csak par gondolat

BDSM Fórum » csak par gondolat

#35906 | 2016. 08. 26.
A vibrációs tojásomból meleg hatására remélem nem kel ki semmi... :P :D
#35904 | 2016. 08. 26.
"Hová tünnek, a kiradírozott szavak?"
#26625 | 2014. 06. 23.
Tisztelet és bizalom - olvasom a monitoron, és mintha felolvasná, a reklám is ezt mondja a háttértévében. Ritka az ilyen egybeesés, ez meg attól morbid, hogy itt a szerelemről, ott egy bank ajánlatáról van szó.
#26624 | 2014. 06. 23.
egy kis Feldmár?
http://hvg.hu/plazs/20140623_5_alapszabaly_a_szexrol_Feldmartol
#20622 | 2013. 01. 09.
Ezt...komment nélkül, pár, tán itt is aktuális gondolatot kivált...

http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2013/01/09/amy_winehouse_magat_nezte_a_youtube-on_amikor_meghalt/

(nemdepi, sőt)
#20010 | 2012. 10. 27.
Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.

A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész.

Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek.

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyán és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.

Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert: Te és a világ - Vágy és öröm
#18551 | 2012. 05. 30.
Egyszer mindenkit utolér a sors keze......vagy az enyém!
#16827 | 2011. 12. 01.
„Amíg nem éled át, milyen a másiknak, addig nem tudsz szeretni. Amíg nem fáj neked a fájdalom, amit másnak okozol, nem tudsz szeretni. A karma nem büntetés, hanem tanítás: megtanít, milyen a másiknak lenni; mit érez, hol fáj neki. Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem vérzel tőle te is, addig nem tudod, mi az, hogy »vele« és »együtt« és »közösen«. Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha az én idegeim is összerándulnak attól, amit benne én okozok.” / Müller Péter /

Pedig nem szoktam csípni a túl ezoterikus szövegeket...de ez nem csak szöveg.
#16617 | 2011. 11. 13.
Az igaz szavak ritkán szépek, a szépek ritkán igazak.
#16616 | 2011. 11. 13.
Gyönyörűt láttam, édeset,
elképzeltem egy gyenge rózsát.
Elbámészkodtam s rám esett,
mint nagy darab kő, a valóság.
J.A.
#16607 | 2011. 11. 11.
„Mindig bocsáss meg ellenségeidnek - semmi sem bosszantja őket ennél jobban.”
Oscar Wilde
#16605 | 2011. 11. 11.
"Ha az oroszlán felismeri a saját erejét, senki sem fogja tudni visszafogni."
#15133 | 2011. 06. 18.
A világ dicsősége mindig elmúlik.

(Neki meg ilyen a természete..)
#14764 | 2011. 05. 10.
Miért van az, hogy a szerelem első pillanatát nem mindig vesszük észre, de azt mindig tudjuk mikor van vége...
#14763 | 2011. 05. 10.
Kedves Wlak!

Bölcs javaslatát köszönöm, megfogadni igyekszem. Bár, csupán halkan jegyzem meg: vannak olyanok is, akiknek körhinta sem szükséges, ahhoz, hogy ÖNMAGUK FOLYTONOS FÉNYEZÉSÉTŐL megszédüljenek...És amennyiben az adott tükröződés pl. nekem nem tetszetős, akkor előáll a fenti eset.

Nem könnyű feladat az "emberhalászat", főleg, ha a lapomon ott olvasható, hogy nem keresek...
#14759 | 2011. 05. 09.
Kedves YT!:)
Vonja le a tanulságot ebből az esetből:
A körhinta szédülést okozhat. Aki hamar megszédül, ne üljön körhintára. De a legjobb, ha meg sem mutatjuk neki...
#14758 | 2011. 05. 09.
Az a helyzet, amikor a magát teljesen szubmisszívnek beállító egyed kikönyörgi a kommunikáció legmagasabb formáját: telefon- mármint a személyes találkozó előtt -s ott olyan dolgokat ad tudtomra, hogy azt érzem a konnektorral egyesültem hirtelen egy 100-as szög közvetítésével...

Már aznap veszi a bátorságot és sms-kel bombáz, majd másnap a barátnője mellől szintén. És a 3. nap reggelére prognosztizált telefonjában: miután szépen, csúnyán és nagyon csúnyán közlöm, hogy miért nem vagyok hajlandó vele D/s kapcsolatba lépni...

A nagy intellektus hiper kultúráltságában: rámteszi mondat közepén a telefont...

Én elhiszem, hogy irtózatosan kellemetlen megélni a visszautasítást, de uraim, a MODOROTOKAT is a gatyátokban hordjátok?
Az előbb még mindent megtennék "című sub hős" azonnali zsigerreakcióból átmegy alpáriba, ha a kedély "lankad", mert lankasztják:)?

Úgy tűnik, igen. Tisztelet a kivételnek!
Én ezt kaptam ma jó reggelt kívánásképpen:)))Csak, mert "mertem" nem szédíteni a delikvenst...
#14738 | 2011. 05. 06.
"Sok lúd disznót győz. De a disznók olyan szaporák, hogy a ludak minden igyekezete hiábavaló..."

Hans Helmuth Kirst
#14737 | 2011. 05. 05.
A világ kétféle emberből áll. Erősekből és gyengékből.
Sokáig azt hittem, az erősek legyőzik, kihasználják a gyengéket.
Most azt gondolom, a (látszólag) gyengék azok, akik használják az erősebbeket, egyszerűen mert nem óhajtanak felelősséget vállalni sem önmagukért, sem semmiért.
Hát átadják valaki másnak.
Pusztuljon bele ő...
Nem gyengék ők. Inkább céltudatos gyengélkedők.:P


(És ez most nem szubokról és domokról szól...)
(nagyon nem)
#14652 | 2011. 04. 29.
"Ha nem értitek meg, hogy az élet célja a szabadság, akkor nem tesztek egyebet, mint hogy elméletek, hitelvek, bölcseletek és vallások feltalálásával kalitkátok rácsait aranyozzátok."

Krishnamurti
#14615 | 2011. 04. 25.
ez kifejezetten magamra értendő tanácsnak vehető. Köszönöm :) értékes gondolat.
#14614 | 2011. 04. 25.
Milyen jó is mikor csak szeretve vagy, anélkül hogy változást követelnének, és elvárások nélkül :)
#14611 | 2011. 04. 25.
"Ha az embereknek nem tetszik, hogy így, vagy úgy élsz ... ne bánjad. Nem az embereknek élsz. De ha magad törvényei ellen vétkezel, e hűtlenséget keservesen megbánod."
(Márai Sándor)
#14393 | 2011. 04. 07.
Ez szép volt Desire-ka :)
#14378 | 2011. 04. 05.
"Azt kérdeztem magamtól, tudom-e egyáltalán, mi az, amit keresek,
mit jelent a szó, hogy "szerelem" a maga tiszta és érintetlen tartalmában?

És akkor, amikor ezen gondolkodtam, különös módon a Balatonra gondoltam. Mindig is nagyon szerettem a Balatont.
Csak úgy, elvárások nélkül, önmagáért.
A tónak sosem mondtam, hogy barna legyen, vagy szép kezű, mert akkor fogom csak igazán szeretni.
Nekem a Balaton mindig csak a Balaton volt, szürkéskék és zöld, nyugodt és dühös, lágy és izgalmas.
Gyönyörű.
Nem akartam én tőle semmit, csak szeretni.
Hűséges voltam a Balatonhoz, mert sosem ígértem neki semmit.
Nem használtam nagy szavakat, nem esküdöztem,
nem is kötöttem hozzá magam.

Csak szerettem."
#14332 | 2011. 03. 31.
"Egy férfi 30 éves koráig az éjszaka császára, 30-tól alkoholista. Persze, aki iszik. Aki meg nem, az buzi."
hehe
#14331 | 2011. 03. 31.
"Meglát. Megismer. Megkíván. Megszeret. Veled van. Érez. Tervez. Gondolkodik. Megszokja. Hozzánő. Veszekszik. Kibékül. Rájön. Nemérti. Veszekszik. Gondolkodik. Veszekszik. Nemérti. Szakít. Kibékül. Rájön. Nemlátjabe. Szomorkodik. Kibékül. Megszokja. Veszekszik-veszekszik-veszekszik. Szakít. Kinevet. Kibékül. Azthiszi. Veszekszik. Megaláz. Szakit. Rájön. SZERET. Elkésik. Végetér.''
#14274 | 2011. 03. 27.
"Aki barannya lesz, hamarosan eszreveszi, hogy meg nem halt ki minden farkas."

Spurgeon
#14115 | 2011. 03. 15.
"Amikor egy ferfi es nö egyetert, csak a konkluzio közös, az ervek mindig különböznek."
(George Santayana)
#13829 | 2011. 02. 15.
Nehez megtalalni az egyensulyt, a tökeletes alarendezödest, ami izgalamas marad a Szamodra es meg nem a hunyaszkodo a "felö" szubmisszivitas.
#13826 | 2011. 02. 15.
Az élet nem játék
NEM AZT KELL ELFOGADNI
amit dob a gép..:)
#13822 | 2011. 02. 14.
"Amikor lefekszünk valakivel, megengedjük neki, hogy ne csak a testünkkel, hanem az egész személyiségünkkel egyesüljön. Ilyenkor ...az élet tiszta erői kommunikálnak egymással, tőlünk függetlenül - és akkor nem tudjuk elrejteni, hogy kik vagyunk. Nem számít, hogy milyen képünk van önmagunkról. Nem számítanak az álarcok, a kész válaszok, a tetszetős mentségek. A szexben nehéz becsapni a másikat - mert abban mindenki olyannak mutatkozik, amilyen valójában."
(Paulo Coelho)
#13782 | 2011. 02. 10.
Nem törekszem a tökéletességre,csak azt a néhány tökéletes pillanatot óvom.....
Nem félek...
Neked sem kell féltened...
Ez így kerek...egész...
#13621 | 2011. 02. 01.
Pontosan így van, kedves Dreamy.
Mint mikor az ember az elmúlt dolgon gondolkodik:
"Tudtam, hogy bekövetkezik, de azt hittem, van még időm..."
#13618 | 2011. 01. 31.
Értem én, hogy az illúziók szertefoszlásra valók...
De ez néha gyorsabban történik, mint kellene...
#13597 | 2011. 01. 30.
"A boldog pillanat hamar tovaszáll, és soha nem tér vissza ugyanabban a formában. De ez nem jelenti azt, hogy nem várnak rád még ugyanolyan boldog pillanatok, csak azok mások lesznek."
Joshi Bharat
#13567 | 2011. 01. 27.
Gyakran azon tűnődöm hogy az én türelmem kevés, vagy mindenki másnak másra van ideje.
Vajon az én idegrendszerem gyenge, vagy a problémák túl terhesek számomra, és sokkal többet kapok mint más.
Vajon én vagyok kevésbé toleráns, vagy csak túl sok változás van körülöttem.
Vajon mi járhat éjjel a fejemben, ha nappal néha agyrém.

Akkor is azt mondom, bírom, változok, és minden változzon köröttem, de azért megőrzöm azt a jellemzőt ami mindig is bennem van, a jellememet.
#13562 | 2011. 01. 27.
Mióta megvan a triskelion medálom, ma először ISMERTE FEL egy vadidegen. Hehe. :)
#13552 | 2011. 01. 26.
Gond-hegy tetején ülő egyre csak sóhajt:

"Kéne egy angyal..."
#13540 | 2011. 01. 25.
József Attila - Nő a tükör előtt


A tükör előtt öltözik. Csupasz,
Akár a frissen megköszörült penge.
Nem látta férfi, mégis beleszúrja
Kegyetlen tükre minden férfi-szembe.

A tükör előtt öltözik. Gyapjú
Kelmét neki növeszt a férfi nyája.
Szoknyaként veszi magára a poklot
S az ég fodorként hullámzik alája.

Hajára aggat mély rejtelmeket,
Vagy hajnalból köti ragyogó kontyát
S a férfierő roppant vásznait
Ujjai apró szallagokra bontják.

Fülönfüggőül szívünket veszi,
Nem hallott zenét csak neki zenéljen
És nyelve alatt jéghegyeket hordoz,
Hogy forróságát elvermelje mélyen.

Lelkiismeretünket gyújtja föl,
Hogy szemöldökét véle bekormozza,
Tíz manikűrözött méregfogát és
Ajkát vérünkkel festi meg pirosra.

S már készen van és nincsen rajta más.
Á, dehogy! tán csak egy virágszál éppen!
Annyira egyszerűen indul el,
Hogy szőnyegére: holt agyunkra lépjen.
#13461 | 2011. 01. 22.
Mostanában gyakran ezt juttatja eszembe a világ (szűkebb-tágabb)

George Orwell: Állatfarm (Tündérmese)

HÉTPARANCSOLAT

1. Aki két lábon jár, az ellenség.

2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.

3. Állat nem visel ruhát.

4. Állat nem alszik ágyban.

5. Állat nem iszik alkoholt.

6. Állat nem öl meg más állatot.

7. Minden állat egyenlő.
#13449 | 2011. 01. 22.
“A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra.” (Paulo Coelho: Az ördög és Prym kisasszony)
#13442 | 2011. 01. 21.
Nem szeretem az erő-demonstrációkat.
Szerintem csak annak van szüksége rá, aki nagyon is bizonytalan a sajátjában.
Aki erős, az nem demonstrál.

És aki okos, az sem.
Még ha volna is rá oka.
(Hanem kussol nagyokat:P:))
#13441 | 2011. 01. 21.
Már tényleg ott tartunk, hogy a slave határozza meg a szeánsz időpontját ?

"BDSM-ben jártas szado hölgyet, párt, urat keresek holnapi (01.22.) szeánszra Budapesten. Hely szükséges."

...'aszem tömegszex lesz! :)
#13408 | 2011. 01. 18.
"Üres szavak alá rejtettük azt a rettenetes izgatottságot, mely egymáshoz kergetett. Dadogva titkoltuk, hogy akarjuk egymást. Megjött az a pillanat, amelyben kíváncsiak lettünk egymás ízére, és meg akartuk kóstolni egymást. A szerelmi emberevés ünnepi pillanata, amikor egymásnak esik az éhes férfi meg az éhes asszony, és kézzel, szemmel, szájjal, miden érzékével iparkodik mennél többet falni a másikból, hogy a ruhán, húson és csonton keresztül eljusson a mindentől megfosztott, mezítelen lélekig."

(Heltai Jenő: A 111-es - részlet)

(talatam, de olyan szep...szerettem volna megosztani Veletek)
#13403 | 2011. 01. 18.
Szembejött velem ez az okosság, nem hagyhattam veszni:) :


"A tényből kiindulva, hogy a Teremtő az emberek intelligenciáját korlátozta, igen sportszerűtlennek tűnik, hogy az ostobasággal nem tette ugyanezt."
Konrad Adenauer
#13351 | 2011. 01. 14.
Ezzel pár napja még egyetértettem volna, de ma már nem.:)

Mert van amikor annak a bizonyos személynek másra van szüksége, mint a mi törődésünkre, pl. nyugalomra, másvalaki törődésre, vagy bármi egyébre... Ha igazán szeretjük az illetőt, ezt elfogadjuk, és ez az igazi törődés, szerintem...
#13316 | 2011. 01. 12.
"Néha hajlamosak vagyunk kétségbeesni mikor a személy, akivel törődünk, elhagy.. de az az igazság hogy ez nem a mi veszteségünk, hanem az övé, mert ő veszti el azt az embert aki soha nem mondott volna le róla.."
#13315 | 2011. 01. 12.
Az emberek azt hiszik, vicces dolog úgy tenni, mintha szörnyek lennének. Én azzal töltöm az életem, hogy úgy teszek, mintha nem lennék az.
#13314 | 2011. 01. 12.
“Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.” (Wass Albert)
#13305 | 2011. 01. 12.
Azt akarom, hogy enyém légy mint Róbert Gidáé Micimackó, de Te ne félj semmitől mint Malacka, mert én vigyázok Rád mint a bátor Tigris.
#13303 | 2011. 01. 12.
Elbizonytalanodni tulajdonképpen jó, mert az ember rájön, hogy mégsem áll olyan stabil lábon, mint gondolta, és elkezdi keresni a kapaszkodókat. (...) Azok az emberek, akik bebetonozva csücsülnek a munkahelyükön, minden klappol az életükben és mindenük megvan, csak élni... szoktak elfelejteni. Én inkább az életre szavazok, még akkor is, ha néha elbizonytalanodással jár.
#13218 | 2011. 01. 08.
Ofélia siratja Hamletet

Bordélyba küldtél. Ott vagyok.
A klastrom nem szentség nekem.
Szentebb a test, s hogy a tied voltam
egy Szent Valentin-reggelen.

Ne kérdezzük, ki kit hagyott el,
ki a mártír és ki áruló.
Az örömház jobb sír lehet,
mint a téboly s a gyors folyó.

Mi állt közénk? sosem kutattad,
te öleltél, míg volt erőd,
egy reggel elrohantál tőlem,
hogy helyretoljad az időt.

Harcoltál? Öltél? bosszút álltál?
A holtak egyformán kihűltek -
a szentségben s a kurvaságban
a testek éppúgy egyesülnek.

Egymástól nincs mit számon kérnünk,
gyilkolok én is, hogyha kell.
Tudom, hogy jobban te szerettél,
a súlyát én nem bírtam el.

Hát bocsáss meg, de nem siratlak.
Bennem élsz, s hullt könny épp elég.
Jó éjt királyfi. Ha megkérded,
jaj, mi jöhetett volna még?

Kiss Judit Ágnes
#13104 | 2010. 12. 25.
"Próbáltál már félhomályban beszélgetni valakivel? Nem a szerelmeddel, de akár a barátoddal is! Mondjuk észrevétlenül leszállt az este, és besötétedett. Érezted, hogy őszintébb lettél? Érezted, ha valaki villanyt gyújt, hirtelen megváltozik közöttetek minden? Nem a szemeteket, a lelketeket vakítja a fény! Érezted, hogy a villany-fény valami meghittséget ver széjjel? "Jaj, oltsd el, olyan jó volt idáig sötétben beszélgetni!" Sötétben a lélek könnyebben válik meztelenné."
(Müller Péter)
#13103 | 2010. 12. 25.
"A három legnehezebb dolog az életben: bízni, hinni, megbocsátani."
#13077 | 2010. 12. 21.
es meg egy gyöngyszem olyantol aki ismeri a BDSM szenvedelyet
sikolts!
nem hallja senki!
sikolts csak...
én hallgatom és akarom
hogy újra tedd!
lelkeden fusson végig a hang
járjon át bensődben minden zugot
rezonáljon tested viharával

suttogás és sikoly
egységet alkotó ellentétek
de ezer suttogásból
soha nem születik meg
egyetlen sikoly sem
és egyetlen sikolyt
nem darabolhatsz
ezer suttogássá

sikolts hát
én majd suttogok
hangom mégis erősebb lesz
a Tiédnél

súgom az Igazat
Te sikoltsd a Jót
súgom az Álmokat
Te sikoltsd a Valót

suttogásom bilincsed lesz
sikolyod felszabadít
suttogásom átölel majd
sikolyod szétszakít

suttogásom altat-ringat
sikolyod lázítva űz
suttogásom enyhít-hűsít
sikolyod égető tűz

súgom a Dallamot
sikoltod a Szavakat
súgom Önmagam
sikoltod Magadat

karomban tartalak
és halkan suttogok
most távolra kerültek
az iménti sikolyok

elandalít a szó
Te nem is létezel
már nincs sikoltás
nem is ébredsz fel

újra összerakjuk
a sikoly törte csendet
suttogások építenek
a lelkedben rendet

míg fáradt tested piheg
tudatod lassan visszatér
suttogó szavam nyomán
az elhalkult sikolyok helyén
a régi hangok élni kezdenek
megszületnek újabb vágyak
az új suttogások
az új sikolyok lesben állnak

/koma/
#13076 | 2010. 12. 21.
csendesen piheg még a vágyad
már szunnyad a szenvedés
éppen olyan volt ahogy régóta vágytad
őszinte voltál magadhoz és ez nem kevés

lágyan nyeltél el minden keménységet
alázattal nyerted el a földi üdvösséget

gyönyörré változtattad a fájdalmadat
felemelkedtél, mert alárendelted magadat

/koma/
#13075 | 2010. 12. 19.
"Havat terel a szél az erdőn,
mint pehely-nyájat pásztora.
S néhány fenyő már érzi sejtőn,
miként lesz áldott-fényű fa."

Rainer Maria Rilke
#13071 | 2010. 12. 18.
"Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt. "

Weöres Sándor
#13053 | 2010. 12. 15.
"Sosem követem el azt a hibát, hogy olyanokkal vitatkozzam, akiknek nem adok a véleményére."
Edward Gibbon
#13052 | 2010. 12. 15.
Mindennek, ami történik, oly sokféle oka van; nem tudom, mindig a legigazabbat találom-e meg, ha egy okot keresek - és nem tudom, minden apróság éppen úgy történik-e, vagy csak sokszor gondoltam és mondtam úgy el azóta, és már magam is hiszem.
Hallottam egyszer, hogyha az ember hegyes vidéken jár, néha csak egy pár lépést megy odább, és egészen megváltozik szeme előtt a tájkép; völgyek és ormok elhelyezkedése egymáshoz. Minden pihenőhelyről nézve egészen más a panoráma. Így van ez az eseményekkel is talán, és meglehet, hogy amit ma az élettörténetemnek gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint formált kép az életemről. De akkor annál inkább az enyém, és érdekesebb, tarkább, becsesebb játékszert ennél el sem gondolhatok magamnak.

(Kaffka Margit)
#13020 | 2010. 12. 12.
„És majd amikor sok út nyílik meg előtted, és nem tudod, melyiket válaszd, soha ne találomra dönts. Ülj le és várj. Lélegezz mélyeket, olyan önbizalommal, mint az első nap, amikor világra jöttél. Ne hagyd, hogy bármi eltérítsen, elvonja a figyelmed, várj és csak várj. Ülj mozdulatlanul, csendben és hallgasd a szíved. Amikor aztán megszólal, kelj fel és menj arra, amerre a szíved húz.”
#13008 | 2010. 12. 09.
Sokan hiszik, hogy a tehetségtelen és kellemetlen emberekből lesz vezető. Amerikai pszichológusok szerint épp ellenkezőleg: a hatalom veszi el az ember józan eszét. A teljhatalom totális elborulással jár.

„Prostituáltak szolgáltatásainak igénybe vétele, korrupció - a híreket elnézve az újságokat a vállalatvezetők és élsportolók botrányai töltik meg" - olvassuk a Wall Street Journalben. A cikk szerzője Jonah Lehrer, a Hogyan döntünk? című népszerű könyv szerzője a tekintélynek és a hatalomnak a személyiségre gyakorolt hatásával kapcsolatos legújabb pszichológiai kutatásokat foglalja össze.

Sokan hiszik, hogy eleve a kellemetlen, arrogáns és gátlástalan egyének lesznek sikeresek. Már a korai újkor sok politikai filozófusa, többek között Machiavelli is abból a feltételezésből indult ki, hogy a hatalmat az szerezheti meg, aki félelmet keltve tekintélyt teremt. Lehrer szerint a felmérések ennek ellenkezőjét igazolják: számos kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a figyelmes és kedves emberek válnak egy-egy közösség központjává, a rosszindulatú áskálódók pedig elszigetelődnek.

Mindebből azonban sajnos nem következik, hogy a hatalom birtokosai kedves emberek lennének. A hatalom ugyanis megbolondít: mindenféle gonosz és erkölcstelen visszaélésre tesz hajlamossá - idézi Lehrer Dacher Keltner kaliforniai pszichológust, aki kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a hatalom az őrülethez hasonló pszichés állapotot okoz. Minél nagyobb valakinek a hatalma, annál kevésbé törődik mások véleményével és érdekeivel. Minél magasabb beosztásban dolgozunk, annál elnézőbbek vagyunk saját normaszegéseinkkel.
Ahogyan azt Lord Acton angol történész már a 19. század végén kifejtette, a
„hatalom romlottá tesz, és a teljhatalom teljesen megront".

A hatalom ráadásul nem csak magatartásunkat befolyásolja. Richard Petty ohiói pszichológus vizsgálatai arra engednek következtetni, hogy a hatalom birtokosai kevésbé kételkednek megérzéseikben, így inkább ösztönösen, mintsem józan mérlegelés alapján döntenek. Deborah Gruenfeld stanfordi professzor az amerikai legfelsőbb bíróság ítéleteit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a többségi álláspontot kidolgozó bírók leegyszerűsítőbben és átgondolatlanabbul érvelnek, mint az ellenvélemények megfogalmazói. Szerencsére a kutatások azt is igazolják, hogy a hatalmon lévők ellenőrzésével és az átláthatóság erősítésével csökkenthető a vezetők basáskodása és a visszaélések száma. Sajnos azonban a hatalmon lévők is résen vannak, és általában igyekeznek befolyásolni az ellenőrzésükre és kordában tartásukra létrehozott mechanizmusokat.

A pszichológusok mindenesetre ellenszert is ajánlanak a vezetőket tönkretevő hatások enyhítésére: a kísérletek szerint sokat javít a helyzeten, ha a munkatársak is belátnak a vezető irodájába.

Forrás: Metazin
#13004 | 2010. 12. 07.
Agnieszka Osiecka
Belehalni a szerelembe


Legalább egyszer
érdemes belehalni a szerelembe.
Legalább egyszer.
Már csak azért is,
hogy később eldicsekedhessünk,
hogy van ilyesmi.
Hogy létezik
...Belehalni.
Valaki fiókja mélyén feküdni
más levélhullák és emlékhullák
mellett
és szenvedni...
Oly istenien,
oly pátosszal szenvedni,
mint Tosca
vagy Witos.
... És már nem törődni senkivel,
és nem haragudni senkire.
És csak kérni Istent, hogy egyszer,
legalább még egyszer
belehalhassunk a szerelembe.


Dabi István fordítása
#12975 | 2010. 12. 02.
Ahogy mondod!Telhetetlen vagyok!!!!!
#12974 | 2010. 12. 01.
persze bepapírozva sem gyenge a dolog
halmozod az élvezeteket
:)
#12973 | 2010. 12. 01.
Én nem másnapos voltam csak azt hittem át tudok repülni a vasúti átjáró felett!Persze padlógázzal!Előnye hogy azóta tuti duzzogna a hóhér a kicsorbult pallosa miatt ha le akarna fejezni és annyi fém van bennem hogy lazán szerepelhetnék egy Terminátor filmben!
#12970 | 2010. 11. 30.
LOL :D
#12969 | 2010. 11. 30.
nah igen
én is voltam már ennyire másnapos
:)
#12968 | 2010. 11. 30.
Nyugi megmarad valami,de hogy pont 21gramm-e...?Azt nem tudom!De hogy tovább létezik a gondolat a vágy abban biztos vagyok!Közel 7-percig voltam a túloldal kapujában,nem akartam visszajönni de valami mégis visszaküldött.Viszont minden perce a tudatomba égett még odaát voltam!Az értetlenség hogy vajon mi is történt,a félelem ami elkap mikor észreveszed hogy valahogy másképp létezel,nem érted hogy láthatod a saját földön fekvő tested kívülről,látod a fejedből ömlő vért,a kiérkező mentőt.Nincs karod,lábad csak az emlékeidben és akarod használni de már nem tudod mert elhagytad a tested,csak valami lágy szellő visz a saját tested fölé lebegve mint egy falevél amit mégis mintha egy vékony damil kötne a testedhez.Akkor jön a megnyugvás,érzel egy jelenlétet,elmúlik a félelem,a zavartság és elönt a béke amit azóta sem éreztem,minden világossá válik!Maradni akartam de az a valaki akit éreztem magam mellett visszaküldött!Lassan ereszkedni kezdtem a testem felé és akkor újra elöntött a fájdalom,újra éltem!Ez van gyerekek!
#12962 | 2010. 11. 29.
...vagyis, azt hiszem. :)
#12961 | 2010. 11. 29.
No para! Megmarad 21 gramm, ami tovább él, tovább vágyakozik... gondolkozik:)
#12960 | 2010. 11. 29.
Szokásomhoz híven, már megint a halálon és az elmúláson járt az agyam, azon, hogy vajon milyen lesz majd, amikor rothadó és bűzlő testem széthordják a férgek?
Meg azon, hogy egyáltlán van e bennünk valami örök, isteni és gyönyörű, ami nem lehet része az elmúlásnak?
Hát, így került ide Baudelaire verse, utána meg ez a kis szösszenet....
#12959 | 2010. 11. 29.
Charles Baudelaire:
Egy dög

Meséld el, lelkem, a szép nyárhajnali látványt,
melybe ma szemünk ütközött:
Az ösvényforduló kavicsos homokágyán
váratlan egy iszonyú dög
nyitotta, lábit cédán magasba lökve,
míg izzadt méreg járta át,
elénk, gúnyosan és semmivel sem törődve,
kipárolgással telt hasát.
A nap sugarai tán azért tündököltek
úgy e sülő szemét fölött,
hogy atomjaiban adják vissza a Földnek
azt, amit az egybekötött.
S e gőgös vázra mint nyiladozó virágra
nézett alá az ég szeme;
a bűz ereje az egész rétet bejárta,
azt hitted, elájulsz bele.
A mocskos has körül legyek dongtak, s belőle
folyadékként és vastagon,
fekete légiók, pondrók jöttek, s nyüzsögve
másztak az élő rongyokon.
S mindez áradt, apadt, mint a hullám, s repesve
s gyöngyözve néha felszökellt;
a test bizonytalan dagadva-lélegezve
sokszorozott életre kelt.
S e világ muzsikált, halkan zizegve, lágyan,
mint futó szél a tó vizén,
nagy mint a mag, melyet a gabonaszitában
ütemre forgat a legény.
A széteső alak már-már nem volt, csak álom,
kusza vonalak tömege,
vázlat, melyet csak úgy fejez be majd a vásznon
a művész emlékezete.
Egy elijedt kutya a szirt mögé lapulva
nézett bennünket dühösen,
sóváran lesve a percet, amikor ujra
lakmározhat a tetemen.
- És hiába, ilyen mocsok leszel, te drága,
ilyen ragály és borzalom,
szemeim csillaga, életem napvilága,
te, lázam, üdvöm, angyalom!
Igen! ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő
s kövér gyom burjánzik buján.
De mondd meg, édes, a féregnek, hogy e börtön
vad csókjaival megehet,
én őrzöm, isteni szép lényegükben őrzöm
elrothadt szerelmeimet!
#12948 | 2010. 11. 25.
"Mondd csak, Dinikém, mi mindig így fogunk élni, kérdeztem a barátomtól. Harmincas éveink elején még mindig a régi nóta, nyomjuk a gombot, a gázpedált ütközésig? Nincs megállás, nincs alvás és nincs ágyazás? Így fogunk élni, Lalikám, mondta a barátom szokott nyugalmával. Tizenöt év nagy idő, azóta vagyunk placcon körülöttünk babakocsis anyák arcukon gyermekük bárgyú mosolyával és szakadatlan pityegő vekkerórák. Megcsalt férjek és feleségek, délutáni presszók kávékonyakos mélabújában rejtőző munkahelyi kapcsolatok, némán áttévézett éjszakák, széthúzott ágyak, reggeli, ideges cigaretták füstje, nézz körül, mondta a barátom, megannyi menekülő szerencsétlen. Apósok, anyósok, sógorok, menyek, bátyák és húgok hátborzongató panoptikuma. Családi ebédek és nyaralások, születésnapok és karácsonyok. Egy családi ebéd öt év az ember életéből, egy nyaralás minimum tizenöt, a kettő együtt felveti az öngyilkosság gondolatát, a többnapos ünnepeknek már pusztán a gondolata halálos ítélet, mondta töprengve. Nézz körül, csütörtök hajnal egy piacon, sörkortyokban mérjük az időt, nem olyan szomorú ez, mennyi idő, mennyi sör még, gondolj bele, én mindjárt libabőrös leszek az örömtől. Így fogunk élni, ismételte..."
#12943 | 2010. 11. 24.
"Vegyük például a szerelmet. Vagy ne vegyük? Mindegy. Tehát vegyük. Itt van például a szerelem. Hol? Bocsánat, hogy a szavamba vágok, de ezt most tisztázzuk végre. Hol az a sokat hangoztatott szerelem?! Ki látta? Az illető tartsa fel a jobbik eszét. Na ugye? Pedig ez roppant fontos! Mert regényünkben is megjelenik ez az izé, és szintén sok bajt okoz. A szerelem mindig bajt okoz. Tehát kategorikusan közlöm: szerelem nincs! Vagy helyesebben: kizárólag szerelem van. Beszélni kell erről. Nagyon fontos, mert ha kikapcsoljuk a szerelem nevű fogalomzavart az eshetőségek közül, úgy határozott terv szerint élhetünk. És ki mondja, hogy ez nem fontos? Én!" /Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)/

Sokunknak eszébe jutott már, hogy a szerelem nevű dolog nem is létezik. Na nem azért, mert még nem éltük át, csak hát nagyon nehéz józan paraszti ésszel megmagyarázni, hogy mi is a szerelem. Mi miatt alakul "az" az érzés? Szendi Gábor szerint - evolucionista pszichológus - nem biztos, hogy mindenki akarja tudni, hogy mi van a párizsiban, de előbb-utóbb amúgy is kderül, és úgy gondolta, segít azzal, ha tudományosan levezeti nekünk, mivel is állunk szemben. Leírta - és mi is tapasztaljuk -, hogy az emberek "párom"-ként emlegetik az aktuális társukat, tehát egy szervesen összetartozó dologként tekintenek magukra a párjukkal... Ez semmi más, mint egy univerzális jelenség az evolúció szerint. És e szerint bizony biológiai oka van, tehát a célja az utódnemzés. Ha nem lenne bennünk egy őrült érzés, maga a szerelem, akkor a szaporodás esetlegessé válna, mert bizony az emberi - de említhetünk állatokat is, akik szerelmesek - belátás nem lenne ahhoz elegendő, hogy utódokat kreáljunk és hozzunk a világra. "Az evolúció trükkje a párosodásprojektre a szerelem." - fogalmaz Szendi.
Tehát a szerelem inkább motiváló erő, mint érzelem. Tény persze, hogy mint ilyen, kétségkívül nagyon hatásos.
#12936 | 2010. 11. 23.
„…vagy eljutok az álmaimon túlra, vagy mindenkinek KUSS!!!…”

Sugarloaf
#12893 | 2010. 11. 13.
Az őszinte fájdalom lassan simul el, nem lehet skatulyába zárt törvényt hozni az érzelmek időbeli tisztulására, mert ha tudományos képletekbe lehetne foglalni a belső változásokat, az már nem egyed érzelem volna, hanem egy matematikai képlet.

Rosie B. Martin
#12865 | 2010. 11. 07.
Az emberi fajnak két nagy problémája van. Az első: eltalálni azt a pillanatot, amikor valamit el kell kezdeni. A második: eltalálni azt a pillanatot, amikor abba kell hagyni
#12827 | 2010. 11. 04.
Egy nő találkozása önmagával egyszerre játék és komoly kockázat.
Isteni tánc. Amikor megtaláljuk önmagunkat, két isteni erő csap össze
bennünk, két univerzum ütközik össze. S ha a találkozásból hiányzik a
kellő alázat, az egyik univerzum elpusztítja a másikat.
#12826 | 2010. 11. 04.
Változik a fény. Elszállt a pillanat. Egy pillanat. Ennyi adatik az embernek. Több nem. Egyetlen pillanat, jó vagy rossz. Ez be van fejezve. Ennél befejezettebb már nem is lehet.
#12753 | 2010. 10. 26.
A napot is nyugtával, a "szerzőt" meg idézőjelben idézni, ha már te zsebeled be a dicséreteket helyette!
Azért ahhoz nem vékony bőr kell valakinek az arcára, hogy szó nélkül benyelje a megtévesztettektől a jogtalan dicséreteket - mintha minimum a saját agyában fogantak volna a gondolatok..

Elgondolkodtató, hogy miért nehéz idézőjelben megjeleníteni a forrás megadásával a valóban remek bejegyzéseket.

Szomorú, hogy felnőtt embernek annyi önbecsülése nincs, hogy ezt megtegye.
Talán attól fél, hogy ha nem a sajátjaként tárja a nagyérdemű elé, amit a neten mástól lenyúlt, akkor a saját gondolatai kevésbé lesznek izgalmasak? (Legalább őszinte lenne)
#12705 | 2010. 10. 18.
"Nem, ennek a nőnek nem kellett semmiféle olcsó mütyürke, ami kárpótolhatja, megvesztegetheti. Ennek az egész kellett, az egész élet, a sors, minden veszélyével. Ez tudott várni.

... vannak pillanatok az életben, mikor megértjük, hogy a képtelen, a lehetetlen, a felfoghatatlan igazában a legközönségesebb és legegyszerűbb. Egyszerre látjuk az élet szerkezetét: a süllyesztőben alakok tűnnek elő, akikről azt hittük, jelentősek, a háttérből alakok lépnek elő, kikről nem tudtunk semmi biztosat, s egyszerre látjuk, hogy vártuk őket s ők is vártak, egész sorsukkal, a jelenés pillanatában.

Most már zavar nélkül, leplezetlen kíváncsisággal bámultunk egymás arcába, oly mohón és élesen, mintha évek óta lesütöttük volna egymás előtt szemünket, s most nem tudunk betelni azzal, amit látunk. S csakugyan, most már tudtuk, hogy éveken át nem mertünk igazán és bátor pillantással egymás szemébe nézni. Félrenéztünk, másról beszéltünk. Éltünk, mindegyik a maga helyén. Csak éppen mindketten őriztünk egy titkot szívünkben – s ez a titok volt kettőnk életének értelme. És most kimondtuk.

Az ember nemcsak a szájával hallgat, vagy beszél valamiről, hanem a lelkével is.

Mi a szerelem? Hisz abban, hogy egy szerelem elhatalmasodik egy lélekben, s aztán nem tud többé mást szeretni az ember? Mi történik a lélekben, mikor az ember szerelmes? A lélekben nem történik semmi. Az érzelmek nem a lélekben zajlanak le. Más pályájuk van. De áthaladnak a lelken is, mint az áradás az árterületen."

(Márai Sándor: Az igazi részlet)
#12698 | 2010. 10. 18.
Van palinkam!!! :D:D:D
Meg friz lovacskan gyakorolok!
tenyleg kiralylany vagyok!
salalallaaaaaaa :D
#12696 | 2010. 10. 18.
Minden délben kend be az arcod pulykazsírral, mert az jó a pattanások ellen, és ne használj túl sok szempillaspirált, mert leesik a kisújjad.
Jah, és olvass jó sok Cosmopolitant, meg Joy magazint.
#12654 | 2010. 10. 13.
A "Stagger Lee" jó kis szám. :) Rég hallottam már. Meg úgy egyébként rég hallgattam Nick Cave-et. Félek hogy befordulnék tőle... :/
#12653 | 2010. 10. 13.
Ma olvastam index-en, hogy egy a témához kapcsolódó dokumentumfilmet mutat be az HBO október végén.

Érdekes a téma, személy szerint kíváncsi vagyok rá, hogy a filmben szereplő emberek hogyan fogalmazzák meg az elgondolásaikat és hogy dokumentumfilmes köntösben mennyire sikerül a bdsm mögött rejlő jelenlegi misztikumot egészséges erotikaként bemutatni.

Az mai link:

http://comment.blog.hu/2010/10/13/szado_mazo_doksi_az_hbo_n

Akinek esetleg sikerül további információkat beszereznie erről a témáról, vagy csak úgy általánosságban olyan alkotásokról, amik a bdsm témakörét újságírói szemlélettel, misztérium-mentesen taglalják, azt szerintem nem csak én olvasnám örömmel...

Csak pár gondolat volt... :)
A linket pedig esetleg nézzétek meg, ahogy a filmet is javaslom.

Üdv.: ChB
#12504 | 2010. 10. 01.
Nick Cave:

STAGGER LEE


Harminckettőbe’ történt ez, a kemény világba’
Volt egy 45-ös Coltja meg egy pakli kártyája
Stagger Lee

Cipője orrát patkány rágta ki, de hordta
Volt kalapja, meg részletre egy 28-as Fordja
Stagger Lee

Az asszony kidobta az esőbe, ködbe
Aszondta, „A lábad ide be ne tedd többet”
Stagger Lee

Hát ő addig ment a jégbe’, a hóba’
Amíg odaért egy Vérvödör nevű csehóba
Stagger Lee

Megkérdi: „Szájbavert Geci úr, tudja-e, ki vagyok?”
„Nem én, de le is szarom!” – aszongya erre a csapos
Stagger Leenek

Erre ő: „Te csapos, te most meg fogsz te lepődni
Én vagyok az a szájbavert rossz geci Stagger Lee
Miszter Stagger Lee!”

Erre a csapos: ”Ja az vagy, akkor én is mondok neked egyet
Mindennap szétrúgok egy ilyen szájbavertgeci segget
Miszter Stagger Lee!”

Na, az utolsó szavait mondta el a csapos
Mer’ Stag a szájbavert fejébe négy lukat rakott

Pont akkor jött be egy Nellie Brown nevű kisasszony
Aki az összes ribancnál többet akasztott
A szoknyáját oldalt az övébe tűri
Odamegy Stagger Leehez, és kezdi fűzni
Stagger Leet

De meglátja a csapost: „Jesszus, ez most nem él?!”
Erre Stag: „A lukakat számold meg a szájbavert fején!”
’szongya a nő, „Látszik, rég nem izéltél
Miért nem jössz föl hozzám? Megleszel tíz centért
Miszter Stagger Lee!”

„De amíg nekilátsz, kell mondjak valamit előbb
Le kell lépned, mielőtt az uram, Billy Dilly bejött
Miszter Stagger Lee”

„Előszöris várok, amíg Billy Dilly be fog futni
Másfelől Billy Dilly szájbavert seggébe fogok kúrni”
Mondta Stagger Lee

„Szájbavertgeci vagyok, tudod te úgyis
Egy dagi fiú segglukáért megadok én ötven puncit”
Mondta Stagger Lee

Bejön Billy Dilly, és nem is kérdi, hogy ez ki
„Biztos te vagy az a szájbavert geci Stagger Lee”
Stagger Lee

„Ja, én vagyok Stagger Lee, te meg jobb lesz , ha letérdelsz
És leszopod a faszom, vagy máris halott vagy, érted”
Mondta Stagger Lee

Billy Dilly lefolyt, mint a nyál, a földre
És ólommal Stag teletömte
Na így.

És jött az ördög, és aszongya: „Magáért jöttem, Miszter Stagger Lee”
És jött az ördög, és aszongya: „Magáért jöttem, Miszter Stagger Lee”
És jött az ördög, és aszongya: „Magáért jöttem, Miszter Stagger Lee”

Na, az utolsó szavait mondta el az ördög
Mer’ Stag a szájbavert fejébe négyet töltött


Fordította: Kemény István


Nick Cave: Stagger Lee
#12227 | 2010. 09. 15.
Reninek


Megboldogult apukám mondta mindig:

Egyszer mindenkit át lehet verni, van, akit mindig át lehet verni, de mindig, mindenkit nem lehet átverni.(apám)
#12123 | 2010. 09. 09.
Dezz!
Tényleg, ÖSZINTÉN, köszönöm a jó tanácsokat!
A levelek elmentése, illetve az elmentési módszerek nagy része, mindenki előtt ismert, szerintem.
A problémám a következő volt, és épen te voltál a főszereplő benne. Írtad ebbe a fórumba ezt a bejegyzés, elolvastam. És eszembe jutott, hogy egy másik fórummal kapcsolatban, váltottunk néhány értelmes levelet egymással. Mondom, megnézem akkor miről beszéltünk egymással, pontosan. A fontossága csak ennyi. Akkor, emlékeim szerint, kulturált, jó levelező partner voltál. Fel akartam frissíteni a rólad kialakult jó benyomásaim. Nem sikerült. Ennyi.
Innen indult az ötlet.
A mélyebb tartalmú leveleket, én sem itt tárolom! Gondolom sokakkal megegyező módon.
Különben az eddigi üzenetek menü pontra is vonatkozik a 4 hónapos szabály. Megnéztem és nincs meg a levélváltásunk. Pedig tudom, hogy beszéltünk egymással.
Tudom, hogy bennem van a hiba, öregszem. Többen ajánlották a winchester cseréjét, de még nem találtam olyan szaküzletet ahol ilyen formájút, garanciával, lehet kapni. A jelenlegi, med úgy hozzám nőt. Így jártam!
#12119 | 2010. 09. 08.
Arra azért felhívom a figyelmét a kedves felhasználóknak, hogy csak azok a levelek maradnak az "Eddigi üzenetek"- ben amit minimum az egyik fél megőrzött, ha mindketten törlik akkor a szó elszáll.. és az írás sem örök életű :-)

Mi van akkor, ha a mentett üzenetek végül mégsem olyan fontosak számodra? - max. törlöd azt a fájlt :P

Szerintem.. :-)
#12117 | 2010. 09. 08.
mégmégmégmég nem ... használj szövegszerkesztőt baxxus! A word elszáll, de az írás is! :)
#12116 | 2010. 09. 08.
Mistress!:)
Jó pap(nő) is holtig tanul, ma tanultunk:):)
#12115 | 2010. 09. 08.
dezz... még ez még nekem sem tűnt fel eddig :) Köszi!
Kitudja milyen rejtélyek vannak még az oldalon!?
#12114 | 2010. 09. 08.
Meggyőztél Dezz!:)
Jogos a két pont, az ember néha a nyilvánvalót nem veszi észre!:)
#12113 | 2010. 09. 08.
Wlak!

Ha megnézed, minden felhasználó lapján van egy "Eddigi üzenetek" menüpont. Ott az összes levél. A tiéd és az övé.
Egy kijelölés és másolás a teljes levelezés azzal a felhasználóval.
#12112 | 2010. 09. 08.
Nem kellett kérnem, küldi magától.:):)
#12111 | 2010. 09. 08.
A viccet félretéve. A kérést továbbítom Pixie felé.
#12109 | 2010. 09. 08.
Titkosúr!

Ne gondolkozzunk az egységsugarú júzer helyett.
Phoenix megoldása teljesen korrekt.
Értékes adatokat én sem tárolok a pixis levelezésben.
Csak a hangulatok, emlékezések miatt volt érdekes.
Ha meg rejtegetni kell a környezet miatt a levelezést, a lementett levelezéssel is meg lehet bukni.
Ha meg valaki nem ért hozzá, tanulja meg. Nem ördöngősség.
Csak legyünk tisztában a határokkal.
#12108 | 2010. 09. 08.
kérd meg, másolja ő a levelezést, és küldje el mailben... elvégre sub... vagy nem ? :)