vcup

#852 | 2010. 05. 10.

:-) akkor jó ... de talán nem adok-kapoknak mondanám, inkább pont ez a baj, hogy adok-kapok jelleget öltött, inkább a kölcsönösség, a viszonosság az alapja egy jobb megközelítésnek

vanilla

#851 | 2010. 05. 10.

Tudom, ez egy adok-kapok.
Időnként átkozom a háborúk korát, amikor a nőknek kellett felvenni a nadrágot. Az emancipáció tévedés ne essen, sok jót hozott, de vele veszni hagytak a társadalmak sok értéket.
Értem, szeretem, elvárom, mert a nőiesség kiteljesedése a férfi tiszteletén is alapul.
Máskülönben, a bejegyzésem egy tegnapi vita kapcsán fogalmazódott meg bennem, ahol annyira elszálltak az indulatok, hogy elfelejtették, elfelejtettük ezeket az alapokat, oda-vissza. Remélem, az érintettek, kicsit később megbékélnek. Az én poharamban már tiszta a víz. :)

vcup

#849 | 2010. 05. 10.

... és ebben az a legszörnyűbb, hogy már a nők sem értenek a gesztus elfogadásához (bocsánat, erősen általánosítottam) ... nem tudnak úgy odaállni, hogy feladhassam a kabátjukat, várják, hogy kezet nyújtsak, a szavamba vágnak, és előre bemutatkoznak ... és akkor még csak az elemi udvariassági formák kölcsönös ismeretéről beszélek, amit vagy hoz az ember von haus aus, azaz nagyjából mindenkinek megtanítják otthon, férfi- és lánygyereknek egyaránt ... nem említem a munkahelyi megbeszélésen aljasul hátbaszúró, orvul támadó sárkányokat, akik olyasmiket találnak emancipáltan normálisnak, morálisan elfogadhatónak, hogy férfitől életemben nem tapasztaltam :-)