Cikkek idő szerint
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Cs. története XVIII.

Törölt felhasználó
2011. 12. 11. 19:59 | Megjelent: 841x
A Drágám tényleg lelkiismeretesen készült a „lakásavató” bulira, vakolat rendben, körmök kilakkozva – igen ám, csakhogy én azt is tudtam a korábbi tapasztalatainkból, hogy néhány napos szünet után már erősen vágyik a fájdalomra.

Nem volt kifejezetten, főleg nem erősen mazo, sokkal inkább a fájdalom-kiváltotta endorfin fröccsre vágyott – és nem vagyok én egy barbár vadállat, hogy egy hölgy kívánságát megtagadjam!

Így hát szorgalmasan keresgéltem valamit, amibe beleköthetek és megbüntethetem miatta. Végül megtaláltam. A bal lába kisujján kissé elmosódott a lakk, valószínűleg hozzáért valamihez, amikor még friss volt és nem vette észre.
Ha nem kifejezetten ilyesmit keresek, valószínűleg én magam sem vettem volna észre, de így egyenesen kapóra jött.
A nagyobb hatás kedvéért fel is hördültem.

- Ááááááááúúúúúúúúúúúú! – tört fel mélyen a torkomból a hang, valami olyasmi, amit egy súlyosan, de nem életveszélyesen megsebesített kafferbivaly bika hallathat, közvetlenül azelőtt, hogy szarva hegyére tűzi a pancser céllövőt. Aztán minek utána párszor a levegőbe dobta és minden esetben a szarvaival kapta el, jöhet a paták végjátéka – így jár, aki nem céloz megfelelően.

A Kedvesnek ismerős volt a hang és azonnal, elemi erővel tört ki belőle az életösztön.

- Mi történt, Uram?!

Ez bizony szarvas hiba volt – hogy az előző hasonlatnál maradjunk, - hiszen a nagy nehezen megtalált hiányosság mellé rögtön kreált egy még sokkal súlyosabb fegyelmezetlenséget.

Nem is hagytam szó nélkül. Belemarkoltam abba a gyönyörű sörényébe és úgy meghúztam, hogy csaknem felemeltem térdelő helyzetéből. A fejét magam felé fordítottam, hogy a szemébe nézhessek.

- Ki engedte meg, hogy megszólaljon?! – a tekintetem mélyen az övébe fúrtam és sziszegve köptem a szavakat.

Azt hiszem, még sosem látott ilyennek, ezért egy kicsit tényleg inába szállhatott a bátorsága. Megadóan lehunyta a szemét – és nem követte el azt a hibát, hogy válaszoljon a költői kérdésre.

Még mindig a markomban volt a hajkoronája, ezért, hogy éreztesse vele felháborodásom mélységét és az elkövetett bűn súlyát, annál fogva rántottam az asztalhoz.

- Nem kötözöm meg, de ha csak meg is moccan, megduplázom a büntetését!

Akkurátusan beállítottam az asztalhoz, lábak terpeszbe, kéz a lap szélén, aztán megismételtem az iménti felszólítást, mintegy nyomatékosításként.

- Ha meg merészel moccanni, megduplázom a büntetését, mint mondtam!

Nem volt teljesen alaptalan az utasítás sulykolása, Cs. ugyanis szerette megdörzsölni az én barbárságomnak kitett alkatrészeit egy-egy ütés után – nos, ez most meglehetősen súlyos következményekkel járt, jóllehet nem volt lehetetlen.

Emellett némi játékteret is nyújtott számára, hiszen ha kevesellette, amit kapott, elég volt megmoccannia és máris örülhetett az új adagnak.
A büntetés mértékét – az ütések számát – szándékosan nem közöltem vele, ez viszont nekem nyújtott nem kevés manőverezési lehetőséget.

Kézbe vettem a korbácsot és a háta mögé álltam. Újabb kis aljasság következett, a Drágám már teljes akaraterejével felkészült arra, hogy most megkorbácsolom és mozdulatlanul kell tűrnie – ám elsőre nem ütést kapott, csak végig cirógattam a hátát a korbács szálaival.
A hatás nagyobb volt, mintha lesújtottam volna a selymes bőrre. (folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.