Szilen

#10878 | 2012. 02. 24.

A hozzászólás válasz erre: #10874

Én tudom,hogy nem vagyok jó sub,mert makacs vagyok.
De ennek megoldására vannak a Domok! :-))

#10874 | 2012. 02. 24.

A hozzászólás válasz erre: #10849

Értem. Ez is egy álláspont. Talán pont itt a marginnációs vonal a sub és a dom nézőpontja között! :-DDD

Szilen

#10849 | 2012. 02. 23.

A hozzászólás válasz erre: #10847

Aki ismer az tudja,hogy ha mindig egy hiányosságomra "hívják fel a figyelmem" azért sem változtatok rajta!
Így mindig van valami jó téma amiről lehet írni,kinevetni miatta és ha ezzel örömet tudok okozni már jó napom van!!

nyilasmisi

#10848 | 2012. 02. 23.

Hát igen a helyesirás örök téma marad pedig nemszületet mindenki nyelvész profeszornak,max.néhányan azzá lettek. De én erre azt mondanám Ne itélj,hogy ne itéltethes.:)

#10847 | 2012. 02. 23.

Egyáltalán nem erről van szó, csak szerintem bármilyen értékes is egy gondolat azt agyon lehet csapni triviális helyesírási hibákkal. Ez nem azt jelenti, hogy csak ez marad meg az emberben, - bennem legalább is nem - de nagyon le tudja rontani az összképet. Mindenkinek vannak hibái, fogyatékosságai, nekem is sok van minden bizonnyal. A gond nem itt van. Szerintem a probléma akkor kezdődik amikor a hibáinkból erényt próbálunk kovácsolni.
Én nem sértő célzattal szóltam önnek, pont azért írtam privát levélben, hogy segítően szóljak, de.... nem kívánom magyarázni...

Szilen

#10846 | 2012. 02. 23.

A hozzászólás válasz erre: #10845

Ha az írásaimbòl csak a hiba maradt meg az kicsit elszomorít. Én nem a hibákat keresem a glogokban vagy a hozzá szólàsokban.
Be mostantól még a hozzá szólásaimat is helysírás ellenőrzőn nézem át. Biztos a ziher alapon!!

#10845 | 2012. 02. 23.

Én voltam a bűnös, a következő privát levéllel:

Kedves Kisasszony!

Ha meg nem bántom :

saját és nem salyát!

Köszönöm.

Szilen

#10832 | 2012. 02. 22.

A hozzászólás válasz erre: #10831

Nem sértődtem meg.
De nem barát írta,ha barát írja nem gond.
Ő ismer és elfogad ilyennek,még ha el is írok valamit.

No_Dreams

#10831 | 2012. 02. 22.

Kedves Szilen! (és egyedi) Bár nem tudom ki és milyen hangnemben írt neked helyesírás ügyben, de engedj meg nekem egy gondolatot:
Mindannyiónknak megvannak a maga hiányosságai, amelyekkel vagy tisztában vagyunk, vagy nem. Te tisztában vagy a sajátoddal.
De az a barátság félreértelmezése, amikor a barátunkat olyasmiben támogatjuk, amiről ő maga is tudja, hogy hiányossága. Szerintem az szeret engem igazán, aki nem gúnyolódva, nem rosszindulatúan, hanem szeretettel tud figyelmeztetni a hibáimra.
És ha ezt képes vagyok szeretetből el is fogadni tőle (ahelyett, hogy erényt akarnék kovácsolni a hiányosságomból) akkor beszélhetünk valódi barátságról.

(És csak remélni tudom, hogy ezért most nem bántódsz meg, mert a legkevésbé sem rosszindulat íratta ezt velem.)

egyedi

#10822 | 2012. 02. 22.

Lehet, ő meg nem tud olvasni:))