Margit IV.

A férfi jobb kezével Margit meztelen, szabad karját tartotta. Először csak a csuklójánál, aztán fennebb is, a felkarja alsó részén. Szorosan markolta, érezte és élvezte, hogy a nő lágy bőre alatt az izmok lassan, finoman megfeszülnek. Bal kezével belemarkolt a nő telt, puha mellébe, majd kemény ujjaival megszorította a keményedő, pirosra duzzadt bimbót.
Margit finoman nyögdécselni kezdett.
A vibrátor halkan zümmögve végezte a feladatát. Margit eleinte lassan, majd egyre gyorsuló ütemben kezdte mozgatni a fenekét.
A férfi most áthajolt a nőn, keze még mindig a nő karját tartotta, de most a másik mellbimbót vette kezelésbe. Mutató- és hüvelykujja körme közé fogta, majd erősen belecsípett, míg a nő feljajdult. Csípője mozgása lelassult, de nem hagyta abba.
- Csendesebben, hölgyem!
Margit most halkabban nyögött, de a férfi szorítása nem enyhült. Bal kezével még mindig a nő mellbimbóját szorította, jobb kezével pedig a vibrátor kiálló végét kezdte mozgatni. Le-fel, majd körkörösen, egyre gyorsuló mozgással, miközben mélyen be-benyomta a nő egyre táguló pinájába.
A nő lihegése nyögdécselő zihálássá erősödött, majd egyre hangosabb, kéjes nyüszítésbe fúlt. Egyre vadabbul dobálta a fenekét, a férfi kezéből ki-kicsúszott a vibrátor vége. Szabad jobb kezével a férfi csípőjébe kapaszkodott, majd meglelte a férfi dagadó hímvesszejét. A nő bársonyos, meleg tenyere, puha, fehér ujjai ráfonódtak a kőkemény hímtagra, a férfi makkja a nő csuklójának áttetsző, selymes bőréhez ért.
Óriási erőfeszítésébe került, hogy ne élvezzen el. Csak akkor akart elélvezni, amikor a nő, megkapva az utolsó vesszőcsapásokat is a puncijára, a fájdalomtól sikítva vonaglik.
Lerántotta, félretolta a nő kezét és durván kicsavarta a karját. Letépte a csiklóvédőt a nő szeméremtestéről és bal keze ujjai közé csípte a csiklóját, miközben tovább körözött a vibrátorral a tocsogósra nedvesedett pinájában.
Az egész egy percig sem tartott. Margit kéjes nyüszítése hangos, szaggatott sikoltássá erősödött, miközben kötelékeit rángatva elélvezett.
- Ezért a kézimunkáért még érdemelnél öt vesszőcsapást pluszban! - mondta a férfi látszólag dühösen.
De a valóságban jól esett neki, esze ágában sem volt Margitot megbüntetni ezért.
Szertartásosan széthúzta a kerek combokat, végigsimított selymes belső oldalukon. Szorosabbra húzta a köteleket, hogy a még mindig szétnyílt punci még jobban kitáruljon.
Nézte.
Szerette nézni a kifeszített, tehetetlen nőt, szétnyíló, védtelen punciját. Egy darab, alkohollal jól átitatott vattacsomót szorított a nő csiklójára, szeméremajkaira, hogy azok újra megduzzadjanak.
A nő, megérezve az alkohol enyhe csípését, halkan felnyögött.
A férfi lassan, komótosan újra visszahelyezte a csiklóvédőt. Akkurátusan szárazra törölgette azt a részt, ahová a leukoplaszt kerül. Ellenőrizte, hogy a ragasztószalag jól tart-e? Megmozgatta.
Elégedett volt. A csiklóvédő a helyén maradt.
A csiklóredőt gondosan, óvatos mozdulatokkal kihúzta a peremes gumikagyló alól, hogy a csikló szabadon maradjon a védőeszköz alatt.
Egy újabb darab leukoplaszttal rögzítette felhúzott állapotában, hogy ne csúszhasson vissza. Tudta, hogyha a csiklóredő rácsúszík a gumikagylócskára, a lecsapó vessző hozzácsípheti a csiklóvédő kemény pereméhez, ami kegyetlen fájdalmat tud okozni.
A férfi szerette Margitot. A büntetés az büntetés. De nem akart neki felesleges szenvedést okozni.

Felemelte, megsuhogtatta a vesszőt.
Margit megborzongott a suhogás hallatára. A punci vesszőzése fájdalmas büntetésnek számított. Ehhez képest a játékos puncikorbácsolósdi, amit újabban a fürdőkádban szoktak játszani, tényleg csak játék volt.
Aztán keményen, kétszer odacsapott a vesszővel a nő izgatóan fehér combjai közé.
Margit hallotta a vessző suhogását, majd a vessző halk, szinte puha csattanásait.
Fájt! Csípett! Égetően csípett! És nagyon, nagyon izgató volt... a nő sikított. Teste megfeszült, térdeit, combjait összerántotta volna, de a kötél nem engedte. És persze, szabadon hagyott jobb kezével odakapott a puncijához, lefödte a tenyerével és sírós hangon könyörgött:
- Neeee... ne ilyen erősen, kérlek!
- Veszed el a kezedet azonnal!
Margit engedelmeskedett.
A férfi újra, szinte sietve lecsapott. Megsajnálta a nőt: a harmadik csapás korántsem volt olyan erős, mint az első kettő. De ez is eléggé fájt, hiszen az izgalomtól és az alkoholtól duzzadó szeméremajkacskáit érte. Hangosan nyüszített.
Még egyszer lecsapott: a vessző vége hangosan koppant a csiklóvédőn. A nő újra a puncijához kapta a kezét. Megint sikított, majd halk jajgatásba fúló hangon nyögdécselt. De az egyre vörösebb punciját elöntötte a nedvesség.
A férfi pár perc szünetet tartott, hagyta, hogy a nő fájdalma csillapodjon kissé. És neki is szüksége volt a szünetre, mert izgalma a végsőkig fokozódott.

Kortyolt az italából. Várt.
Aztán, mikor Margit zihálása alábbhagyott, váratlanul, gyors egymásutánban háromszor odavágott megint. Most talán kissé erősebben.
Margit sikítva a puncijához kapta a kezét, megint. Tenyerével eltakarta, így az utolsó vesszőcsapás a kezét érte.
- Úgy kell neked!
Megmarkolta Margit kezét a csuklójánál és kiosztott még két csapást. A vessző vége megint a csiklóvédőn csattant.
Margit különös, izgató fájdalmat érzett a csiklóján, ami nem volt brutális és gyorsan enyhült. A csikóvédő hatása volt ez.
- Hányadiknál tartunk? Számoltad?
- Igen. Kii... kilencet kaptam - szinte jólesően sóhajtott.
- Akkor még egy... és aztán leveszem a csiklóvédőt!
Keményen odavágott, gondosan ügyelve arra, hogy a vessző vége a csiklóvédőn csattanjon.
Elengedte a nő karját.
Margit fájdalmasan felvisított. Megint a puncijához kapott, tenyerét rászorította. Fehér, telt teste megremegett, majd görcsösen megfeszült, puncija nedvesen lüktetett.
Szeme sarkában könnyek csillogtak, de hálásan tekintett a férfira.
A férfi újra szünetet tartott.
Aztán durván előrerántotta Margit puha, fehér karját és újra a bokájához kötözte a finoman párnázott csuklóját. Nem akarta, hogy megint a vessző útjába tegye a kezét.
Erőteljes, hirtelen mozdulattal letépte a csiklóvédőt tartó ragtapaszt, amitől a nő ismét felsikoltott. De ez már nem annyira a fájdalom, mint inkább a kellemes izgalom hangja volt.
A férfi jeges vízbe mártott egy gézdarabot és ráhelyezte a nő vöröslő, égő, bizsergő pinájára.
Margit megkönnyebbülten felsóhajtott. De tudta, hogy a fájdalmasabb része még hátravan.
Izgatottan várta a vessző csípését a nedvességtől szinte csöpögő punciján.
A férfi letette az eddig használt vesszőt és egy vékonyabbat vett elő. Végigsimított néhányszor a nő punciján, ujjaival széthúzta duzzadó szeméremajkait. Csiklójára szorította az ujját, majd körkörösen, lágyan, alig érintve megsimogatta, míg a nő a gyönyörtől rángatózva lihegni nem kezdett.
Csak akkor csapott le, gondosan a nő duzzadt csiklójára célozva.
A gyönyör és a fájdalom sikolya hangzott fel a nő ajkán. Csípősen fájt, de a gerincében is érezte a kellemesen borzongató érzést, a teste megfeszült és amennyire a kötelek engedték, felemelte, dobálta a kerek, telt fenekét.
A második és harmadik csapás olyan volt, mint a darázscsípés, lüktetve égett, úgy érezte, hogy a csiklója egyre duzzad, keménynek érezte, mintha egy kavics feszülne a lába közt. Hullámokban váltotta egymást a fájdalom és a gyönyör, folyamatosan, zihálva nyüszített.
A férfi kivárta, amíg újra megnyugszik, aztán még lecsapott kétszer. Az utolsóra nagyon koncentrált, hogy biztosan eltalálja a csiklót és nagyon erőset ütött.
A fájdalomtól - vagy az élvezettől - vagy mindkettőtől fetrengő, sikoltozó nő hangja, látványa a végsőkig fokozta a férfi izgalmát. Remegő kézzel oldotta ki a nő egyik bokáján a kötelet, aztán megmarkolta és és egymáshoz szorította a nő mindkét lábfejét, vadul csókolni kezdte a bársonypuha, fehér talpacskáit, melyeken vörösen égtek még a kábel nyomai. Majd a nő talpai közé helyezte keményen álló hímvesszejét. Margint önkéntelenül rámarkolt puha lábujjaival a makkjára.
A férfi végre megkönnyebbülten elengedhette magát. Hangosan lihegve élvezett a sikongó, rángatózó nő forró, puha talpai közé.