Igaz történetek,élménybeszámolók

BDSM Fórum » Igaz történetek,élménybeszámolók

#5324 | 2008. 08. 18.
filo drága:

azt mondjak, az ego kiütközik :)) nekünk nem is kellett zene, elegendő a sajat hangunk:))ilyen a jo domina-dom, pláne ha több is akad belőlük!

ami engem illet az ossian és a metalica a favorit.
Talán még jöhet a depeche mode.

Ám meglepő és mulatságos: mint helyi M.L. a szalonzenét is szeretem, végulis tánctanár -is- lennék :DD
Ezt az utobbi tulajdonságomat "imádja " éppen a jó kutyuskam is... muszaj neki :))

mitöbb: ha MISTRESS Akascha-m hívna, még lehet, hogy meghallgatom azt a serit is...de ezt csak vele. :))

sztem sem jó cicusunk, de legkevésbé MISTRESS akascha-nk sem tókingol...sőt sztem a dupla kávé sem pont az ő világuk, tehat legközelebb zenélhetünk is :)

Viszont BB és hinata zenei izlését megsaccolni sem tudom :)kiváncsi is lennék ám!

üdv: M.M. alias M.L. de csak nektek :) /gyanitom ezt már a sírig hallgatom majd hihi/
cupp.
#5318 | 2008. 08. 18.
Most jövök rá,hogy a buliban annyira jól elvoltunk a saját hangunkkal,hogy el is felejtettem valami aláfestő zenét,pedig ahogy elnézem,lenne közös érdeklődés...cicus (aki nem rossz)bírja a tanksapkát,te is idézgetsz,és sanda gyanum,hogy Akasha sem a "seri seri Lady"(-mistressdominaűrnőnéni)-re rázza,bár egy rohadt tetkót nem láttam rajta,mert majrézik tőle...:-P
#5304 | 2008. 08. 18.
Csak épp Ladymistressdominaűrnőnéni avatáson nem kendőt kötnek a nyakába,csak befűzik a nyakig érő bakancsát...
#5298 | 2008. 08. 17.
:DDDDDDD

palanta: azééé befizetnék a látványra: te mint switch pasi!
huhhaaa a végén még submistress l leszek!

filo: a hair felulmulhatatlan: legalábbis edig ezt gondoltam... neked sikerult :))
nem kis teljesitmény ám :)

Kifejezetten a winchesteri tanulmány szerint:
ugy mint régen a kisdobos,s majd kinovi magat a gyerek úttörövé;
mátol a bébidominamistresssub a kisdobos rang:a kezdoknek.
a haladok: ok mar lehetnek az általad nevezett:Ladymistressdominaűrnőnéni-k, mint úttörők.

A folytatásban szamits ránk!
üdv: M.
#5297 | 2008. 08. 17.
Szia Mistress"L"! :-P :-D
A "Winchester England..."egy jó szám a Hair-ből,bár Bukovsky talán nem a mistress-képzőbe járt...de ha legközelebb kórusban énekeljük,és áhítattal isszuk a korával megyegyező tapasztalattal rendelkező bébidomina szavait(már 2 évesen olyen volt,mint az agresszív kismalac:_Adrika,kakilni kell?hozzam a bilit?-Nem kell!!!:-)),talán perfekt Ladymistressdominaűrnőnéni lesz belőlünk...:-)))
Részünkről a szerencse megismerve hasonszőrű népeket,semmi értelmeset nem alakítva,de feletébb jól szórakozva múlattuk a tegnapi napot.De mint mondtam,ennek lesz folytatása,és ezt vehetitek fenyegetésnek!:-D
#5296 | 2008. 08. 17.
Misztresz Lófasz, én is gyűjtök már a winchesteri bentlakásosba, hátha kihozzák belőlem a szunnyadó dominát - vagy a switch férfit... :-DD
#5295 | 2008. 08. 17.
Talan ezt hivjak az erzekek harcanak:)
Neha en is eljatszom a gondolattal, milyen lehet egy switch-el..(magam is az vagyok) harcba szallni:)
#5289 | 2008. 08. 17.
Egy kicsit könnyedebb történetet mesélek el, hogy oldódjon valamelyest a hangulat...
Pár éve összejöttem egy pici, szolíd kinézetű alteros bölcsészlánnyal (illetve akkor még csak bölcsészjelölt végzős gimnazista volt).
Csak futó kísérlet volt kettőnk közt, egy pár hét után nem vette fel a telefonját mikor hívtam... De futó kísérletnek elég emlékezetes. :)
Valahogy az első randinkon elkezdődött már valami, amikor csókolóztunk, egyszer csak szabályosan lenyomta a nyelvét a torkomig, úgy hogy az már tulajdonképp kellemetlen volt - ettől függetlenül hihetetlenül élveztem az agresszióját, de nem akartam behódolni, mert féltem hogy akkor elveszíti az érdeklődését, szóval én is viszonoztam a támadást nyelvvel, harapással... :)
Az lett a vége hogy amolyan közmegegyezés volt köztünk hogy pusztán kedvességből fájdalmat okozunk egymásnak. Egyszer mikor sétáltunk, és én a hajába túrva simogattam a fejét, gondoltam egyet, rácsavartam egy jó nagy adag hajra a kezem, tiszta erőből hátrarántottam a fejét és megcsókoltam. Nem sérelmezte, utána ő is belemarkolt a hajamba... :)
Máig szívesen gondolok vissza rá. :D Volt valami különleges erő ebben a kölcsönösségben.
#5288 | 2008. 08. 17.
talán ide ilik: végre megismertem néhanyunkat személyesen is tegnap.
Kijelenthetem, hogy nagyon örülök, hogy ilyen klassz, és fantasztikus emberek is vannak közöttünk!
Örülök, h megismertelek/megismertünk titeket!
Gyerekek: élmény volt, rég nem röhögtem ennyit, és ilyen jót.
Mindemellett ha valaki majd tud valamit a winchesterrol, irjon nekem bátran, érdekel :DDDD sztem két haonap mulva is vigyorogni fogok. :)
üdv: M.M.
#5279 | 2008. 08. 16.
Köszönjük MrHyde!

.. és Lillane, jó hogy megtörted a csendet.
#5270 | 2008. 08. 16.
MrHyde! Valóban nagyon szép és megható...
#5264 | 2008. 08. 15.
nem dramai volt, hanem szép...igazan.
#5235 | 2008. 08. 14.
Sziasztok!
Elnézést, ha túl drámai lettem. Lehet, hogy hülye dolog volt ezt megírni, és ide föltenni. De már megtörtént. Egy pillanatra találkoztunk Vele, és ez inspirált.
Aki él éljen, ne szomorkodjon, élvezze és tegye, ami szeretne. Semmi visszafogás, semmi méricskélés. Élj és égj! És ne kétségbeesésből, mert az egész cirkusz örökké tart, nem múlik el semmi, csak a pillanat! :-D
#5218 | 2008. 08. 13.
kedves Mr.Hyde!
ez .... elmondhatatlanul gyönyörű! köszönjük!
#5212 | 2008. 08. 12.
Mr.Hyde:igen ez mementó, s az ÓDA: még így prózában is több, mint mély.Nem ide illő jelző, de a valóságalapú megemlékezés magávalragadó...
#5205 | 2008. 08. 12.
itt sem csalatkoztam.-)MrHyde:-)
#5200 | 2008. 08. 12.
Amit itt írok, lehet, hogy távoll áll a hirdetésem szellemiségétől, de szerintem mindeki egy kicsit skizó. Nem feltétlenül egy történetet írok, inkább megemlékezést.
Amikor az utcán sétáltunk, felém fordultál, és azt mondtad, hogy tegyek a testeddel bármit, csak működőképes maradjon, nem is tudtad, mi az a BDSM. Azt is csak kifinomult érzékeiddel sejtetted: ez engem érdekel. Soha nem tudtad meg, hogy léteznek egyáltalán ezek a betűk így egymásmellett, de nem ez számított. El voltál bűvölve, és rajongásod engem is elragadott. Más világból jöttünk, de kiegészítettük egymást. Ezerszer őszintébb voltál bárkinél, akit ismertem. Vállaltál mindent, sőt te ajánlottad fel, mielőtt a fejemben egyáltalán felbukkant volna. Tudom, hogy nem a te ötleteid voltak, de te éreztél engem. A barátnőd áthívása egy görbe estére, az önzetlen örömszerzésed megnyilvánulásának ékes példája volt. Meglepően ártatlan voltál. Orgazmus közben azt sikoltottad: szűzanyám elkárhozok! És elég sokat sikoltoztál. Kis albérletünk környezetének tuti kedvencei voltunk, annyit zengett a lépcsőház. Még akkor is élveztél, mikor a farkam szoptad, volt hogy hétszer egy nap. Úgy tartottad a kezedben, mint amikor egy kisgyerek csodás játékot kap. Azt mondtad, ha szomorúnak látlak, erőszakoljalak meg. Bejött. Tökéletes antidepresszáns. Letepertelek, és elvertem a puncidat, csavargattam ajkait, míg te nyaltad a fenekem extázisban. Aztán jó alaposan megdutam a puncid és a popsid a hajadba markolva, csodás melleiddel játszva. Lányod reggel panaszolta, hogy kicsit sokáig tartott. Azt gondolta tíz perc, és lerendezzük egymást, aztán alhat, de hogy egy óra múlva is tart, arra nem számított. Na persze néha arra ébredtünk, hogy szeretkezünk és senki nem tudja ki kezdte.Mivel ápolónő voltál előkerültek a tűk is egy csomagból, és rájöttünk, nem csak Szűzmáriának gyújtunk gyertyát. Úgy fogtad a farkam mint egy szentséget, az izgalomban lehullott minden szemérem. Dugtunk kolostorban, tömegszálláson észrevétlenül, berántottál a vécébe egy gyors szopásra. Megőrültünk egymásért. Aztán jöttek a komoly fájdalmak, melyek már nem a kéjt szolgálták. Szégyellted elesettséged, alig akartad elfogadni, hogy beemeljelek a kádba, és fürdesselek. Annyira figyeltél rám, hogy bár tudtad, menned kell, értem mégis megpróbáltál maradni. Csak akkor engedted el a tested, amikor végre ezt megengedtem neked. Könnyedén léptél át a Határtalan Fény Buddhájának tisztaföldjére, de remélem nem maradtál ott és tovább léptél a Rézszínű hegyre, ahol egyesülésben keresik a teljes megvilágosodást a hozzánk hasonlók. Ott találkozunk! Hiányzol!
Amit te tudtál, az ritka: önzetlenség, ártatlanság. Nem azért adtad fel magad nekem, mert hátsó szándékaid voltak. Nem te akartál irányítani, de érted mindent megtettem. Örökre tiéd az ÓDA!
#4345 | 2008. 07. 03.
Nem is lehet annál szebb, és tartalmasabb élete a " mi fajtánkbeli" embereknek, (legyen az bármelik oldalon,) mint mikor megtalálja azt a párt, akivel életének ezt a részét is megoszthatja...
#3687 | 2008. 06. 13.
Gratulálok Dolor! :)
Aztán vigyázzatok egymásra, ha már eddig sikerült :)
Üdv: Erzsi (és Gábor)
#3666 | 2008. 06. 11.
Köszönjük szépen mindenkinek a jókívánságokat !
#3654 | 2008. 06. 11.
palánta: köszi! :D
#3653 | 2008. 06. 11.
piazzapár,

nektek is nagyon örülök:))
#3650 | 2008. 06. 11.
Sziasztok!

Előszőr is:
DoloR és sunwu: szívből gratulálok!
Jó olvasni, hogy vannak, akik nem adták fel, és megtalálták, akit kerestek.

Hála istennek én is elmondhatom ezt magamról/magunkról!
már nagyon rég összetartozunk, de nemsoká "papírunk is lesz róla" :D összeházasodunk, nagyon nagyon rövidesen! :)

ugyhogy csak bátorítani tudok mindenkit!

sok sok csalódás éri az embert ha a BDSM világában él( s még enélkül is) de van értelme folytatni, s enm feladni!

üdv:piazzapar
#3645 | 2008. 06. 10.
Végre vmi örömtelit is olvashatok :) Gratulálok DoloR és sunwu :)Remélem nagyon sokáig tart az örömötök :)
#3643 | 2008. 06. 10.
gratula:-))
#3642 | 2008. 06. 10.
:)
#3641 | 2008. 06. 10.
Szombaton megváltozott az életem,rab lettem.
Rabja lettem a rabnőm gyönyörű pici barna szemének.
Imádom. Imádom, ahogy néz félelemmel, szeretettel, fájdalommal tele az egész lelke tükröződőt benne, és remélem azokat az érzelmeket én váltottam ki nem csak az ágy kényelmetlen matraca.
Hát végül csak megtaláltam, akit kerestem. vagy nem kerestem de megtaláltam,vagy ő talált meg engem ,annak ellenére, hogy kétszer kihajított mégis ő az, aki kell, nagyon szeretem.
Jól esik, hogy nekem adja a bizalmát, hogy az enyém, a tulajdonom, hogy minden titkos vágyát teljesíthetem vadakat és perverzeket, mert izgat, mi jár a fejében.
Köszönőm a szombatot és a vasárnapot DoloR.
Drága rabnőm szeretlek.
#557 | 2007. 06. 22.
Sziasztok.
En Antonio vagyok panaszkodot nekem a haverom az iskolas remelem ismeritek hogy kidobtatok ott az oldalrol es nagyon nem szep dolog de en mondtam neki hogy nem neki valo az oldal mert hogy meg kiskoru.
#552 | 2007. 06. 21.
Mandarin: :-)) Köszi!
Erzsi
#551 | 2007. 06. 21.
Csodálatos :)))) Elég baj.. bár... :)
#548 | 2007. 06. 21.
Zsika: te kitörölhetetlen vagy, elmúltál 18!!! :D
#547 | 2007. 06. 21.
Erzsikém:)
Te vagy az ész:)
Tökéletesen igazat adok Neked:)
#546 | 2007. 06. 21.
Bíztató.. lehet, hogy végre engem is sikerül? :))

#544 | 2007. 06. 21.
Moncsi, Zsika, MrMazo: egy másik fórumon a törléséről folyik a szó éppen. Igaz, hogy Pixie szerint két nap múlva megint regisztrálni fog, de addig is: ne reagáljunk a hozzászólásaira, ne vegyünk róla tudomást, tekintsük nem létezőnek. Végre talált egy helyet a szerencsétlen, ahol a nyomi félmondataira reagálnak. Mi ez ha nem maga a siker? Vegyük el tőle a sikerélményt és nem jön többet...
Iskoláson kívül mindegyikőtöknek puszi: Erzsi
#513 | 2007. 06. 19.
Zsika: épp ez az!!! nem lehetne vmit tenni?? hiszen alig 15 éves!!! Pixie!! ez nagy baj! Tegyünk már vmit, hogy a gyerekek ne lehessenek itt!
Bár lehet hogy naiv kérés...
#509 | 2007. 06. 19.
MrMazo.. a helyzet sokkal rosszabb. A reglapja alapján a srác fiatalkorú. Talán nem is érti hová került? :((
#504 | 2007. 06. 19.
Ne is Foglalkozzatok vele. Nagyon okosnak hiszi magát. Holnap talán már a Paksi Atomerőmű Maghasadásért felelős Igazgatójának is tanácsot fog adni! Ez csk romlani fog, amikor elhatalmasodik rajta a számítógép és mobiltelefon fóbia.! Reméljük, addigra leszokik rólunk!!
#503 | 2007. 06. 19.
Iskolás: Azért kíváncsi lennék, miért vagy itt? Vagy a nem normális Rád is vonatkozik?
zsika
#502 | 2007. 06. 19.
Iskolás: az itt lévő férfiakat miért tekinted normálisnak? Ugyanolyan perverzek, mint mi. Tudod: zsák a foltját... És inkább maradj addig az iskolapadban, ha normális központozással és fogalmazással nem tudsz összehozni egy összetett mondatot. Ha agyátültetés is lesz, talán lesz esélyed.
Üdv: Erzsi
#501 | 2007. 06. 18.
tudjátok mit?
IMÁDOK NEM NORMÁLIS LENNI!!!
még mindig jobb őzgidaként ugrálni, mint a birkanyájban bégetni a többi x100 birkával!!
#500 | 2007. 06. 18.
iskolás:
nem hiszem, hogy jogod lenne elítélni bárkit is. Tudod, intelligens ember amit-akit nem ismer arról nem mond véleményt. Egyébként egy kérdés: amennyiben szerinted nem vagyunk normálisak, mégis te mit keresel itt??egyáltalán, 15 évesen, mit csinálsz te itt????

pixie: nem kellene korhatárhoz kötni a jelenlétet?? ez a gyerek alig 15 éves!!!!
#497 | 2007. 06. 18.
en szerintem amit muveltek nem normalis nokre vonatkozik mert amit tik muveltek az egyszeruen nem normalis
#488 | 2007. 06. 12.
kissub:
Remek történet, köszönöm mindem "Domináns" nevében. Úgy érzem sokak tanulhattak belőle
#484 | 2007. 06. 12.
jogos. -bár nem nagyon tetszik a dolog...!- zsbibaba.
na.M.
--
amit irtál Embom az viszont kifejezetten tetszik! ;)
#481 | 2007. 06. 12.
Helló kissub!

Jó az írásod!
Nemcsak az esemény, amiről szól, hanem a stílusod is!
Szia : Tartóskapcso
#480 | 2007. 06. 12.
Huuuu.....
Megigértem,hogy kommentálom,de nem csak azért mert Moncsi(m) az AKI,hanem én is igy látom jónak!!
Köszönöm :-) kedvesek voltak a mondatok,,söt...de ezt majd személyesen!

Köszönöm a perceket amik óraknak tünnek,az órakat amik napoknak,és a napokat amik éveknek!CUPP ÉRTE!

És mindenkinek aki olvasta/olvassa a sorainkat csak annyit kívánok,hogy éljék át mindezt amit MI mostanában átélünk!Nincs lehetetlen,föleg ha keresitek azt akivel egy egészet alkathattok!

Irhatnám azt hogy ez legyen követendő példa mindenkinek,de nem teszem....csak még annyit hogy NE VEGYE KEDVETEKET A SOK KAMUS....
Sok sikert mindenkinek!!

Moncsim,az elözö levélkéjében:ZSBIBABA-ra gondolt,csak egy picit elrontotta a nick-nevet.

#470 | 2007. 06. 11.
ok baby, bocsi, valoban sz-ul irtam le a nick neved! tehát: elsősorban a legigazabb barátnak szol- de mindenki másnak is-:DDD amit alább irtam.
Ő pedig ZSEBABA.
na. cuppppp
#469 | 2007. 06. 11.
Üdv Kedves Mindenki, és Kedves Barátaim!
Természetesem Zsbabával az élen! :D
Szeretnék Veletek valamit megosztani, ami nagyon nagyon fontos számomra, és szerintem nagyon tanulságos lehet mindenkinek.

Tudjátok Ti is, milyen sokan keresünk, sokszor akár évekig, Partnert, Társat; nagyon sokunk akár a 24/7 fogalmát is ismerik és szeretik/szeretnék, de nagyon nehéz még az "átlagos" világban is megtalálni azt aki az "Ő" lehet. Hátmég itt....!! Igaz??

Akik ismernek, tudják, nem szoktam világgá kürtölni az élményeimet, érzelmeimet, de most megteszem, mert talán segíthetek ( segíthetünk ) nektek ezzel.
Valamint őszintén szólva nagyon boldog vagyok!! Életemben talán előszőr igazán! Pedig eddig sem voltam sem szűz kislány, sem apáca... :))! Elvált nőként, gyeremekkel.Domina aggyal...!Valamint nagyon sok nagyon komoly fájdalmakkal és csalódásokkal magam mögött.

Szoval, 24/7 -bár a saját fogalmaim szerinti- szinten keregéltem társat, partnert. Volt néhány igen rossz tapasztalatom is. Sokan félreértik a kifejezést: Domina. Kellene talán egy értelmező kéziszótár is...mielőtt jelentkezik valaki, szolgálatra.
Gondolom, értitek.

Ekkor -a lehető legrosszabb hangulatomban találva- jelentkezett Ő. Igaz, nem előszőr, hiszen beszétünk előtte is, üzenet, msn.. de valahogy nem ment akkor.
Ekkor rövidre zárva a felesleges köröket, telefonszám csere, és lesz ami lesz. Még az is megfordult a fejemben, hogy elég, nem keresgélek tovább, reménytelen, pláne 24/7-re...ááá!

Az első találkánk :) hmmm sajátos volt. Ő tudja miért mondom ezt. Sorry, de ezt nem részletezem, és nektek nincs is jelentősége. Lényeg: Teljesen normális, kedves, figyelmes, és úriember volt. (ez sem átlagos dolog, ami a gyakorlatot illeti!!!)
Este megbeszéltük: HOLNAP!

Hmmm kedveseim, az a HOLNAP életem legmeghatározóbb élménye volt, és valami csoda történt szerintem!
Amikor megérkezett. természetesen mindeketten feszültek voltunk, hiszen órák kellettek még, hogy...ami engem illet:tudtam, hiszen megbeszéltünk szinte mindent,azt is hogy tapasztaltabb mint én, tehát ez kicsit feszélyezett is.Igy természetesen erről tudott, hiszen igy korrekt.
De igy volt jo, hiszen pont ezért, mire eljutottunk odáig, hogy elkezdődőtt az együttlét, már minden sinen volt bennünk.A mivel, a hogyan, a meddig, már ment magától.
Azota eltelt pár nap híján egy hónap.
Az elején azt hittem, hogy nem fog menni, ugyanugy ahogy az eddigi "jelöltek" vagy nem igazi sub-mazok, és kidobom őket, vagy elmenekültek, szintén azért , mert nem csak "játék" ez számomra.
Ma már- főleg a tegnapi együttlétünk óta -és itt értsd: tegnap konkrétan csak beszélgettünk, s bár nagyon nem így terveztem, igy volt jó!!!- tudom, hogy ő az akire vártam, akit kerestem. Bízom benne, hogy Ő is úgy érzi, hogy megtalálta azt a Társat, és Úrnőt, akit eddig keresett. Úgy hiszem,-abbol amit tapasztatam, és abbol amit mondott- hogy Ő is így gondolja. ;)
Pont olyan, amilyennekelképzeltem az "ideálist". :)
Alázatos, odaadó, igazi szívvel-lélekkel sub-mazo.
Nyilvánosság előtt pedig fantaszitkus társ, és pasi a javábol.
Ajánlom neki, hogy a következő 40 évben ne is gondoljon más Úrnőre!! ÁÁ majd teszek róla, hogy eszébe se jusson! ;)))
Tehát tanulság kedves barátaim: KITARTÁS! Megtalálod a másik feledet,csak SOHA NE ADD FEL!!!
Hogy kiről beszéltem??? Érdekel,mi? :))
nos Ő Embo. ÉS AZ ENYÉM!
Sok sikert gyerekek!!!!

üdv:Moncsi
#344 | 2007. 05. 22.
Egy különös szeánsz...

Ismertem őt, sokat beszélgettünk, leveleztünk régóta. Az én Uram tudott róla, és nem szólt ellene. Úgy vélte, hogy egy dommal való beszélgetés nem lehet hátrányomra.

S. kemény kezű dom, és remek fényképész. Jóképű és titokzatos, így bizony elkövettem azt a hibát, hogy találkoztam vele.

Egy sörözőben ücsörögtünk, órákig beszélgettünk, és bizony én hagytam magam meggyőzni. Felajánlotta, hogy remek, művészi fotósorozatot készít rólam.

Az én Uram tudta és engedélye nélkül mentem el hozzá két nap múlva, a belvárosi, elegáns irodába.

Érdekes helyszín várt. A mennyezetről egy kampón hosszú lánc lógott a földig, mindenütt gyertyák égtek, és rafinált afrikai zene szólt. A kanapé előtt a földön bársonymatrac hevert, mellette tálcán üdítő, hamutartó, és keleti csemegék.

Elővettem a játékszereimet, melyeket magammal vittem. Sose használom a másét, ragaszkodom a saját bőr bilincseimhez, a korbácshoz, nyakörvhöz, szájpecekhez, és minden egyébhez!

S. kedvtelve nézegette, és megkért, a fürdőszobában vegyem fel a magammal hozott fehérneműket, a cipőt, és fessem ki magam.

Nem tagadom, akkor már tudtam, hogy különös élményben lesz részem!

Mire kiértem, már csak a gyertyák égtek, és hangosabbá, lüktetőbbé vált a zene.

S. az ablaknál állt, kezében jeges koktélospohár, melynek párját mosolyogva nyújtotta át.

Halkan és szépen beszélt, de határozottsága lenyűgözött, engedelmesen heveredtem le a matracra, és ő úgy helyezkedett el az alacsony kanapén, hogy a lába... a fényezett cipők olyan közel kerültek az arcomhoz, hogy éreztem a bőr illatát.

Beszélgettünk, a koktél bódító volt. A festészetet érintettük, a makrofotózást... és ő közben simogatott.

Később még egy koktél hozott, és jöttében mellém ejtette elegánsan a bilincseket, és a nyakörvet. Tudtam mi a dolgom, két perc múlva a bokámon, a csuklómon és a nyakamon éreztem őket.

Könnyedén fecsegett akkor is, amikor kézen fogott, és a lánc alá vezetett. A kezemeimet olyan magasra rögzítette, hogy csak pipskedve érintette a lábam a földet.

Ami utána történt, az leírhatatlan... Az első csapás a fenekemet érte. Éreztem a gumikorbács szálainak érintését a fenekemen, és a combomon. Ötöt kaptam, erősen, keményen ütött, meg se hallotta a sikolyaimat.

Beszélt közben is, akkor sem hagyta abba, amikor a bugyimba csúsztatta szépen manikűrözött kezét. Simogatott, és elégedetten állapította meg, hogy... pont ezt várta!

Mi tagadás, szégyeltem magam, éreztem, hogy nedves vagyok, nagyon nedves.

A csiklómat simogatta, és én éreztem, hogy jön... Idegennek tűnt a saját lihegésem, a mohó, feszítő türelmetlenségem. Élvezni akartam, hatalmasat, közeledtem hozzá, de ő a csúcs előtt leállított.

Újra ütött, és megint simogatott. Aztán csipeszeket hozott, az én csipeszeimet a láncon lógó féldrágakő nehezékkel.

Fájt, és ő közel hajolt, hogy lássa az arcomon a szenvedést. Nem szólt már ő sem, furán csillogtak a szemei a gyertyák fényében. Kiszáradt szájjal suttogta:

- Soha többé nem engedlek el...

És ütött újra, és simogatott, és ütött! Már folytak a könnyim, amikor a hatodik sorozat után átölelt, vadul mozdultak az ujjai, befejezte a művét.

Az élvezet vad volt, és hosszú. Nem evilágon jártam közben, az orgazmus úgy rázta a testemet, mintha áram alatt lettem volna. Hallottam, és nem ismertem fel saját hangomat...

Vigyázva emelt le a láncról, nem tudtam volna állni a lábamon. A matracra fektetett, leszedte a bilincseket, masszírozta a bőr által elnyomorgatott végtagjaimat, és suttogott... Értelmetlen csacskaságokat.

Kértem, hogy vegye le az öltönyét, de csak mosolygott, és beletúrt a hajába.

- Nem értesz te semmit...

Beszélgettünk még közömbös dolgokról, aztán lezuhanyoztam. Kértem, hogy ne jöjjön be a fürdőszobába. Beleegyezett.

Felvettem a farmeromat, lemostam az elkenődött sminket.
Elpakoltam a holmimat, ő pedig lekísért a taxihoz.

Ott, az utcán csókolt meg először. Volt abban valami fura, valami sokat sejtető, ahogy a két kezébe fogta az arcomat. Lágy volt az ajka, játékos.

Nem néztem hátra, nem integettem...

Az én Uram pedig a következő szeánsz napján egy idegen, aprócska karabinert talált az egyik bilincsem láncán...
#67 | 2007. 03. 22.
Úgy gondolom, hitelesebb, ha nem én írom le a találkozót, hanem a sub mesél az átélt eseményekről. Itt most M/f kapcsolatról volt szó (Dom férfi, sub nő).

******************************

Üdvözölek URAM és PARANCSOLOM!
Nagyon nehéz szavakba öntenem amit átéltem a tegnapi nap folyamán, de megprobálkozom vele. Elözmények. Mindig is imádtam a szexet, de tudtam hogy nekem ez nem elég. Ha módomban állt mindig játszadoztam magammal, igy tudtam élvezem a fájdalmat, és hogy nekem nem elég a" normál" szex, több kell, többet szeretnék. De nem igazán mertem bevallani magamnak, mert úgy gondoltam egyedül én vagyok így ezzel az érzéssel. Aztán jött a NET és rátaláltam olyan oldalakra amit álmomban sem gondoltam hogy létezik , és amiről én álmodozom az mind megjelent a szemem előtt képekben, leírásokban. Izgalommal nézegettem ezeket az oldalakat, mindig valami újat találtam ami felizgatott. Így találtam rád, ki szolganőt kerestél. Eszembe sem jutott /vagyis titokban álmodoztam róla/ hogy én is lehetnék a rabszolganőd. Mivel korban fiatalabb szolgát kerestél, így én nem is mertem írni, csak álmodoztam tovább. De te URAM megszólítottál egy levélben. Először nem is válaszoltam azonnal csak napok elteltével. Aztán jöttek mentek a levelek egymás után. Bár nehéz összeszednem az ilyen jellegű gondolataimat, mert minden nagyon új számomra. Több mindenkivel leveleztem egy időben, vagy is előtte, de a te nagyon megnyerted a tetszésem. Tudtad hogy mint kezdő gátlásokkal, félelemmel vagyok tele, de átsegítettél az első nehézségeken. Kiérződött a leveleidből, később a telefonon való beszélgetésből hogy egy figyelmes, megértő intelligens férfi vagy. Én kértem hogy egy állandó kontroll alatt szeretnék élni, addig is míg el nem jön a személyes találkozás /bár az igazat megvallva sosem gondoltam hogy ez létre jöhet/. Megpróbáltam a parancsaidat a körülményeimhez képest teljesíteni. Elsősoron a téged illendő megszólítás "URAM és PARANCSOLÓM" és a búcsúzás "alázatos és engedelmes rabszolganöd vagyok" esett nehezemre. Még csak leírni, de telefonon is elvártad tőlem. Sokszor hibáztam és megalázónak tartottam, ilyenkor rendre utasítottál és újab feladatot kaptam még ha emailban is, de örömmel izgalommal teljesítettem, azt hiszem elég jól beletanultam, mert szerettem volna megfelelni az elvárásaidnak, URAM. Mindig örültem ha egy feladatot megfelelően teljesítettem és ezért dicséretet kaptam. Bár te nem tudhattad, hogy tényleg megtettem-e, de be is kellett számolnom az átélt érzésekről. Elsősorban az első számú szabályt kellett megtanulnom "alázatos és engedelmes rabszolganőd vagyok URAM és PARANCSOLÓM, teljesítem minden kivánságodat, bármi legyen is az". Ezt sokszor kikérdezted telefonon. Eleinte döcögősen ment, de beletanultam, így már álmomból felébresztve is el tudom mondani.Mikor elérkezettnek találtad, kitűztél egy időpontot a személyes találkozásra, ami úgy tűnt nekem is megfelel. Addig is jöttek mentek a levelek napi rendszerességgel, benne különböző parancsok, feladatok amit örömmel teljesítettem a körülményeimhez képest. Megvolt az időpont de még akkor sem hittem igazán, hogy tényleg összejöhet, találkozhatok az URAMMAL. Gyorsan közelgett a kitűzött nap. Egyre inkább féltem, feszültnek éreztem magam, és ezt te is URAM kiérezted a telefonbeszélgetésünkből. Próbáltál megnyugtatni, engedményeket adni, ami igen jól esett. Nagyon jól estek a megnyugtató szavaid, de azért az idegességem nem múlt el, bár néha elég jól lepleztem. Pontos útvonal leírást kaptam és hogy mikor mit kell tennem, hogy kell megjelennem szolgálatra. Ez jólesett mert tudtam, hogy nem vagyok magamra hagyva, és az URAM minden percemet megtervezte, gondoskodik rólam. Bár nem volt zökkenőmentes a megérkezésem, megtaláltam a megadott címet. A körülmények miatt nem tudtam úgy szolgálatba állni ahogy elvártad volna, megértetted, bár később bepótoltattad velem. De emiatt büntetésre számítottam , ehelyett magadhoz öleltél, nyugtattál, látván a zavaromat. Majd otthagytál a folyosón, kiadva a parancsot. Nem láthattad de remegett a kezem lábam, ahogy csatoltam magamra a bőrszíjakat. Még akkor is megfordult bennem egy pillanatra hogy mit is keresek én itt, de tudtam hogy nincs visszaút, ezt akartam, itt vagyok és most már végig kell csinálnom. Megalázó volt és szégyelltem magam ahogy négykézláb pórázon vezettél be. Nem is a meztelenség miatt az nem zavart, az jobban hogy nem tudom mikor mit nézel vagy teszel. Igazat megvallva számítottam rá hogy a lábad kell csókolgatnom, nyalogatnom, nem hittem hogy tényleg meg tudom csinálni, de magamon is meglepődtem, hogy nagyon élveztem. Jó érzés volt hogy ezzel örömet okozok neked URAM. Mikor lefektettél az ágyra hátrakötött kézzel, elég kényelmetlen volt egy idő után így feküdnöm, de ezt nem mindig éreztem mert az ostorcsapások erősebbek voltak attól hogy ilyen apróságra figyeljek. Néha nagyon fájt egy-egy ütés, de utána jött a megmentő simogatás, ami nagyon jólesett. Akkor azt hittem vége, valami más fog történni. És ilyenkor mindig valahová váratlanul lecsaptál rám. Tetszett, hogy soha nem tudom, mikor hol ér a következő. Igazat megvallva keményebb, fájdalmasabb ütésekre számitottam. Tudom hogy tudsz nagyobbat is ütni de kímélni akartál egy kicsit. Nem is gondoltam hogy kibírom sírás nélkül. A gúzsbakötés. Élveztem amint munkálkodsz rajtam hogy megfelelően összekötözz. De sosem gondoltam hogy ennyire magatahetetlen az ember ebben a helyzetben. És amikor rámparancsoltál, hogy szabadítsam ki magam, csak vergődtem, minden mozdulatomra valahol nagyon szorított a kötél, de tudtam hogy lehetetlenség kiszabadulni. Élveztem hogy teljesen ki vagyok szolgáltatva neked és ha jónak látod úgy is kiszabadítasz. Ez megnyugvással töltött el. Bár már nagyon fájt mindenem, legfőképp a jobb kezem és épp mondani szerettem volna ha tudok beszélni, de ekkor kiszabadítottál. Egy darabig nem voltam ura a kezeimnek, nem úgy mozogtak ahogy szeretem volna, de elmúlt. Mikor hason fekve X alakban kikötöztél, nem is tudtam hogy mit teszel velem. Éreztem hogy valamit a popómba teszel, de nem tudtam mi az de nagyon jó érzés volt. Aztán rájöttem hogy még jobb, még kellemesebb mikor a fejem lejjebb hajtom. Bár féltem hogy kihúzom és akkor kapok érte. Ami kiderült felesleges volt mert nem bír kicsúszni. Ekkor már nem tudtam érzékelni hogy mikor mit teszel velem. Kétszer is nagyon hamar egymás után csodálatos élményben részesítettél. Azt még most sem tudom hogy a popómban a vibrátor a kampóval együtt volt-e benn, de már mindegy is. A cicimet nagyon szeretem mikor össze van kötözve, keményedik, lilul. De igazat megvallva a kötélbugyi sokkal kellemetlenebb volt, mint amit én szoktam magamnak kötni. Nagyon belevágott nem is a puncimba hanem a popómba, de még elviseltem. Csak mikor így akartál fellógatni... Először nagyon rossz volt hogy nem bírtam megállni a lábaimon és egyenesen tartani magam. A kezemmel amennyire bírtam kapaszkodtam az ajtóba, nehogy előre dőljek, aztán rögzítettél. Onnan már nem nagyon tudom mi történt velem. Volt egy-két próbálkozásom, hogy megmozdítsam a lábam, de olyankor iszonyatos fájdalmat éreztem. Éreztem, hogy lassan az ájulás határán vagyok, de még bíztam hogy elmúlik. Tudom, hogy mondtam valamit, bár meg voltam győződve hogy a menekülő szó volt. Innen már csak arra emlékszem hogy nincs a gömbpecek a számban és a szemem sincs bekötve, és te miközben szabadítasz ki a testeddel tartasz meg. Bár azt sem tudom igazán, hogy a saját lábamon mentem-e el az ágyig, csak hogy ott fekszem, és te simogatod az arcom. Szégyelltem magam. Nagyon kellemetlen volt. De a meghatottságtól jöttek ki a könnyeim, ahogy törödtél velem, gondoskodtál rólam. Még egyszer köszönöm URAM amit tettél értem. Mikor megnyugodtam, még megengedted azt is, hogy rágyújtsak, igaz feltételeket szabtál. Azt hittem majd elfelejted, hogy mit kell tennem és én csak jólesően elszívom a cigit. De megtettem. Aztán belegondoltam hogy nem is olyan vészes, hisz úgy sem ismer senki, de azért ciki volt, és nem is olyan hangosan kiabáltam, azt hittem nem fog tetszeni URAM, de nem szóltál semmit. Aztán kiküldtél az ajtó elé. Féltem hogy jön valaki. Bár mikor itthon azon gondolkodtam hogy fogom megtenni, azt hittem hogy ezzel nem lesz gondom. De mikor odakerültem, nem mertem. A csiklandozást majd elfelejtettem, az nagyon nem esett jól, ha választani lehetett volna akkor inkább a verést választanám. De tudom hogy ez nem kívánságmüsor. A must finom volt, és nagyon jól is esett. Öltözködés hátrabilincselt kézzel. Látnom kellett volna saját magam mit bénáztam, de végül sikerült. Igazat megvallva nem is gondoltam arra hogy te fogsz levinni a buszhoz. Azt gondoltam hogy a szolgálatom lejártával utamra bocsájtasz. Jól esett hogy még a buszhoz is és kéz a kézben mentünk. Bár ez volt az első szolgálatom, egy csodálatos élménnyel távoztam tőled. Örülök hogy egy igazi tapasztalt mesterrel élhettem mindezt át, így tudatosult bennem hogy igazán ezt szeretném még nagyon sokszor átélni. Köszönöm URAM és PARANCSOLOM! Üdvözlettel: alázatos és engedelmes rabszolganőd, évi
#66 | 2007. 03. 22.
Úgy gondolom, hitelesebb, ha nem én írom le a találkozót, hanem a sub mesél az átélt eseményekről. Itt most M/ff kapcsolatról volt szó (Dom férfi, két sub nő).

******************************
Beszámoló

Először is elnézésedet kérem a késedelemért. Nem áll szándékomban mentegetőzni, de munkahelyen sem volt időm, mert kolleganőm kilépett és az Ő munkája is enyém lett, másrész jól benáthásodtam és örültem, hogy kapok némi levegőt.
A lényegre térve összességében izgalmas volt és tetszett, főleg a vége :) .
Reggel taliztam Évával, aranyos és kedves volt, igaz semmi lényegeset nem mondott. Mind a ketten nagyon izgatottak voltunk, hiszen ilyen szituációban nem volt még részünk. Felvettem az utcában a nyakörvet (nem győztem takargatni magam), pedig alig járt arra valaki. Furcsa érzés volt. A térden csúszás nem igazán tetszett térdeimnek, de ez várható volt. Meg az zavart, hogy nagyon húzta cicim, mivel a lánc rövid volt. A szemben a lánchúzás érdekes lehetett kívülről, nem tudom kinek fájt jobban, de az én cickóim erősebbek voltak ez valahol jó bevezető volt. A legfájdalmasabb számomra az volt amikor meghúzta a cicim úgy , hogy vonyítottam fájdalmamban, azt hittem leszakad és ha megszabadulok labdától (ami a számban volt) fogom magam és elmegyek, de szerencsére nem vitted túlzásba ill. az események gyorsan peregtek. A másik az a fenekelés – számolás- ill. a csipeszes korbácsolás volt ami feszegette határaimat. Igaz a 3+1 orgazmus kárpótolt .
Egy másik nő érintése szerencsére nem okozott problémát, nem volt vele gond – pedig úgy hittem undorodni fogok, sőt még a csókolózás sem váltotta ki ezt belőlem meglepetésemre.
Összefoglalva többször eszembe jutott, hogy ezt nem nekem találták ki, én ezt nem akarom és hagyják abba, de szerencsére az időzítés jó volt, mert ha még párat kaptam volna akkor kibukok, de nem történt.
Annak viszont nagyon örültem, hogy a hangulat-szünetek ill. egész szeánsz alatt jó volt.
A dicséreteknek is nagyon örvendtem és valamiféle plusz örömet okozott, igaz tudom néha Éva cukkolására szolgált, de azt is tudom, hogy sokszor őszinte volt ez a dicséret. Hisz érezted bennem az érzéki nőt és ez nagyon tetszett neked. Most már közelebb engedtelek magamhoz, és ezt nagyon jól megérezted.
Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget és hogy kipróbálhattam így is. Ezzel az élménnyel sokkal gazdagabb lettem , valamint jobban megismertem saját magam. Köszönöm.
További szép és kellemes napot kíván
xxxxx
#57 | 2007. 03. 21.
Hááát, tudod:
Ez nekem a házasságom volt, hosszú lenne :-).
#27 | 2007. 03. 13.
üdv!
kérek mindenkit akinek már volt valami kalandja a bdsm világában,akár domináns akár alárendelt szerepben,mesélje el nekünk a legjobbat,a legmegalázóbbat stb!csak őszintén!
Rosszlanyok.hu - A szexpartner kereső. Több száz igazi szexpartner kereső lány!!! CSAK VALÓDI KÉPEK, videók!!!

fotógarancia szexpartner

beszamolok.com, a szexpartner kereső