Dombi (67)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2024. 03. (48)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Sportcsarnokban történt (3)

2013. 10. 27. 18:34 | Megjelent: 879x
Még gyötörtem azért, juszt is, egy darabig, vissza-visszatérve a talpaira az ujjaimmal. Végül megkegyelmeztem neki, mert kínjában azt javasolta, hogy csiklandozása helyett inkább leszop, megszop, csak azt a csiklandozását hagyjam abba. Ráálltam. Odaálltam a fejéhez és lassan simogatni kezdtem magamat a nadrágomon át, majd a már kellően kemény, merev farkamat kiszabadítottam szűk börtönéből és a szájához vezettem. Látszott, hogy ebben van gyakorlata, mert fokozatosan cuppant rá, óvatosan szopogatta, majd mikor már kiismerte, mennyire kell szorítania a száját, vett erősebb tempót. Segítettem én is, így hamarosan közel kerültem a kitörésemhez, de ekkor gyorsan kikaptam a farkamat a szájából és még kettőt húzva a mellkasára engedtem a saját anyagomat több hullámban, majd tenyeremmel elkentem. Kilihegtem magamat, mikor rá néztem s láttam az elégedett mosolyt a képén. Olyan aranyos volt, hogy odahajolva kapott egy puszit a szájára, de ügyes volt, mert azonnal bedugta a nyelvét a számba és nyelves puszira váltott át. Nem kezdő! – állapítottam meg, amit eddig is gondoltam.
Hoztam egy slagot és langyos vízzel végigmostam, verettem a testét tetőtől a talpáig. Majd váltogatva a hideg és langyos fokozatokat „edzettem” egy darabig, míg nem láttam, hogy hevessége lehűlt, s pulzusa is normalizálódott. Igaz a talpát ért víznél, mindig összerándult, még most is.
Odaálltam a talpához, hogy ő is lásson, így néztem élvezettel végig a lekötözött, kifeszített testét. Mikor észlelte ezt, még meg is feszítette az izmait, játszott, ugráltatta azokat, hogy jobban élvezzem. Meg is lett az eredménye, mert én éreztem, ő meg látta az újabb merevedésemet. Újra mosolygott ezen. Összenevettünk, majd elkomorodtam, mert Mester nem bratyizik a Subjával.
Elmentem mellette és hoztam egy rövidebb, meg egy hosszabb szíjakból álló korbácsot egy-egy kezemben. Csak aprókat, de szaporán ütöttem a testére s soha nem ugyanoda, így elértem azt, hogy vonaglott, csavarodott a teste, amennyire tudott az ágyon, előttem, de nem maradt nyoma a verésnek a testén. Viszont egy idő után csodálkozva látta, hogy a korbácsok nem csak az ő testét érik, de visszafelé az enyémet is, még ha az ingemen át is. Ő nem értette, de én igen, mert az előbbi bratyizásért magamat is büntettem közben.
Mikor úgy döntöttem, hogy ez már elég volt, neki is, meg nekem is, akkor ledobtam a korbácsokat és újra csak álltam a lábain túl és merőn néztem. Egy ideig mosolygott rám, majd ő is elkomorult, szomorúbb lett. Láttam a félelem is lassan átjárta a testét, mert libabőrös lett és egy idő után már remegett is, minta kocsonya. (Magamban megsajnáltam, de nem mutattam, hanem) tettem inkább. Megigazítottam a lábait, ellenőriztem a bokáin a rögzítést, majd a csuklóihoz léptem s azokat egyenként eloldoztam, majd a karjait a feje fölé vezettem és a csuklóbilincseit egy rúdhoz rögzítettem a feje felett. Láttam közben a szemében a félelmet az elkövetkezőktől. Gyorsítottam hát, így hamarabb rájöhetett, mi fog következni. El is mosolyodott, mikor a racsni hangját meghallotta s megérezte a karjai feszülését. Fokozatosan és egyre lassabb ütemben tettem a „nyújtását”, mert holnap mégis csak verseny lesz újra. Óvatosan addig nyújtottam, míg megfeszült, de nem vészesen. Ekkor visszatoltam mellé a kiskocsit és az elektro készülék tappancsait visszatettem a mellkasára és a hasára, valamint az egyik csipeszpárt a heréire. Óvatosan indítottam az elektromos ingerületet, időt hagyva a megszokására. Így is megfeszült a teste, ívben, a háta kicsit elemelkedett az ágytól. S bár meleg volt a tornateremben, újra lúdbőrözni kezdett s izzadni is. Ezért lejjebb vettem a termosztáton a hőfokot s beindítottam a szellőzést. Hamarosan érezhetően hűlt a levegő, de neki még mindig melege volt a tortúra következtében. Nem akartam, hogy megfázzon, ezért még kicsit játszottam így vele és a testével, majd hirtelen egy meleg gyapjú pokróccal betakartam a teljes testét és úgy hagytam. Én kimentem a teremből.
Biztosan nem értette, mert próbált a fejével utánam nézni, majd mikor nem sikerült, akkor hallgatózott, a zajokat fülelve, hátha abból tud következtetni merre is vagyok. Egy idő után feladta, elernyedt és pihent. (Ezt akartam elérni! Sikerült.) Jó idő telt el, mikor hallotta az ajtó nyitását. Beléptem, hozzáléptem a látókörébe kerülve és egy csőrös pohárból energiaitalt itattam vele. Látszott, hogy jólesik neki. Mikor megitta, megszólalt és megköszönte. Intettem, hogy ne beszéljen. Megértette, így elhallgatott. Levettem a gyapjútakarót róla és egy durva darázstörülközővel végig dörzsöltem a testét mindenhol alaposan. Két célból is, mert megdolgoztattam az izmait, újra aktívvá téve azokat, majd a verítékét is felitattam a testéről, így nem fázhatott meg. Még belépve visszaállítottam a termosztáton a hőfokot is, így most meleg levegőt fújt a ventillátor be.
Most a racsnit visszaengedtem alapállapotba, majd a lábaihoz léptem. Leoldottam a bokáinak a rögzítését, kapott helyettük azokra bőr bokabilincseket. Majd ezeket megfogva felhajtottam a lábait a fejéhez és a bokabilincseket karabinerekkel odacsatoltam az ágyhoz. Most ott volt előttem, de meghajlítva. Visszaléptem az ágy végéhez, ahol a lábai között látott. Mosolyogtam és ezt mondtam:
- Most anális játék következik nálad.
- Igenis Uram! – hallottam a válaszát és ránézve az arcára, mosolyt láttam.
- Volt már benne részed, vagy ez lesz az első? – kérdeztem meg tőle.
- Egyszer volt csak, de akkor nem élveztem, Uram. – válaszolta s látszott még mondana valamit.
- Ki vele, mondd! – szólítottam fel, így folytatta:
- Nem volt túl ügyes az a Mester, sőt durva volt, mert nem használt tágítót, de síkosítót sem. – hadarta egy szuszra el.
- Ne félj, de remélj! – vágtam rá és nevettünk már mindketten.
Óvatosan végeztem a tágítást is. Először egy. Majd több ujjal, később már vékonyabb, s fokozatosan vastagodó dildókkal. Mikor eléggé tágnak éreztem, akkor a rezgő dildot tettem be és be is indítottam a rezgését. Elcsodálkozott, érezve annak rengését, feszülten figyelt magába, majd egy idő múlva elmosolyodott már. Élvezte. Ekkor a rezgő dildo helyét egy anál tojás foglalta el, mely azonban nem csak rengett, de ki-be csúszkált, ide-oda benne. Ezt még jobban élvezte. Most a here-satut kiengedtem és kézzel ingereltem a farkát, golyóit s hamarosan a dilatatort is kihúztam s nem sok idő múlva felkiáltott és a teljes anyagát a hasára, mellére spriccelte, nem kis és nem túl halk nyögdécselés mellett. Még kicsit járattam benne az anál tojást, míg elernyedt a teste, de akkor kivezettem belőle s feloldva a karabinereket, a lábait is lefektettem az ágyra. Hagytam pihegni. Élvezettel néztem a testét újra álltamban. Észrevette és könyörgőn nézett rám. Bólintottam, hogy beszélhet.
- Uram. Én nagyon élveztem. Köszönöm. – kezdte s így folytatta: - Látom, így is lehet. Érzéssel. Ez kellemes és kéjes is volt. Még egyszer köszönöm Önnek. – fejezte be.
- Szívesen, nincs mit. – válaszoltam.
Egy darabig mindketten hallgattunk. Végre újra rám emelte a tekintetét könyörgőn.
- Még valamit akarsz mondani? Tedd! – szólítottam fel erre.
- Uram. Bár ez nagyok kellemes és kéjes volt, de ööööö – kezdte, majd elakadt a szava.
- Igen? Fejezd be, nyögd ki! – bíztattam érdeklődön.
- Uram. Tudom, hogy tortúrát ígértél, amit talán már teljesítettél is. Azt is tudom, hogy késő van, de lehet még egy kérésem?
- Igen, természetesen, lehet. – mondtam és vártam azt.
- Uram. Azt szeretném, hogy elalvás előtt még tedd meg velem, légy szíves. – nyögte ki végül, nehezen.
- Mit? – kérdeztem, mert nem értettem.
- Tedd meg, azaz tegyél a magadévá! – bukott ki belőle.
(vége)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.