2015. 01. 29. 11:15 | Megjelent: 1124x
Ha már mindenki, akkor én is. Úgyis pont aktuális.
Nem állítok tabukat. – mondom én.
Hazug! Idióta! Akarat nélküli báb! Önpusztító! – hörögnek ők.
Helyesbítenék. Nem én állítom a tabukat.
Volt, amikor állítottam. De az csak illúzió volt. Eltiporták. Kegyetlenül. Innen tudom, hogy a tabu semmit sem ért. Mert mikor ott térdelsz a földön meztelenül, remegve, kiszolgáltatva, fizikai és pszichológiai nyomás alatt, - és itt szeretném megjegyezni, hogy ez nem a domináns fél hibája, hiszen 50-50%-ban vagy felelős, hogy odamentél – akkor az ostoba kis tabuid szétporladnak, mint te magad.
És utólag belegondolva csak nevetek magamon, hogy korlátot akartam szabni a Domnak, megparancsolni, hogy mit ne tegyen. Egészen szükségszerűnek tűnik, hogy ezért meglakoltam.
Az álláspontom az, hogy a Domé a tabuállítás joga. Hogy ebben hol van a biztosíték a biztonságomra? Sehol. De mikor tabuim voltak sem volt, csak én azt hittem.
Viszont határozottan állíthatom, hogy sokkal jobb érzés nem a tabuban hinni, hanem a Férfiban. Hinni abban, hogy minden félelmedet, fájdalmadat, ízlésedet figyelembe véve fog határokat szabni kettőtöknek. Tudván, hogy mindent megtehet, mégis tisztelve a szubját. Jaj, ezek a domináns Férfiak… :)
Hozzászólások (11)
Amíg valamit jobban csinálok, valamiben okosabb vagyok, netán erősebb, addig véleményem szerint nem dommal állok szemben.
Ha nem veszed rossz néven, szerintem nem kellene kételkednek a szubságodban, hiszen egy ilyen küldetés önkéntes vállalása igen nagy elhivatottságra enged következtetni.
Az írásom az én saját, önző szempontok alapján kialakított "dom"-kategóriámban szereplőkre érvényes, az ostoba domokra az általad megfogalmazottakat fogadom el.
Hidd el nem vagyok boldog tőle, hogy ezt alapból nem tudják, nem is várom el, hogy orvosi végzettségük legyen, de annyira ne képzeljék már intelligensnek magukat, hogy nekik soha semmiről nem kell tájékozódniuk, mert ők majd tudják.
Például amikor közöltem itt egy Úrral, hogy nem csipeszelünk, maximum a száritókötélre a ruhát, akkor felháborodott és kénytelen voltam elmagyarázni neki, hogy az erős "izgatások" idegelhaláshoz vezetnek, szóval egy idő után a száj, a mellbimbó, a csikló stb. egyre érzékeletlenebb lesz, egyre durvább izgatás kell, hogy egyáltalán valamit érezzen a "páciens".
Ez nem szolgálhatja senkinek az érdekét!!!
És még egyszer, bárcsak ne kéne határokat szabnom, én lennék a legboldogabb, ha maguktól tudnák, mit SZABAD és mit nem, és itt nem a szubocska kényes ízléséről beszélek, hanem a TEST egészségéről, aminél fontosabb ezen a kibaszott világon, nem sok dolog van!
Inca
Nem tetszik egyedül lenni ebben a műfajban. ;-)
Inca
Igazándiból nem is vagyok az (nincs más meghatározás)
Szadista vagyok, de tisztában annak minden hátulütőjével.
Inkább maradok két lépéssel hátul, mint egyszer túllépjek bizonyos határokon!
Figyelve egymásra, megtapasztalni reagálni, és érezni...a másikat.
Igen, én irányítok...de közben figyelem, hogy meddig, és nem tovább...
Érdekes, hogy tabuim nekem ...voltak :) Tisztára el lettem rontva! :D
Itt is nagy jelentősége van a jókor jó időben hozzáállásnak.
Erőltetni bármit is tilos. Az ember magát sem ismeri, nemhogy a másikat. Viszont nagyon figyelhet, s így állandóan felfedezhet.
"A tabuidat, majd később határozom meg."
A minap került rá sor, kb 3 év után.
És óva intek minden subinát, hogy hangoztassa miket nem kíván, mert kezdő, magukat nagyon keménynek tartó domoidok, ezeket akarják majd döntögetni.
Önmaguk szemében, emiatt lesznek ők a nagy DOMok.
Ahhoz, hogy valóban átadhassa magát egy subina, valóban a bizalom a legfontosabb. És persze nem árt egy kis emberismeret.
Bocs, hogy beleugatok, hiszen én nem vallom magam nagy Domnak.
;-)
Inca