Dombi (67)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2024. 03. (48)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Megvalósult balatoni kaland (3)

2013. 07. 14. 18:28 | Megjelent: 1045x
A mélytorkozás nem nagyon ment nekik, de végül is elélveztem. Közben láttam Ők is már keményednek, de még szerintem nem eléggé. Azon gondolkodtam, hogyan folytassam, mikor a „járőrparancsnok” engedély nélkül megszólalt:
- Uram, már bocsánat a kérdésemért, de honnan, miből jött rá, hogy álrendőrök vagyunk?
- Kuss, akkor kérdezhetsz, szólhatsz, ha arra felszólítalak! Megértetted? – üvöltöttem rá.
- Igenis Uram! – jött a megszeppent válasza erre s várta a büntetését, ami nem késett.
Richárdhoz fordultam, utasítottam, hogy tegyen rá csuklóbilincseket, majd csatolja fel a plafonról lelógó kötélre. Kissé ügyetlenül, de megtette. Akkor még külön szólni kellett, hogy húzza is meg a kötelet. Azt is megtette, de csak addig, míg a srác végül már lábujjhegyen állt. Itt megállt Richárd, mert a srác sziszegett, mert vágják a csuklóit a meghúzott bőrbilincsek. Richárd megsajnálhatta, mert rám nézett. Én meg rá. Szigorúan. Egy ideig nem történt semmi, majd elfogyott a türelmem és ráordítottam Richárdra is:
- Mondtam, hogy már megállhatsz? Azt mondtam húzd fel. Ha sajnálod, akkor engedd le és lépj a helyére! Meglátod Ő nem fog sajnálni téged, hanem felránt a kötéllel.
Richárd tétovázott, a még térdeplő járőrtárs is csodálkozva nézett rám, várta beváltom-e a fenyegetésemet. A felhúzott srác is végül rám nézett s megszólalt, bár tudta, hogy ezzel nehezíti helyzetét:
- Uram, kérem, büntessen engem! Ne ezt a szegény gyereket az én vétkeimért, bűneimért. – nyögte ki két sziszegés között, majd Richárdra nézett és rászólt: - Húzd még azt a kötelet! Arra figyelj s mikor hallod, hogy elég az Úrtól, akkor hagyd abba!
Richárd tétovázott, bár összerezzent a srác utasítását hallva. Állt még, majd vállat vont, mégis leengedte a kötelet. Odalépett hozzá, lecsatolta a kötélről s odébb lökte. Majd a falhoz ment, felvett, felcsatolta magának a csuklóbilincseket, azt rá a kötél végére és a csüngő kötél végét az ámultan bámuló srác kezébe adta: - Tedd, amit nekem parancsoltál! – szólt és felnyújtotta a kezeit a feje fölé, várva a kötél rántását, húzását. Azt is láttam nem csak összeszorítja a száját, de be is harapta ajkát, hogy a várt fájdalomtól ne sziszegjen. - Ez igen, ez derék dolog volt Richárdtól. – nyugtáztam magamban, de nem oldódott meg a problémám még. A srác tétován állt a markába nyomott kötélvéggel s nem merte megtenni sem, amit Richárd akart, de láthatóan akkor még nem tudta mit tegyen helyette. Várt és óvatosan rám nézett közben. Richárd rákiáltott:
- Húzd már!
- Nyugi. Meg ne próbáld tenni! – kiáltottam a srácra, aki közben már mozdult, de nem húzta, hanem elengedte a kötél végét. Elém vetette magát, újra kérlelve engemet:
- Uram, kérem, büntessen engem! Ne ezt a szegény gyereket az én vétkeimért, bűneimért. – nyögte ki újfent. A másik társ még mindig térdelné nézett, mikor Richárd mozdult, leengedte a kezét, megfogta a kötél végét és hozzám lépve a kezembe adta ezekkel a szavakkal:
- Ha Ő nem, akkor Te tedd meg! Legyen bátorságod nem csak ígérni, mással megtetetni, de ha az nem meri, teszi, tedd meg Te! – sisteregte felém s megfordult, visszament, ahol előbb volt és újra felnyújtotta a csuklóit.
Ennek a fele sem tréfa! – gondoltam. Csapdába kerültem, a saját hülyeségem miatt. Eldöntöttem, hogy megteszem. Fogtam a kötél végét. Húztam míg laza volt, majd lassabban mikor már Richárd súlyát is éreztem. Figyeltem, ahogy Richárd lassan lábujjhegyre áll s akkor egy gyors mozdulattal megrántottam a kötelet, de mintha ügyetlenül fogtam volna, ki is engedtem a markomból. Richárd teste felrántódott a földről, de már zuhant is le, mert erre Ő sem számított. Nem tudott megállni a lábán az esés végén, elesett a padlóra. Biztosan megütötte magát, de nem mutatta, egy szó sem hagyta el a száját.
Én közben sarkon fordultam, kimentem, majd jó pár perc múlva tértem vissza. Richárd akkor már állt, tanácstalanul a kínzókamra falánál, a két álrendőr meg térdelve maradt. Egyikük sem szólt semmit.
Visszaérve a „járőrparancsnok” elé léptem, aki rám nézett és két nagy maflást adtam neki jobbról-balról, csak úgy csattant. Tűrte, nem tiltakozott. Majd megszólaltam:
- Azt kérdezted miből jöttem rá, hogy álrendőrök vagytok. Többek között abból, hogy nem ismertétek a Szolgálati Szabályzat előírásait, nem is tartottátok így be; valamint még később abból is, hogy a fenyegetés, hogy bevisztek az őrsre, kicsit ügyetlenre sikerült. Végül pedig az ajánlatodat valódi nem teszi meg így. Elindulás után nem indul el velünk mezítelenül a mólón, mert nem tudhatta, hova megyünk onnan. Többszörös volt a baki. – fejeztem be.
- Igen, már értem, Uram! – szólt s nyugtázta a válaszomat a kérdező.
- Még csak annyit, hogy azt még a sötétben is lehetett látni, ahogyan Richárdot gusztáltátok mindketten, majd elcsöppent az érdeklődésetek ott és akkor  - nevettem el magamat. Mindhárman nevettek ezt hallva.
- Most takarodjatok a szemem elől! Menjetek! Richárd kikísér Titeket. Ma este grill- party lesz nálunk, többen lesznek fiatalok. Eljöhettek, de nem egyenruhában és a történésekről sírig hallgatás. Megértve vagyok? – fejeztem be.
Hallva a meghívást a két srác, de Richárd is elképedt.
- Tényleg jöhetünk este? Ezek után? – nyögte ki szinte egyszerre a két srác. Richárd is értetlenkedett kicsit, de csak annyit mondott:
- Én nem haragszom Reátok. Igen, gyertek! S most gyertek velem, menjetek! – tuszkolta ki őket fel, majd gondolom kiengedte a kapun is.
Hamarosan hallottam visszajönni, lefele a lépcsőn. Ekkor már morcos képre váltottam. Így látott meg.
- Valami gond van? – kérdezte meg azonnal, látva gondterhelt arcomat, majd hozzátette: - Nagyon kényes helyzetbe hoztalak előttük? – kérdezte meg.
- Az nem kifejezés. – szóltam.
- Hidd el, nem akarattal tettem. – kért bocsánatot.
- Nem is gondoltam ezt. Ha azt hittem volna, akkor most ott lógnál. – mutattam a plafon felé a kötélre. - De ne feledd, aki megdob kővel, azt dobd vissza kenyérrel, de nem baj, ha több hetes!  - nevettem el magamat már. Már Richárd is nevetett ezen. Hozzátette:
- Én ugyan egy kicsit másképpen ismerem, de így jobb! - jelentette ki. – Frappánsabb.
- Mehetünk akkor fel? – kérdeztem meg, de Ő nem mozdult. Tétovázott, majd megkérdezte:
- Megtennéd velem azt, amit tettél volna akkor velem, vagy a sráccal? – szólt és esdeklőn nézett rám. Kicsit elgondolkoztam s kis idő múlva bólintottam.
- Állj oda, látom le sem vetted a csuklóbilincseidet, így csak csatold fel a kötélre és kezdhetjük, ha kezdhetjük. Intett a fejével, s újra összeszorította a száját.
Most kicsit gyorsabban húztam meg a kötelet, mert már tudta mire számíthat Richárd. Lassabban húztam már mikor lógott a kötélen. Jó 30 cm-rel voltak a padló felett a lábujjai. Érdekesen himbálózott előttem. Rásegítettem, mert kicsit meglóbáztam, majd a kézbe vett lovaglópálcával ütöttem mindig a combjára, mikor felém lendült. A végét az jelezte, hogy nem a combjára, de a már mereven álló farkára ütöttem s rögvest le is engedtem. Most nem esett el, de a csuklóit megdörzsölte.
- Köszönöm Uram! – nyugtázta a leckét. Én meg magamhoz húztam és megcsókoltam.
- Szívesen, máskor is!
- Jó lenne, ha lenne – szólalt meg s folytatta – igen izgalmas ez a kaland Veled. Tényleg, tedd meg velem is, akár este a party után! – fejezte be s mondta ki vágyát.
(folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.