Bejegyzések idő szerint
2011. 07. (1)
2011. 05. (2)
2011. 03. (1)
2011. 02. (1)
2011. 01. (1)
2010. 11. (1)
2010. 10. (2)
2010. 09. (2)
2010. 08. (2)
2010. 07. (3)
2010. 06. (4)
2010. 05. (6)
2010. 04. (3)
2010. 03. (8)
2010. 02. (4)
2010. 01. (11)
2009. 12. (5)
2009. 11. (6)
2009. 10. (1)
2011. 05. (2)
2011. 03. (1)
2011. 02. (1)
2011. 01. (1)
2010. 11. (1)
2010. 10. (2)
2010. 09. (2)
2010. 08. (2)
2010. 07. (3)
2010. 06. (4)
2010. 05. (6)
2010. 04. (3)
2010. 03. (8)
2010. 02. (4)
2010. 01. (11)
2009. 12. (5)
2009. 11. (6)
2009. 10. (1)
Felfokozott érzékek állapotában...
Megjelent: 2010. 03. 24.
Érdekes dolog a tűréshatár…
Több szempontból bizonyított a tény, hogy a nők tűréshatára nagyobb, mint a férfiaké. Miért, mitől, ezekbe most nem célom a beletúrás. De tény, hogy a negatívumokat a nő tűri / kibírja (pl. fájdalom), a férfi pedig egyszerűen kikapcsolja az agyát ebben az irányban. (durván általánosítottam)
Az is tény, hogy a női fizikum sokkal finomabbra van hangolva: testük érzékenyebb, ugyanazon ingert sokszor másképp / erősebben élnek meg mint mi, férfiak.
De mit is akarok kihozni:
Reggel egy kedves hölgybarátommal ( Moira ) értekeztem s felvetődött egy érdekes kérdés:
Mennyire lenne durva akkor játszani egy submisszív nővel, amikor már érzi a következő menses-ét de még „nincs meg neki”? Amikor szinte robbanásig feszül lénye? Amikor fokozottan érzékeny az ingerekre, testének porcikáit úgy érzi, mintha nem is lenne rajta bőr…mikor sokkal sérülékenyebbnek, kiszolgáltatottabbnak, gyámoltalanabbnak érzi magát, mint általában. Egyes hölgyek még tisztátalannak is…
Moirával alkotott közös véleményünk szerint ilyenkor a nővel sokkalta felfokozottabb hatású, egyeseknél már-már "pszicho" játékot lehetne játszani. Mind fizikailag, mind lelkileg.
A legtöbb nő teste tapasztalataim szerint egészében „egy erogén zóna”. Rengeteg módon izgalomba lehet hozni…gondoljunk csak a legegyszerűbbre, a simogatásra / cirógatásra…szinte minden porcikájukon hatásos.
De…mit érezhet a hölgypartner, ha akkor stimulálják az idegeit, amikor a szokásosnál is jobban ki van hegyezve a bejövő ingerekre? (pl. ilyenkor egy játék csipeszekkel…huhhh…)
Én személy szerint elképzelni nem tudom, hogy milyen érzés lehet ennyire felfokozott érzékekkel átélni mindezt. De én férfi vagyok…a nő pedig nő…jöjjenek hát Moira gondolatai:
„A vörös lobogó felvonása előtti pár napban a nő világa felborul. A hormonok olyan együttes játékának lehetünk elszenvedői, mely során az érzelmek egész skáláján át kell esnünk: lelkileg instabilak leszünk, ingerlékenyebbek, kiszolgáltatottság érzetünk nő, elesettség érzet, törékenység, érzékenység, olykor lehangoltság, szorongás, netalán tán levertség.
Ezekhez a lelki szimptómákhoz hozzájönnek a fizikai tünetek, amik közül a férfiak számára legismertebb a mellek feszülő fájdalma és az alhas gyötrelme.”
Kíváncsiak vagyunk, hogy vajon ezt a robbanásig feszülő pillanatot valaki - legyen az dom vagy domina - kihasználta e? Játszott e már valaki úgy, hogy szinte érezte azt a feszültséget, mit nem ő teremtett jelenlétével és tetteivel, s meglovagolta ezt a természet szülte különös helyzetet. Veszélyes, ez kétségtelen, s a játék egy fontos momentuma itt fokozottan érvényes: a domináns fél figyelje és ismerje a másik fél reakcióit…s vegye észre a határokat.
Bizarr is talán kicsit eme közös blog témája, de érdekelne ki mit gondol erről.
Megélte már valaki? (akarva-akaratlanul) Vagy ha nem hát mit gondol?
Több szempontból bizonyított a tény, hogy a nők tűréshatára nagyobb, mint a férfiaké. Miért, mitől, ezekbe most nem célom a beletúrás. De tény, hogy a negatívumokat a nő tűri / kibírja (pl. fájdalom), a férfi pedig egyszerűen kikapcsolja az agyát ebben az irányban. (durván általánosítottam)
Az is tény, hogy a női fizikum sokkal finomabbra van hangolva: testük érzékenyebb, ugyanazon ingert sokszor másképp / erősebben élnek meg mint mi, férfiak.
De mit is akarok kihozni:
Reggel egy kedves hölgybarátommal ( Moira ) értekeztem s felvetődött egy érdekes kérdés:
Mennyire lenne durva akkor játszani egy submisszív nővel, amikor már érzi a következő menses-ét de még „nincs meg neki”? Amikor szinte robbanásig feszül lénye? Amikor fokozottan érzékeny az ingerekre, testének porcikáit úgy érzi, mintha nem is lenne rajta bőr…mikor sokkal sérülékenyebbnek, kiszolgáltatottabbnak, gyámoltalanabbnak érzi magát, mint általában. Egyes hölgyek még tisztátalannak is…
Moirával alkotott közös véleményünk szerint ilyenkor a nővel sokkalta felfokozottabb hatású, egyeseknél már-már "pszicho" játékot lehetne játszani. Mind fizikailag, mind lelkileg.
A legtöbb nő teste tapasztalataim szerint egészében „egy erogén zóna”. Rengeteg módon izgalomba lehet hozni…gondoljunk csak a legegyszerűbbre, a simogatásra / cirógatásra…szinte minden porcikájukon hatásos.
De…mit érezhet a hölgypartner, ha akkor stimulálják az idegeit, amikor a szokásosnál is jobban ki van hegyezve a bejövő ingerekre? (pl. ilyenkor egy játék csipeszekkel…huhhh…)
Én személy szerint elképzelni nem tudom, hogy milyen érzés lehet ennyire felfokozott érzékekkel átélni mindezt. De én férfi vagyok…a nő pedig nő…jöjjenek hát Moira gondolatai:
„A vörös lobogó felvonása előtti pár napban a nő világa felborul. A hormonok olyan együttes játékának lehetünk elszenvedői, mely során az érzelmek egész skáláján át kell esnünk: lelkileg instabilak leszünk, ingerlékenyebbek, kiszolgáltatottság érzetünk nő, elesettség érzet, törékenység, érzékenység, olykor lehangoltság, szorongás, netalán tán levertség.
Ezekhez a lelki szimptómákhoz hozzájönnek a fizikai tünetek, amik közül a férfiak számára legismertebb a mellek feszülő fájdalma és az alhas gyötrelme.”
Kíváncsiak vagyunk, hogy vajon ezt a robbanásig feszülő pillanatot valaki - legyen az dom vagy domina - kihasználta e? Játszott e már valaki úgy, hogy szinte érezte azt a feszültséget, mit nem ő teremtett jelenlétével és tetteivel, s meglovagolta ezt a természet szülte különös helyzetet. Veszélyes, ez kétségtelen, s a játék egy fontos momentuma itt fokozottan érvényes: a domináns fél figyelje és ismerje a másik fél reakcióit…s vegye észre a határokat.
Bizarr is talán kicsit eme közös blog témája, de érdekelne ki mit gondol erről.
Megélte már valaki? (akarva-akaratlanul) Vagy ha nem hát mit gondol?
Hozzászólások
Személy szerint, ha valaki megpróbálná az azt megelőző napokban feszegetni a határaimat, annak valószínűleg neki ugranék. Már amennyiben nem vagyok lekötözve :D
Ilyenkor annyi feszültség van az emberben...szerintem én nem viselném túl jól.
Szerintem is inkább a férfiakat taszítja,és nem a nőket. Na nem mintha nem lenne a helyzet bizarr, megalázó, extrém és kiszolgáltatott (bár nekem ebben pont ez ami izgató),...ha a társunkat nem taszítja, és tudja kezelni, használni és kihasználni ezt a helyzetet, bizony nagyon maradandó élményben lehet részünk.
Nekem szerencsém van, megfelelő társra leltem ebben (is).
Volt szerencsém..és nem csak azokon a bizonyos előtte lévő napokon...:-D
Én inkább szeretek mindenkit elkerülni a télapót megelőző egy-két napon, mert ilyenkor egy nem a megfelelő helyen elejtett szó, és a másiknak annyi... Meg nekem is... mécses eltörik, világ vége közeleg.
Amikor viszont megérkezik, százszor jobban kívánok mindent, mint egyébként... azonban a férfiak jó részét ez az állapot taszítja.