Dombi (67)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2024. 03. (48)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Téli kaland, tény (9)

2014. 02. 09. 16:22 | Megjelent: 747x
Kristóf rám nézett a pincében s látta most tényleg komolyan mondtam, amit mondtam:
- Tényleg kínozni akarsz azzal, hogy elvered a farkamat is? Tedd! Élvezd, de akkor nincs több válasz tőlem, szenvedek inkább! – jelentettem ki keményen, komoran.
- Ha betartja a tabuidat, itt és most is, Robi, akkor „dalolsz” végre? – nyögte ki nehezen Gyuri közbeszólva és várta a válaszomat. De nem csak Ő!
- Ha betartod a tabuimat, akkor tehetsz, amit csak akarsz velem. Leszek a rabszolgád, akár a szex-rabszolgád is. Használd ki Kristóf! Mert nem biztos, hogy még lesz alkalmad rá. Máskor/máshol. – szóltam már engedékenyebben. – Gyuri most nem tud segíteni. Sem neked, de nekem sem! Nézheti, már ha akarja. - kedélyeskedtem tovább.
Kristóf méregetett, látszott, nem tudja, mire vélni a fordulatot tőlem. Elbizonytalanodott.
- Talán mégis csak Jiri mesternek kellene átengedned a terepet! Ő Mester, Te meg csak switch vagy. – próbáltam közéjük is éket verni szövegemmel. Nem sikerült.
- Nem. Tedd, csináld tovább! Keményen, de a Robi tabuit betartva! – utasította Gyuri, újra megszólalva Kristófot. (Aha, ezt már előre megbeszélték, kint a teraszon. – esett le a húsz fillér nekem.) Vártam hát.
- Ott tartottunk, hogy miben nem mondtál igazat, vagy másképpen, szerinted, mit hallgattál el előlünk? Sorold! – kezdte Kristóf újra a témát s láttam Gyuri bólintott rá.
- Szóval, élvezem ezt a tortúrát itt. Szeretem, hogy nem Gyuri vallat, hanem Te. – kezdtem sorolni, de Kristóf leintett.
- Ne dicsérj, nem áll jól neked! Nem ezt akarjuk hallani, ezt Te is tudod! – jelentette ki.
- Hogy mit szeretnétek hallani, azt nem tudom, de mondhatom, hogy nem mondtam igazat a testméreteimről, vagy foglalkozásomról, vagy azt akarjátok esetleg hallani, hogy a barátomról nem mondtam igazat, mert nincs is nekem? – cukkoltam őket.
- Huhh, nem vagy egy könnyű eset! – fújta ki a levegőt Kristóf magából. – De azért közeledünk. Beszélj a barátodról és közelebb jutunk! – utasított s közben azért – talán észre sem vette - a keze elkalandozott a testemen. Itt-ott megcsiklandozott, sőt még a farkamra és golyóimra is ráfogott önkéntelenül. Gyuri is észrevette ezt, nevetett. Én is. – Mi olyan vicces? Mit tartotok annak? – rezzent fel Kristóf tudakolta az okát.
- Tudod, észre sem vetted, hogy már élvezed, amit teszel. Önkéntelenül is. Térj vissza a vallató pozícióba! – szólt rá Gyuri nevetve.
- Jó. Akkor halljunk a barátodról, amit lehet! Szaporán, sorold! – utasított merevvé válva Kristóf. Már nem babrált a testemen, de minden mondatomra igazolásul egyet csapott rám a még mindig kezében tartott korbáccsal.
- A barátomat régóta ismerem, de ő nem kultiválja a síelést sem, így a mezítelenül végrehajtottat sem. Nem is érti, mi ez a hobby nálam. A játékban ő Mester, már régóta s gyakorlott. Sok Sub megfordult már nála, otthon, a kezei között. Szereti lakásban is, de szabadban is megtenni, élvezi. Őt is szeretik. – kezdtem a válaszomat.
- Tovább, halljuk! – dörrent rám morcosan Kristóf.
- Őt a bdsm-en belül inkább a bd, mint az sm izgatja. Élveztétek volna, ha ideér és bemutatót tart, mondjuk akár Veled is Kristóf. – szemtelenkedtem már a végén.
Kristóf fel is mordult ezt hallva, s akcióba lépett. Ököllel alaposan mellbe vágott, csak úgy döngött a mellkasom. Majd hirtelen fogással elkapta a farkamat, jobb öklébe szorította a golyóimat is és alaposan ide-oda megcsavargatta, miközben meg is húzta maga felé. Közben meg a baljával, a jobb mell-bimbómat szorította össze és csavargatta szintén meg, alaposan.
- Huhh, ez fájt! – állapítottam meg, mikor végre elengedte.
- Azt akartam. Ez járt a pimaszkodásodért, büntetésül. – szögezte le elégedetten. - S miért nem ért még ide? – kérdezte meg huncut, de ártatlan szemekkel tőlem, mintha nem tudná a válaszomat.
- Mert, lerobbant a kocsink, nem messze innen, a falunál. – válaszoltam nyomatékkal Kristófnak. – Én onnan sítalpon jöttem ide, Ő meg javíttatta a kocsit mostanáig, remélem sikerült, így haza tudunk azzal menni! – fejeztem be, én is megcsillogtatva ártatlan szemeim pillantását feléjük. Gyuri nem, de Kristóf kitört:
- Hazudsz! Szemenszedetten hazudsz! Nem is volt, nincs is semmi baja a kocsidnak! A kocsidnak! Hallod! – hadarta, sziszegte, rekedten felém.
Közben pedig két kezével a hónaljaim felé közelített, egy-egy göndör fürtöt ott megragadott az ujjai közé és erőteljesen húzni kezdte magához. Én vicsorogtam erre, de nem tettem meg a szívességet neki, hogy elordítsam magamat, pedig piszkosul fájt. Majdnem kiszakadtak a szőrszálaim a helyükről.
- Jó kisfiú vagy! – szólalt meg Kristóf, s most a farkam mellett ragadta meg a szőreimet s azokat tépdeste erőből.
- Huhh, ez még jobban fájt! – erősítettem meg, mikor elengedte.
- Tudom. Fájt, fáj, de nem látszik meg! Nem lesz mit mutatnod a barátodnak látleletként, kínzás-nyomként. – kacagott fel nevetve Kristóf.
- BARÁTOMNAK? Akkor mégis elhiszed, hogy itt van, a közelben, s hamarosan meglát? – csaptam le a feladott labdáját Kristófnak. Az durcás lett, de Gyuri felnevetett, ezt meghallva:
- Megkaptad s megérdemelted! Látod, vág az esze, mint a borotva. – ismerte el.
- Majd mindjárt meglátom s levágom! – lett dühös Kristóf és előkapott egy tőrt. Azzal közelített a farkamhoz, ami mereven, előre állt, mint egy dárda.
- Megállj! Hozzá ne érj azzal! – kiáltotta el magát Gyuri s szinte a padot is felemelte magával, ahogy fel akart pattanni s úgy ordított rá Kristófra.
- Nyugi, csak hülyülök! Ki akartam próbálni, mennyit bírsz ki. – nézett Kristóf Gyurira. – Csüccs! – parancsolt rá.
- Most Te jössz! Te mennyit bírsz? – nézett rám s emelte a korbácsot fel, de lesújtás közben elengedte azt, így az a padlón koppant, akárcsak Kristóf térdei.
Ott térdelt előttem már s alig bírt magával. Begerjedt. Kezeivel végig simogatta a testemet mindenhol, majd már nyalogatta is, végül a mell-bimbóimat is megszopogatta alaposan. Sajnos a nyakamon is egy helyen ki”szívott”. Végig csókolgatott, végül már a golyóimat is megszopogatta, majd a farkamat végig csókolta, szopogatta, bekapta. Nem tudott betelni azzal. Kicsit kézimunkázott is rajta, de mikor érezte, hogy közeledik a vég nálam, mégis szájjal fejezte be. Nem sok csöpögött mellé, de összetakarította gondosan mindenhonnan.
Végül először engem, majd Gyurit is felszabadított, kiszabadított, elengedett.
- Sajnáltam volna, ha ez kimarad! – nyögte ki Kristóf.
- Légy nyugodt, én is! – csatlakoztam hozzá.
- Én mit mondhatok? – tárta szét karjait Gyuri s inkább nem mondott semmit. Felsietett a lépcsőn elsőnek a házba.
Mire mi is felértünk a pincéből, s én is felöltöztem, már láttuk, hogy Janek és Zdenek szúrják le a sítalpaikat a „tárolóba” s jönnek be a házba. Mi négyesben a zárt előtérben beszélgettünk, míg Janek a nappalin át bement, de behúzta maga mögött az eddig nyitott ajtószárnyakat. Nem sokára már Pavellel együtt jöttek ki, kézen fogva, egyetértésben.
Még beszélgettünk hatan egy kicsit állva, majd megköszönve mindent s elköszönve mindenkitől elindultam sítalpon a parkolóhoz, ahol a kocsi állt és a barátom „várt”. Gyuri csak egy darabon kísért el. Megállt, szomorúan elbúcsúzott, de nem jött el velem a parkolóig.
Utózönge: Robi barátom még párszor vendégeskedett Gyurinál a dácsájában, élvezték együtt a mezítelen síelés örömeit. Szinte mindenkivel többször is találkozott ott, s még Janekkel is megkedvelték egymást.
Gyuri és Pavel is járt, külön-külön is már nálunk, Magyarországon, megismerve engem is.
(vége)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.