Dombi (67)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Wellness-kalandok (1)

2014. 11. 15. 20:24 | Megjelent: 783x
Nem régen kihasználva az ajánlott kedvezményeket Zalában jártunk. Egy híres fürdőhely népszerű szállodájában volt a szállásunk pár éjszakára, ahol félpanziós ellátást választottunk. A szállodánkban is működött wellness részleg, de kedvezményes jegy megvásárlásával a fürdőváros központi fürdőjét is meglátogathattuk, amit természetesen meg is tettük. Kellemes élményeket jelentett számunkra, de a „kalandok” nem ott, hanem a saját szállodánk wellness részlegében történtek meg, amikről beszámolni szeretnék a továbbiakban.
A szálloda sokszínű, változatos kínálatából sokféle programot lehetett választani. Nem csak fürdőzést, wellness élményeket – bár zömmel ezért érkeztünk – hanem kerékpározás, nagyobb sétákra, sőt arra is mód adódott, hogy egy közeli – kb. hat km-re lévő – Farmra is kilátogathassunk – kétlovas echós szekérrel, kerékpárral, vagy saját kocsival utazva. A Farmon megtekinthettünk sokféle állatfajt (szarvasmarha, ló, kecske, juh, nyúl, sertés, baromfi stb.), és mód volt állatsimogatásra, aminek leginkább az ifjabb látogatók örültek. De lehetett lovagolni felnőttnek-gyermeknek egyaránt, voltak különféle ügyességi versenyekre is lehetőség (íjászat, gerelyhajítás, „horgászás”), és célba dobás fa karikával, szalmakoszorúval, még nádszállal is. Ez utóbbi sok nevetéssel kísért verseny lett, mert a fel-feltámadó szellő megtréfálta az ifjabb és idősebb résztvevőket. A versenyek izgalmai után jól esett a tízóraiként kapott vegyes ízelítő a Farm saját előállítású termékeiből: kolbász, szalámi, töpörtyű, különféle sajtok, hozzá paprika, paradicsom a saját készítésű kenyérrel, valamint a szörpök, borok változatos fajtái, no meg a többféle pálinka választéka. (Ezek megkóstolása után mindenki az echós szekérrel tért természetesen vissza a hotelba és csak este mentek ki a „sofőrök” a kint hagyott személygépkocsikért.)
A kalandok már kint a Farmon is változatosak voltak, mert megesett, hogy többen is leestek a megtermett, bár igen türelmes viselkedésű pacikról, pónikról. Mégis amiről külön is szeretnék mesélni az már a hotel wellness részlegében történt, később. Páran, akik kifelé és visszafelé is szekereztünk, ajándékképpen lehetőséget kaptunk egy újfajta kezelés kipróbálására a hotelban. Egy „kapszulába” kellett befeküdnünk, aminek az alsó része rezgett, mozgott, imbolygott, míg a felső rész alá pedig egyre melegebb levegőt fújtak be, így kényszerítve izzadásra, hevülésre, és mint később magam is tapasztaltam „hevülésre” a delikvenst.
Az egyik teremben lévő készülék előtt gyülekeztünk mindnyájan. Itt mutatta meg az ifjú hölgy a készüléket, ismertette mi vár ránk, majd már egy-egy azonos nemű kísérővel mentünk át a saját „kapszulánk”-hoz. A kísérőm, egy húszas évei közepén járó srác, felnyitva mutatta, oda feküdjek. Meg is tettem, mire nevetett, majd kicsit pironkodva mondta, hogy fürdőnadrág nélkül kellene oda befeküdni. Ránéztem, hogy viccel-e, de mivel láttam, nem, így le a gatyát és már feküdtem is hanyatt ott, ahol mutatta. Felnézve rá láttam, hogy pirosodik az arca a srácnak, majd lassan azért rám csukta a kapszula fedelét, eligazgatva a nyakamnál a záródást. (Kicsit ekkor elbizonytalanodtam, mert nem vagyok ugyan klausztrofóbiás, de azért kényelmetlen volt a nyakamon érezni a fedél „szorítását”. Ekkor a srác megkérdezte, hogy mennyire bírom a meleget, amit én melegeknek értettem. Kicsit furcsán néztem rá a kérdéséért, de megnyugtattam, hogy nincs velük gondom, nekem is van pár ilyen beállítottságú haverom Pesten. A srác még nagyobb zavarba jött ezt hallva, mert ekkor már tudta, hogy valamit félreértettem, de csak Ő sejtette mit, én még nem. Így még egyszer megkérdezte, de már másképpen: - Hány fokig melegedhet fel a levegő bent a kapszulában, Uram? – Ja, vagy úgy. – gondoltam s ezt válaszoltam: - Mint említettem bírom a meleget, de a melegeket is. Azért elsőre ne legyen forró talán, csak meleg  - vicceltem el a választ. A srác még vörösebben nézett rám és konkrétan kérdezte meg: - Harminc, vagy harmincöt fokig mehetünk el? – Legyen csak a kettő között, harminckettő. – válaszoltam. A srác felsóhajtott, hogy ezen is túljutott végre, gyorsan beállította a gép kezelőjén az értéket, ami előttem is megjelent. A kinti levegő akkor 22 fokos volt. Erről fog lassan felmelegedni majd 32 fokig.
El is indította a szerkezetet a srác, ami zümmögni kezdett, rezgett, mozgott, imbolygott már s éreztem belül is a befújt levegő áramlását, ami azonban még hideg volt számomra. Különösen, hogy a farkincámra irányult. Így odanyúltam s ezt a „mozgásomat” észlelve már pattant is fel a kísérőm, leállította a gépet s felnyitotta a fedelét gondolván valami gond van. Volt is! Mert megint belepirult, amit látott. Ugyanis igazgattam a farkincámat mindkét kezemmel, marokra fogva szerszámomat. Még ágaskodott.
A srác gyorsan visszahajtotta a fedelet, újra indította a gépet, de már nem ment el mellőlem a távolabbi székéhez, hanem a nyakamhoz ért az egyik ujjával. Ott érzékelte, hogy normális-e a vérnyomásom és kérdezgetett közben, hogy fel szokott-e szökni a pulzusom, emelkedni, vagy inkább ingadozni a vérnyomásom?
Azt feleltem, ami igaz is, hogy nekem nem. – megnyomva a „nekem nem” szavakat. A srác belepirult, mikor megértette a célzásomat, de a nyakamon tartotta továbbra is az ujját ellenőrzésképpen. (Hűvös, nyirkos volt, ezt éreztem.) Jó ideig csak a gép zúgott, belül emelkedett a hőmérséklete a befújt levegőnek. Már 20 perc eltelt, 22 fok helyett már 26-27 foknál járt a mutató, a srác újra megkérdezte, nincs-e gondom, jól vagyok-e? – Igen. – válaszomra megnyugodott, de maradt mellettem továbbra is lecövekelve. Már lassan 40 perce feküdtem a kapszulában, mikor a mutató végre 32 fokra ugrott és a gép lassan kezdett leállni. Legalább is a befújás leállt, de még rezgett az alja.
Ekkor a srác odanyúlt és hirtelen felnyitotta a tetejét. Megborzongtam a beáramló hideg levegőtől. Azt vettem észre, nem csak én borzongok, de a srác is remeg. Mi lehet az oka? – gondoltam magamban, s ahogyan odanéztem, lenéztem láttam, hogy a dorongom mereven állt, most is. A srác azt bámulta. Végre megmozdult, felemelt egy törülközőt, oda”dobta” arra a helyre és megmarkolva megtörülte ezt mondva:
- Nyirkos lehet a meleg levegőtől, megtörlöm, hogy nehogy megfázzon a bácsi.
- Aha, most már bácsi! – gondoltam, azaz akadtam fel a megszólításon, de éreztem, továbbra is zavarban van a srácnak.
- Igen, köszönöm, mert már tényleg bácsi vagyok, s így hamar meghűlök, s akkor gondjaim lesznek a potenciálommal . – kezdtem így cukkolni a srácot. Az csak vörösödött, de nem szólt semmit. Észre sem vette közben, hogy erősen markolja továbbra is azt, amit eddig is.
- Azért ennyire nem kellene „gyorsan” tennie, mert még eldurran  - cukkoltam tovább a srácot. Az csak pirult, majd hirtelen elengedte és ezt morogta:
- Bocsánat, vége a kezelésnek. Tetszett? – kérdezte meg zavarával küszködve a srác.
- Igen, nagyon is jól fel”hevültem” s már bánom, hogy a 32 fok helyett nem a 35 fokot kértem beállítani, amit az elején javasolt számomra. Szívesen venném, nincs más javaslata? – cukkoltam tovább is.
- Öööö, lenne, ha izééé, vacsora után én leszek az úszómester a wellness-ben. – kezdte.
- Igen, az érdekes. Biztosan lemegyek oda. – nyugtattam meg rögtön.
- Látta már a kínálatunkban az esti-éjjeli pezsgős fürdőzést? – kérdezte meg a srác.
- Igen, de nem tudtam, hogy kettesben is lehet  - firtattam a dolgot tovább.
- Igen, lehetnek ketten is, Önök. – értette félre, majd így folytatta: - Az elején behozzák a pezsgőt behűtve s a poharakat, de már én szervírozom azokat Önöknek. Ez egyórás program, addig más nem léphet oda be. – hangsúlyozta ki ezt a srác.
- Rendben, megrendelem. Hány órára lehet? – kérdeztem meg.
- 21, vagy 22 órától. Később már nem. – adta meg a felvilágosítást a srác pirulva.
- Legyen akkor a 22 órás! Az később is van, biztosan zavartalanabb is lesz, mint a 21 órai! – választottam. – Intézem már is! – álltam fel, húztam fel a fürdőgatyámat, s vettem a fürdőköpenyt magamra és irány fel a recepcióhoz, ahol megrendeltem a 22 órás, pezsgős programot.
(folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.