte:
- A csicskát előkészítettem a szolgatáncra Uram.
- Hölgyeim és Uraim! A kis fasszopónk 69 cm- t hagyott kinn a fenekébe dugott seprőnyélből, de megpróbált csalni, így kellően méltányos lenne, ha megduplázódna a büntetése... De ettől viszont most eltekintünk, úgy gondolom, 100 ütés elég lesz neki. Mindenki húzzon a kalapokból, az elsőben az eszközök, a másodikban a testrészek vannak talptól felfelé és aki amit húzott magának, azt verheti a ráeső részben. Világos? Akkor induljon szolgatánc, te meg kis köcsög üvölts, sírj, zokogj, szenvedj, vonagolj minél jobban had élvezzük a táncod...
És én lógtam felfüggesztve, nyálasan, levizelve, testem, makkom és a végbelem izzott a csalán okozta csípésektől, beletörődve a sorsomba.
És ekkor az első mogyoróvessző csapással elkezdődött a szolgatánc...