Kötél a szíven...
Furcsák a magukra hagyott adatlapok. Néha azt hiszem, olyanok, mint egy lakatlan ház. A lakó kiköltözött, poros emlékeket görget a betört ablakon átfúvó szél, nem tudva, eldobott álmokkal játszik. A tulajdonos visszatérhet bármikor. Leporolja a bútorokat, helyére tolja a képeket, elmosolyodik egy-egy rakoncátlan emlék- porcicán, talán lehajol, megsímogatja, talán a seprűért nyúl.
Máskor úgy érzem, mesél a csend, nemes hallgatása érték, a nyitott ajtó visszavár, holott tudja, nem léphetsz...
Megjelent:
2022. 10. 09. 07:29 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
| Tetszik: 35
| Látták: 766x