Bevezetés a játékba…(2)

Ági összecsatolta a karabinerekkel Árpi bokabilincseit, rám nézett újabb utasításokat várva:
- Kezd újra vele a körözést itt a szobában! – szólaltam meg s magamban nevettem.
- Igenis, Uram! – jött Ági válasza, de alig indult el a pórázzal a kezében, mikor Árpi felnyögött, mert a nyakörv megszorította a torkát, mivel az összecsatolás miatt nem tudott haladni gyorsan Ági után. Ági is megtorpant, rá, majd rám nézett. – Így nem tud járni. – kezdte mondani nekem panaszosan. Nem hagytam befejeznie. Rárivalltam.
- Vezesd, húzd, ne légy puhány! Ha nem akar megfulladni, majd kitalálja, hogyan mozogjon gyorsabban. – jelentettem ki Áginak. Az tette, de nem ész nélkül. Vonta maga után Árpit, de óvatosabban. Az próbált is lépkedni, amennyire csak tudott. Én meg közben rá- rácsaptam a lovaglópálcával a pucér fenekére, így ösztökélve a gyorsabb mozgásra. Egy ideig sikerült is, de csak kifáradt Árpi és már sírva fakadt:
- Nem bírom már, elég volt, elég! – fogta könyörgőre.
- Gyerünk, csináld! – kiáltott rá Ági és mellé lépve, kézzel maga is nagyokat csapott a fenekére. Árpi megugrott ezektől az ütésektől és megindult egy ideig újra.
- Állj, oda! – szólaltam meg és mutattam hova. Megálltak. Áginak megmutattam a terpesztő rudakat, s azt is elmagyaráztam melyiket hova csatolja a karabinerekkel és hagytam, hogy megtegye. Árpi tétován állt, várt és nézte mik kerülnek rá. Mikor a kezei már vállmagasságban rögzítve voltak s a bokái is széles terpeszben, akkor odaléptem mögé és a nyakára való rövid láncot is rögzítettem, de nem szorosan. Árpi mégis megijedt érezve nyakán a láncot.
- Megfojtasz Uram. Kérlek, ne tedd! – könyörgött kidülledő szemekkel és rám, majd már Ágira nézett. Az nem szólt, nem tett semmit. Láttam magában nevet Árpin.
- Meg sem húztam! - kiáltottam haragosan rá Árpira. – Viszont a büntetésedet most nem kerülöd el. Megtanulod, hogy Mesteredet nem tegezed! Kapsz a paskoló fával, bottal és saját nadrágszíjaddal. Közben számolsz! Ha tévesztesz, akkor elölről kezdjük.
- Kezdjük? – szólalt meg csodálkozva Árpi. Én nem szóltam, de Ági megszólalt:
- Mit gondolsz, te melák. Talán kihagynám az ilyen alkalmat, mikor alaposan elnáspángolhatlak? Ráadásul, parancsra fogom tenni! Ugye Uram? – nézett rám.
- Igen, így lesz. Kezdd a mondott sorrendben! Ott vannak az eszközök. Te meg számolj, hangosan! – válaszoltam. Egy ideig csak a csapások hangját lehetett hallani, meg a számokat. De a vége felé már egy- egy felszisszenés is hallatszott Árpitól.
- Elég lesz! – állítottam le Ágit. – Úgy üss, hogy ugyanoda csak jó idő múlva! – tanítottam közben. – Most meg kend be Árpit, ahogyan szeretné! Hoztatok erre olajat?
- Én nem tudom. – hebegte Ági, de Árpád megszólalt:
- Ott van a kabátzsebemben. Azzal kenjél le!
- Majd mindjárt lekenek Neked, nem lekenlek, ha tegezni mersz! – süvöltött rá Ági.
Árpival egyszerre kaptuk fel a fejünket ezt hallva, míg Ági kiment behozni az olajat. Odaállt Árpi elé és úgy kente végig a testét, hogy a szemébe nézett, merőn. Már éppen rá akartam szólni, hogy mindenhol tegye meg, ne hagyjon ki semmilyen területet sem, mikor észrevettem, hogy Ági teste megfeszül, koncentrál, majd hirtelen ráfog erősen Árpi ékszerére. Két markába fogta azt s élvezettel meg is csavarta. Az meg felüvöltött ettől. - Aúúúúú, ez fájt!
- Fog még jobban is, ha alapos bekenést akarsz, mindenhol! – szólt rá nevetve Ági.
Még megszorongatta a farkát és golyóit, de közben hátra nézegetett rám. Először nem tudtam mit akarhat, majd megértettem. Elővettem a gumikesztyűket és odanyújtottam Áginak Árpi mögött, hogy az ne lássa meg. Elvette, felhúzta és már rá is szólt Árpira: - Bokafogás!
- Igenis, Úrnőm! – rebegte Árpi halkan és előre dőlt alaposan, kicsit értetlenül.
- Így kell ezt! – dicsérte meg Ági és már ánuszában is járt az egyik ujja, majd hamarosan a második is bement. Árpi teste vonaglott, sziszegett is közben.
Ági viszont erősen fogta a nyakánál fogva. Jól megujjazta s láttam nagyon élvezte is közben.
- Ezzel is megvagyunk! Bekenve! – jelentette nekem mosolyogva.
- Rendben, akkor most oda vezeted az ajtófélfához és az ottani kampókhoz kiakasztod! Had száradjon. – nevettünk már mindketten.
Így is lett. Jó ideig állt ott Árpi lábujjhegyen, majd már lógott a csuklóbilincsein. Mi ez alatt a gépen nézegettük Árpi korábbi leveleit, vágyai felsorolását és „pipáltuk”, ami már megvolt. Közben súgtam is Áginak rámutatva a vágyakra, mit tegyen még meg. Végeztünk. Így felálltunk és hátrafordultunk. Ekkor láttuk meg, hogy Árpi „lóg” a bilincsein. Ági hozzávágtatott, majd képen teremtette, marokra fogva ékszerét és golyóit húzta felfelé.
- Ki engedte meg, hogy pihenj? – ordított rá haragosan.
- Bocsánat, Úrnőm, senki! – válaszolta elgyötörten Árpi, de Ági nem kegyelmezett neki.
- Ez büntetés lesz, de most nem verést kapsz, hanem gyötrésed következik ! – szólt.
S folytatta keményen a farka és heréi kínzását. Nem csak szorította, de már körmöcskéit is belemeresztette a here zacsija bőrébe és élvezettel húzkodta a dús fanszőrzetét is a másik keze ujjai között közben. Árpi szenvedett erősen közben. Most odanyújtottam egy kettős szíjat, amivel először Ági nem tudott mit kezdeni, de forgatva rájött a céljára. Feltette a faroktőre, majd szétválasztva a golyóit azon lévő lánccal a farka belső végén rögzítette, szorosan. Éppen idejében, mert ekkor kezdett volna Árpi dorongja keményedni attól, amit közben hallott:
- Most kicsit élvezheted is majd a dolgot! – bíztatta Ági és felnyúlva leakasztotta a kampókról Árpit, aki térdre esett, de Ági ott is tartotta, maga előtt a földön térdelve.
- Nyalakodj úgy, hogy én is élvezzem! Sőt én élvezzem csak! – utasította határozottan.
Árpi lassan, félénken lehúzta Ági bugyiját és elkezdte végre előre hajolva nyalni. Annak üteme pedig egyre gyorsult. Majd én egy kínai eszközt nyújtottam Áginak és mutattam, hogyan használja. Megértette és lenyúlva azzal Árpi farkát, golyóinak bőrét karistolta, becsípte, amiért az sziszegett ugyan, mert fájt neki, de élvezte is, mert az ingerlés fokozta nemi vágyát. Még mielőtt Árpi teljesen felizgult volna, amit a bőr övek úgy sem engedtek meg a farkán, Ági hanyatt döntötte és rátaposott a merevedő dorongjára. Árpi felszisszent erre is, de ezt is élvezte. Most Ági a lábával játszott azzal és golyóival. Kicsit rugdosta azokat.
Végül megint átvett tőlem valamit, amit jól megnézett, majd elnevetve magát, mikor megértette célját. Lehajolt és ráhúzta a farkára, majd a makkja alatt rá is rögzítette azt. Az csak nézte, még nem érezte. De mikor újra duzzadni kezdett a dorongja, makkja, akkor már érezte is a „sapka” belső részén lévőket. Sziszegett keményen, majd jajgatott és végül már könyörgött is Áginak. Az csak állt karba tett kezekkel és nem mozdult. Mikor Árpi már nagyon jajgatott, akkor adtam Áginak a közben általam behozott jégkockákból egy adagot, amit markába fogott és azzal szorította meg Árpi dorongját. Árpi először felnyögött, majd már felsóhajtott, mert a jég hideg volt, azonnal lelohasztotta vágyát. Így csökkent a „sapka” hatása is. Ági ekkor lecsatolta Árpi nyakörvéről a pórázt és annak fogórészét átvetve a farkán, golyóin, megfordította hasra, majd talpra rántotta Árpit annál fogva. Később négykézlábra parancsolta és úgy „sétáltatta” a szobában, hogy a farkán át irányította. Ösztönözte ütésekkel, vagy húzta, rántotta meg és megállásra kényszerítette a pórázzal. Jó móka volt ez is számukra.
Mikor Ági megunta, mert kellően meggyötörte már Árpit, hagyta elfeküdni. Hozzám lépett, majd a gépre mutatott. Odamentünk s akkor a vágyak között rámutatott erre: „… derékból előrehajolni, akkor kezdődhet a tágításom, persze előtte síkosítóval bekenve az ánuszomat. Ha egy ideig bennem van már és tágultam, akkor térdelésbe kerülök és jöhet a rezgő dildo alkalmazása bennem. Közben még kaphatok a talpacskáimra, combokra, popsimra verést.” Igent intettem, majd előhoztam a kívánt eszközöket és megmutattam Áginak a kezelésüket. Ági Árpihoz lépett kezében azokkal és megrúgva jelezte, hogy nézzen rá. Felmutatta az eszközöket a kezében s közben sátáni mosolyra váltott az arca. Árpi arca pedig elfehéredett és szemében félelem gyúlt. Megrémült nagyon. Ezt látva megkérdeztem tőle:
- Még nem csináltatok ilyent? Ági még nem dugott meg műbrokival?
- Nem Uram! Még sohasem volt bennem műbroki, de dildo sem! – rebegte el Árpi.
(folyt. köv.)