mester6van (75)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Mester meg a Személyi edzők (3)

2013. 03. 31. 18:13 | Megjelent: 1045x
Nem nagyon kellett biztatni a lányoknak a pejeiket, azok maguktól is gyors trappban mentek a tanyai ház felé. Közben egy-egy szóval jelezték a másiknak, hogy milyen jó is lenne, ha a Mester megengedné a lányoknak a további idomításukat. Kaptak is pár korbácsütést a hajtó szöszitől az engedetlen beszélgetésért. Közben a másik homokfutón a Mester megelőzte Őket és hamarabb hazaérve, nem hogy eltette volna az eszközöket, hanem még gyorsan újabbakat is előhozott és szétszórta azokat az udvaron, közeli fák alatt. Lett erre ideje, mert a humán fogat jócskán elmaradt. Ugyanis a szöszi megállította a pejeket s nem elégedett meg az elfenekelésükkel, de mást is követelt. Akadt dolga a nyelveknek, s kezeknek. Így eléggé megkésve futottak csak be, de akkor nagyon iparkodtak.
Ahogyan megálltak az udvarra érve, a bakon a lányok szeme elkerekedett látva a sok, szertehányt eszközt az udvaron, fészer előtt, távolabbi fáknál. Találgatták sustorogva, hogy mi, mire való, mire használatos, mi célt szolgál. A pejek is elgondolkoztak, mert eddig maguk sem látták ezeket, de sejtették azonban, hogy végül is rajtuk fogják azokat használni, kipróbálni. A csodálkozás után a lányok lekászálódtak a bakról és elindultak a Mester felé, aki azonban összevonta a szemöldökét rosszallásképpen s durcásan megkérdezte: - Mi tartott ilyen sokáig? Hol voltatok? A lányok megtorpantak, röstelkedve lehajtották fejüket. Nem akarták elmondani. – Ha nem, nem. Nem kell válaszolnotok, majd a pejek fognak! – mondta végül a Mester fenyegetően a lányoknak.
Ekkor a Mester a lovakat a kocsi elől kifogta, kicsit megcsutakolta, majd hátukra pokrócot terítve kikötötte azokat egy távolabbi fához. A lányokra nézett szúrósan. A lányok és még a pejek is, egymásra néztek. Majd a pejek arca felderült, széles mosolyra váltott, ahogy ott álltak a kocsi elé befogva a hámjukban. A lányok is megértették lassan a példát. Kifogták a pejeket s elkezdték lecsutakolni azokat az odadobott szalmával. A pejek örömükben viháncoltak, nyihogtak, ugrándoztak a csutakolás alatt, de akkor már elkomorultak, mikor a Mester intésére a lányok másik irányban vezetve, az ottani fákhoz kötötték ki azokat. Ők ottmaradtak kikötve, a Mester a lányokkal a gádorba leült. Míg a lányok megitták a frissítőket, a Mester alaposan megitatta a pejeket is. Visszamenve jóízűen elbeszélgettek, bár néha-néha a lányok elcsendesültek, komolyabban néztek, hallgatták a Mester által elmondottakat, majd felnevettek újra s ilyenkor a kikötöttek felé is néztek pajkos szemekkel.
Nem kellett a pejeknek sem sokáig várniuk sorukra, mert egyszer csak felálltak a gádorban lévők és elindultak feléjük. A szöszi jött elől s kezében már nem lovaglóostor, vagy lovaglópálca, de korbács volt, hosszú szíjú, több ágból font. Nem is lépett nagyon közel, de ütött is csattanósan mindkettőre, beosztva, hogy minden testrészüket eltalálja. A pejek forgolódtak, vonaglottak, hogy kitérjenek a csapások elől, de nem sok sikerrel. Bár nagyon szorították össze a fogaikat, de mégis ki-kicsúszott egy-egy felszisszenés a szájukon. Most már a fekete is bekapcsolódott a korbácsolásba. Mikor a pejek már erősen sziszegtek és fel is kiáltottak a Mester leállította a lányokat és a pejekhez lépett. Jól a szemükbe nézett és kérdezett:
- Miért nem tudtatok időben hazaérni? Mi történt közben?
- Kicsit meg kellett állnunk öööö műszaki szünetre – bökte ki Sub1 halkan.
- Igazán? Mindkettőtöknek? – kérdezte szúrósan. A Sub2 is kényszeredetten bólintott a kérdésre. A Mester hátranézett a lányokra, de azok is lesütötték a szemeiket.
- S hogy sikerült elvégeznetek hámba kötve? - kérdezte már megvidámodva a Mester, majd megtoldotta a kérdését újabbal: - Kiengedtek a hámból titeket? Félrevonultatok?
- Nem, nem dehogy. – sietett a válasszal Sub1, mert érezte a csapdát a Mester kérdésében. - Csak oldalra állhattunk és ööö úgy.– tette hozzá gyorsan Sub2.
- Aha, értem. Dicséretes, hogy nem szégyelltétek magatokat a lányok előtt. Az igazi pejek sem tennék, azaz így tették volna. – szólt a Mester s újra a lányok felé fordult.
- S Ti kicsit azért kíváncsiskodtatok? Tetszett, amit láttatok? – kérdezte huncut mosollyal. Azok nevettek s a vállukat vonogatták. Most újra a pejekhez fordult:
- Akkor rajta, igyatok még! – szólt és újra megitatta bőven azokat a korsóból vízzel. Majd kis idő múlva abbahagyta a társalgását a lányokkal és megszólalt: - Tegyétek meg itt is, újra! Had lássam én is! A lányok is élvezni fogják biztosan az ismétlést.
- Itt, így, most? – sorjáztak a kérdések a pejektől s látszott igen nagyon zavarban vannak. – Még nem is kell. – tették hozzá. – Kibírjuk egy darabig.
- Jó, akkor még egy korsóval igyatok! S majd kell! – nevetett a Mester, de most a lányoknak intett, hogy itassák a pejeiket. Beszélgettek tovább, de a Mester félszemmel a pejeket figyelte s látta, már van hatása a sokadik korsónyi víznek. Azok tétován emelgették és próbálták összeszorítani a lábaikat. A mester ezt látva még egy itatást rendelt a lányokkal és hamarosan megkérdezte érdeklődően:
- Még most sem kell?
- De igen, most már kellene – nyögte ki a két pej zavarodottan s még jobban szorították össze a combjaikkal a csüngő farkincáikat.
- Akkor rajta, csak úgy, mint ott az út mellett! – nevetett a Mester bíztatva a pejeket.
Hamarosan nem bírták tovább és bíborvörös arccal, de elvégezték vastag sugárban a lecsapolást a pejek. A lányok elfordultak, a Mester pedig beindította a motort és slagot húzva maga után tért vissza. Alaposan végig slagozta a pejeket az erős vízsugárral, majd a lányok kezébe nyomta a slagot, hogy folytassák és elment a ház felé. Először a szöszi fogta a slagot és irányította a pejekre. Alaposan meglocsolva a hátukat, oldalukat, lábukat, majd a fekete kikapta a kezéből durcásan és oldalt lépve már a pejek mellét, de inkább hasát és farkát célozta meg a vízsugárral. Azok forogtak, tekeregtek, amennyire tudtak és így védték magukat a vízsugártól, azonban ha néha így is talált. A meglepetéstől s talán a fájdalomtól is, ekkor felkiáltottak. A kiáltásokat hallva a Mester leállította a szivattyú motorját. A fekete dühösen fordult a Mester felé s kiáltotta:
- Nem kell sajnálni a hazudozókat! Megérdemelnek még egy kis vizet!
- Rendben, akkor megy még! – kiáltotta a Mester s indította a motort, de közben a másik slagra kapcsolt át. Abból már a lányokat is verette a vízsugárral, nem csak a Subokat, azaz pejeket. Nagy sikongatás lett erre a lányoknál, de a pejek élvezettel nézték a csuromvizessé váló lányokat. Volt is mit nézni, hiszen a vizes, testhez tapadó topok kimutatták az alattuk lévő idomokat valóságukban.
- Csupa víz lettünk. Meg fogunk fázni így, a vizes ruháinkban. Nincs másik nálunk. – méltatlankodott a fekete.
- Megszárad a napon! – szólt nevetve a Mester a feketének. Az értetlenül nézett rá, de a szöszi már mozdult is, lekapta a vizes topját, meg a forró nadrágját is lecibálta magáról a falatka tangájával együtt és odébb lépve kiakasztotta a szárítókötélre. Majd odalépett az egyik pejhez, eloldozta, a hajába markolva térdre nyomta maga előtt és utasította:
- Szárazra nyalsz, egy csepp víz sem maradhat rajtam! A pej nem kérette magát, hanem tette a dolgát mindenhol, de persze leginkább a puncija környékén dolgozott élvezettel. Nem is sok idő kellett ahhoz, hogy élvezettel nyögdécseljen a szöszi, míg a pej a csiklóján dolgozott. Körbenézett, egy közeli asztalhoz húzta maga után a Sub1-t. Ott ráhasalt s intett, hogy kefélje meg alaposan. Hamarosan mindketten a kéjtől felkiáltottak, de a szöszi kilökte magából Sub1-t így az a hátára spriccelt bőven.
- Most nyald le onnan a gecidet! – utasította a szöszi.
A fekete állt, bámulta a jelenetet, de maga nem lépett. Így Sub2-t a Mester oldozta fel, s az odalépve a feketéhez, kezdte simogatni, majd a forrónadrágját lehúzta s nyalakodott már Ő is. A fekete kezdetben húzódozott, de végül mégis kezdte már élvezni. Hagyta, hogy vele is megtegyék, ami a barátnőjével megtörtént.
A Mester csak állt karban tett kezekkel és várt. – Szóval majd nem ez történt az úton. –szólt s nevetett.
(folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.