a koromhoz képest...

Nemrég szó volt a korkülönbségekről. És úgy éreztem, hogy le kell írnom az álláspontomat, mert elfér itt, meg volt már rosszabb is.

Mindig is az idősebb férfiak vonzottak, soha nem tudtam elképzelni magam egy velem egykorú fiú mellett, az meg, hogy fiatalabbal legyek, egyenesen betegesnek tűnt.
Mi, idősebb férfiakat kedvelő lányok, gyakran hallottunk olyasmiket ismerkedés közben, hogy „Jéé, te csak x éves vagy? Sokkal többnek gondoltalak az írásaid alapján. Nagyon ritka az ilyen felfogás az x évesek körében.” Meg sok hasonlót, amitől tök különlegesnek éreztük magunkat. Már hogy én, másokra ez nyilván nem igaz, csak én vagyok gyarló.

Szóval… mikor jött ez a bizonyos Férfi az életembe, akkor nagyon különlegesnek ismertem meg, annak ellenére, hogy tudtam, kb. velem egyidős. Aztán kiderült, hogy fiatalabb 1 évvel. Nagyon megütköztem a dolgon, néha még most is furcsa, ha eszembe jut, hogy én már rég észrevettem, hogy van kezem meg lábam, mikor ő még csak megszületett. Vagy hogy már tudtam írni meg olvasni, mikor ő még óvodába járt.

De vannak előnyei a dolognak. Lesz ő még döglesztő 30as, sármos 40es, szexi 50-es, fiatalos 60-as, és én meg mellette leszek és minden korszakát fenekéig kiélvezem.


/// Plusz, bármilyen vitát el lehet dönteni azzal, hogy „én vagyok az öregebb, azt csináljuk, amit mondtam!” :) ///